Ó Isten, emelkedj föl az égbe... te, aki egy anya méhében voltál bezárva, akit az formált meg, akit te magad teremtettél... te, akit az agg Simeon kicsinek ismert meg, de nagyként ünnepelt, akit az özvegy Anna csecsemőnek látott és mindenhatónak ismert fel; te, aki éhséget és szomjúságot szenvedtél értünk... te, akit letartóztattak, megkötöztek, megostoroztak, tövissel koronáztak, a keresztfára feszítettek, lándzsával átdöftek; aki meghaltál és eltemettek, emelkedj föl a mennybe, ó Isten! (Serm. 262,4)
Feltámadásod, Uram, a mi reménységünk, Mennybemeneteled a mi megdicsőülésünk... Add, hogy veled együtt mi is a mennybe menjünk, és szívünk hozzád emelkedjék. De azt is add meg, hogy fölemelkedve ne váljunk gőgössé, se ne bizakodjunk el erényeink miatt, mintha a mi tulajdonunk volna. Add, hogy a szívünk a magasban legyen, de melletted, mert a szív felemelése, de nem tehozzád, az kevélység, hozzád emelése viszont biztonság. Te, aki fölmentél a mennybe, menedékünk lettél...
Ki az, aki fölmegy? Ugyanaz, aki leszállt. Azért szálltál le, Uram, hogy meggyógyíts, azért szálltál fel, hogy fölemelj. Ha magamtól emelkedem fel, elesem, de ha te emelsz fel, sértetlen maradok... Neked, aki feltámadsz, ezt mondom: Uram, te vagy a reménységem; neked, aki a mennybe szállsz: te vagy az én menedékem. (Serm. 261, 1)

Szent Ágoston

Drága gyermekek!Édesanyai szeretettel kérlek benneteket, adjátok
kezeteket nekem, engedjétek,hogy vezesselek titeket. Édesanyaként
szeretnélek megmenteni benneteket abékétlenségtől, a kétségbeeséstől és az
örök száműzetéstől. Fiamkereszthalálával megmutatta mennyire szeret
titeket. Értetek és bűneitekértfeláldozta magát. Ne utasítsátok el az Ő
áldozatát és ne okozzatok neki újraszenvedést bűneitekkel. Ne zárjátok be
magatok előtt a mennyország ajtaját.Gyermekeim, ne vesztegessétek az időt.
Semmi sem fontosabb a Fiamban valóegységnél. Segíteni fogok nektek, mert
a Mennyei Atya küld, hogy együttmutassuk meg a kegyelem és az üdvösség
útját azoknak, akik nem ismerik Őt. Nelegyetek kemény szívűek! Bízzatok
bennem, és imádjátok Fiamat. Gyermekeim, nemélhettek pásztorok nélkül.
Minden nap imádkozzatok értük. Köszönöm nektek.

Nem mindennapi eseménynek voltak tanui, akik május 5-én reggeli órákban a Nagyváradi székesegyház környékén jártak-keltek. Megközelítőleg száz fiatalember vonult be a bazilikába, követve plébániáik névtábláit. Az sem mindennapi esemény, hogy ennyi fiatal fiú együtt imádkozzon rózsafüzért, de nem is az átlagos normáknak akart megfelelni a Mária Rádió 5-ik vándorkupája.
A vándorkupa lényege, egyrészt a közösen végzett ima, mely révén a találkozó inkább szól a játékról, mint a nyerni akarásról, másrészről a közösségformálás is cél, hiszen korunk embere hamarabb köt ismeretséget a virtuális valóságban, mint közvetlen környezetében.
A Székesegyházban összegyülteket köszöntötte Nm. És Ft. Böcskei László megyéspüpök, aki rövid búzdításában felhívta a figyelmet a közös ima és tiszta játék fontosságára, valamint kifejezte örömét, hogy az összegyült fiatalok megelőlegezték Szent László királyunk május 6-ikai ünnepének zarándoklatát.
A közös ima után, a tíz csapat a hegyközpályi labdarugó pályán mérte össze tudását. A jók közül a legjobbnak idén Székelyhíd csapat bizonyult, akik sikeresen küzdöttek meg hat nagyváradi csapattal, melyek a Székesegyház, Szent László, Szent József, Szent Katalin, Szentlélek, Várad-Szőllős plébániáinak színeiben léptek pályára. Istennek hála, távolabbról is érkeztek játékosok. Megtiszteltek jelenlétükkel Tasnád, Hargitafürdő és Szatmárnémeti fiataljai, akik plébánosuk vezetésével érkeztek. Bízunk benne, hogy sokan merítettek erőt a közös imából, reméljük, hogy számos barátság született, hiszük, hogy Isten áldása és kegyelme révén egyre többen csatlakoznak kezdeményezésünkhöz, és a játék révén közelebb kerülnek Istenhez!

Szent László király egyházmegyénk és városunk alapítójának tiszteletére, a helyi hagyományok szerint húsvét V. vasárnapja, Exc. Böcskei László nagyváradi megyéspüspök kezdeményezésére, immár második éve egyházmegyei zarándoklati nappá lett nyilvánítva. Május 6-án délelőtt, szép nyári időben, nagyszámú zarándok jött el az egyházmegye minden részéből, a szomszédos egyházmegyékből, valamint a magyarországi testvéregyházmegyékből, hogy együtt tisztelegjenek a lovagkirály előtt. Mintegy kétezer ünneplő vett részt a nagyváradi római katolikus székesegyházban megtartott ünnepi szentmisén, amelyet Exc. Böcskei László megyéspüspök celebrált, a szentbeszédet Mons. Fodor József általános helynök tartotta. Az oltár előtt elhelyezett Szent László herma mellett a nagyváradi Szent László Katolikus Iskolaközpont diákjai, valamint a győri Szent László Határőr Hagyományőrző Egyesület tagjai álltak díszőrséget. A zenei szolgálatot a Bazilika Szent László Ének- és Zenekara végezte, illetve gyermekkórusa dr. Kristófi János orgonista-karnagy vezényletével. A szentmise után a hagyományos körmenetre került sor, amit idén első alkalommal nemcsak a püspöki palota kertjében hanem megkerülve a Schlauch-kertet, vitték körbe a szent király ereklyéjét tartalmazó hermát, amit az ünneplő sokaság Szent László énekekkel és fúvószenekarral kísért. A bazilikába visszatérve a hívek leróhatták kegyeletüket Szent László ereklyéje előtt, így búcsúban is részesültek, majd a zarándokok jelképesen egy-egy pogácsát kaptak útravalóként a püspökségtől. Az erdélyi Mária Rádió nagyváradi központi stúdió élő adásban közvetítette e felemelő ünnepi rendezvényt.

Szebeni Lajos

Húsvét negyedik vasárnapja Jó Pásztor vasárnapja és egyben a hivatások világnapja. A Szentatya hagyományosan üzenetet intéz a papokhoz, szerzetesekhez és minden hívőhöz ezen a napon. XVI. Benedek pápának a Hivatások XLIX. Világnapja alkalmából íródott üzenetét az alábbiakban közöljük.

Április 30. és május 6. között Székelyföldön lesz megtekinthető az egyetlen boldoggá avatott székely, Boldog Apor Vilmos ereklyéjének egy darabja. A mártír püspök relikviáját a csíksomlyói kegytemplomnak ajándékozza a győri püspökség, ezt személyesen hozza el Pápai Lajos győri megyéspüspök.

Április 29-én a kegytemplomban a győri megyéspüspök hirdeti majd az igét a fél 11-kor kezdődő szentmisén, ezt követően pedig az ingdarabot ereklyetartóba helyezve állítják ki. Ezután az erdélyi ferencesek több városba is elviszik az ereklyét, így hirdetve az Apor Vilmos által képviselt értékek fontosságát.
A relikviát 17 órától Kászonban, május elsején 10.30-tól Gyergyószentmiklóson, 2-án Szovátán, 3-án Marosvásárhelyen, 4-én Nyárádszeredában láthatják a hívek 18 órától, 5-én 10 órától Máréfalván, 18 órától Székelyudvarhelyen, míg 6-án 12 órától Gyimesbükkön tekinthető meg. Pápai Lajos győri megyéspüspök az ereklye elhelyezését megelőzően, április 28-án Háromszékre látogat, Kovásznán 11 órától tart szentmisét.
Az esemény szervezőjeként Böjte Csaba ferences szerzetes korábban a Krónikának elmondta, Boldog Apor Vilmos elsősorban a családok számára jelent követendő példát, a püspök ugyanis nőket és gyerekeket védelmezve halt vértanúhalált.
„Az ereklye tulajdonképpen az ő vérrel átitatott ingének egy darabja, amelyet a történtek során viselt. Óriási dolognak tartom, hogy a püspök képes volt mások családjáért erre az áldozatra, nagyon örülnék, ha ez az eszménykép ma is gyökeret eresztene az erdélyi közösség körében” – fogalmazott a szerzetes. Rámutatott, a népszámlálás szomorú eredményeinek elsődleges oka, hogy az ismerősök, rokonok manapság nagyon könnyen elengedik egymás kezét, a családok széthullnak.
Ilyen körülmények között nagy szükség van egy olyan példaértékű személyiségre, mint Apor Vilmos püspök, aki a székely közösség egyetlen kanonizált, oltárra emelt tagja.
„Példája mindanynyiunk számára erőt ad, irányt mutat. Mennyire megváltozna a világ, ha a mártírhalált halt székely püspökünk példájára mi is ragaszkodnánk egymáshoz, ha az élet gondjai, nehézségei közepette is családjainkat szeretettel megvédenénk, és nem engednénk, hogy gyermekeinket, családtagjainkat a gonosz levadássza, bemocskolja. Hiszem, hogy ha a mártír Vilmos püspökünk példája átjárna bennünket, akkor a népszámlálási adatok is nagyon megváltoznának. Akkor a férj a feleségben, szülő a gyermekében Isten drága ajándékát látná, és nem engedné azt elrabolni, elsodródni” – írja meghívójában Böjte Csaba.
Boldog altorjai báró Apor Vilmos neves erdélyi arisztokratacsalád sarja. A kalocsai jezsuitáknál tanult, majd 1915. augusztus 24-én Nagyváradon pappá szentelték. Gyulai plébánosként 26 évesen nagy tekintélyre tett szert, mikor a román katonák túszszedő akciója után az elfogott gyulai polgárok ügyében kieszközölte a túszok szabadon bocsátását.
1941. február 24-én, 49 éves korában Gyulán szentelték püspökké, március 2-án ünnepélyes keretek között vonult be Győrbe. Serédi Jusztinián bíboros 1941 elején őt nevezte ki a Magyar Szent Kereszt Egyesület elnökévé, amely testület az egész ország területére kiterjedően a keresztény hitre térő zsidó polgárok ügyével foglalkozott.
A német megszállás és nyilas hatalomátvétel után felekezetre és etnikumra való tekintet nélkül állt ki az üldözöttek mellett. Keményen bírálta és ostorozta a fennálló rendet, személyesen kelt a kiszolgáltatottak védelmére. Március 30-án, miután a rezidenciájára menekült asszonyok kiadását megtagadta, egy szovjet tiszt dulakodás közben halálosan megsebesítette
Április 2-án, húsvéthétfőn belehalt sérüléseibe. Holttestét a karmelita templom kriptájában temették el. 1986. május 23-án a győri székesegyházban helyezték végső nyughelyére. II. János Pál pápa 1997. november 9-én avatta boldoggá.

(www.magnificat.ro)

Drága gyermekek! Ma is imára hívlak benneteket, és arra gyermekeim,
hogy szívetek úgy nyíljon meg Istennek, mint virág a nap melegének.
Veletek vagyok és közbenjárok mindnyájatokért. Köszönöm, hogy
válaszoltatok hívásomra.

Joseph Ratzingert a bíborosi testület 2005. április 19-én választotta pápává. Pápaként a XVI. Benedek nevet vette fel, Nursiai Szent Benedek rendalapító, Európa védőszentje példáját követve és XV. Benedek nyomdokain haladva, akit a béke pápájának is hívnak. Jelmondata: Cooperatores veritatis (Az igazság segítőtársai).

„A feltámadt Jézus örömében, állandó segítségében bízva haladunk előre” – mondta hét évvel ezelőtt az újonnan megválasztott pápa a rómaiaknak és a világnak. 2005. április 19-én tartott beszédében „az Úr szőlőskertje alázatos munkásának” nevezte magát. Az elmúlt időszakban, a gazdasági világválság és az egyre elhatalmasodó bizonytalanság idején mindvégig határozottan kiállt az alapvető keresztény értékek mellett. Bátorítja a nyugati egyházakat és folyamatosan odafigyel a fiatal, növekvő egyházakra, Afrika, Közép- és Dél-Amerika, Ázsia népeire.

A L’Osservatore Romano igazgatója, Giovanni Maria Vian az évforduló kapcsán megjegyzi, hogy megválasztásakor Ratzinger bíboros alakját számos előítélet övezte, amelyek valójában abból fakadtak, hogy nem ismerték valódi személyiségét. II. János Pál utódjaként nem volt könnyű dolga, ő azonban nyugodt derűvel nézett szembe napról napra feladataival. Vian hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a Szentatya tudja: sokan szeretik, imádkoznak érte, vagy egyszerűen csak rokonszenvvel tekintenek rá, figyelmesen hallgatják szavait.

Tarcisio Bertone bíboros-államtitkár az évforduló kapcsán hangsúlyozta, hogy XVI. Benedek nem elszigetelt gondolkodó, hanem a kapcsolatok embere, aki hűséges és elkötelezett munkatársakkal van körülvéve. A vatikáni államtitkár azt emelte ki XVI. Benedek pápai tevékenységéből, hogy nem esetlegesen, nem a pillanat hatása alatt fogalmazódnak meg a prioritások, nem is a történelem vagy az egyes nemzetek aktuálisan előtérbe kerülő témái körül forognak, hanem egy átfogó cél, a kereszténység fő célja vezeti, ami nem más, mint a hit átadása. Így fogalmazott: „A minden más feladat felett álló elsődleges cél, hogy Istent jelenvalóvá tegyük a világban, hogy az emberek érzékeljék jelenlétét, hogy utat nyissunk az emberek számára Isten felé.”

( Magyar Kurír )

86. évébe lépve XVI. Benedek lett a legidõsebb pápa az utóbbi évszázadban. Az egyházfõ szûk körben, a Vatikánban ünnepli születésnapját - közölte személye titkára.

"Nem lesz rendkívüli ünneplés, XVI. Benedek családjával tölti születésnapját"- közölte az olasz sajtóval Georg Gdnswein, a pápa személyi titkára. Hozzátette: maga az egyházfõ kérte, hogy születése napjáról - 1927. április 16. - különösebb ünneplés nélkül emlékezzenek meg.

A L’Osservatore Romano szentszéki napilap értesülései szerint XVI. Benedek születésnapját fivérével, a három évvel idõsebb és szintén pap Georg Ratzingerrel tölti, aki a hét végén érkezett a Vatikánba. Nem véletlen azonban, hogy a felsõ-bajorországi Marktl am Innben született pápa éppen április 16-án fogadja audiencián Horst Seehofer bajor tartományi miniszterelnököt és püspökökbõl álló kíséretét.

Rómában hagyománynak számít a mindenkori pápa születésnapi köszöntése: a város lakosai a vatikáni kapuknál adják át ajándékaikat, és nem ritka az sem, hogy a pápai lakosztálynak a Szent Péter térre nyíló ablaka alatt éneklik el: "Boldog születésnapot!"

Az olasz fõváros önkormányzata a Vatikánnal szomszédos Angyalvárból esti meglepetés tûzijátékkal köszönti a mindenkori egyházfõt. Az olasz napilapok sem feledkeztek meg XVI. Benedekrõl. A L’Avvenire, az olasz püspöki kar napilapja vasárnapi címoldalán küldött jókívánságot a pápának, az IlSole24 Ore gazdasági napilap pedig "Boldog születésnapot, Josef!" címmel köszöntötte.

Nyolcvanhatodik évébe lépve XVI. Benedek lett a legidõsebb pápa az utóbbi évszázadban. Az ünneplés a következõ napokban folytatódik: április 19-én lesz hét éve, hogy Josef Ratzingert pápává választották, és XVI. Benedek április 24-én pontifikálta székfoglaló szentmiséjét. Vasárnapi beszédében XVI. Benedek azt kérte a hívõktõl: pápává választása hetedik évfordulóján imádkozzanak érte és azért, hogy "az Úr erõt adjon neki a rábízott feladat elvégzésére".

Szombat elmúltával, a hét elso napján pirkadatkor Mária Magdolna és a másik Mária elment, hogy megnézze a sírt. És íme, nagy földrengés támadt: Az Úr angyala leszállt az égbol, odament, elhengerítette a követ és ráült. Olyan volt a tekintete, mint a villám, a ruhája pedig fehér, mint a hó. Az orök reszketni kezdtek félelmükben, és szinte halálra váltak. Ekkor megszólalt az angyal, és ezt mondta az asszonyoknak: „Ne féljetek! Tudom, hogy a megfeszített Jézust keresitek O nincs itt, mert feltámadt, amint megígérte. Jöjjetek, nézzétek meg a helyet, ahol feküdt! És siessetek, mondjátok meg tanítványainak, hogy feltámadt a halottak közül, és elottetek megy Galileába. Ott viszontláthatjátok ot! Íme, én megmondtam nektek!” Erre elsiettek a sírtól. Remegve, de nagy örömmel futottak, hogy megvigyék a hírt a tanítványoknak. És íme, egyszerre csak Jézus jött velük szemben, és megszólította oket: „Üdv nektek!” Ok pedig odasiettek hozzá, leborultak elotte, és átkarolták a lábát. Ekkor Jézus így szólt hozzájuk: „Ne féljetek! Siessetek, vigyétek hírül testvéreimnek, hogy menjenek Galileába, mert ott viszontláthatnak engem.”
Mt 28,1–10?

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe: az örök élet reményét adja Jézus feltámadása. A nagyböjti idoszak, majd Krisztus szenvedésének nagyheti átelmélkedése pedig lelket tisztít, hitet erosít, hogy tiszta szívbol szólhasson a feltámadási körmenet ujjongó éneke: ,,Feltámadt Krisztus e napon, alleluja, hála légyen az Istennek !” Áldott, békés húsvéti ünnepeket kívánunk a Mária Rádió minden kedves hallgatójának !

„Drága gyermekek! A Béke Királynőjeként szeretném nektek, gyermekeimnek adni a békét, az igazi békét, amely Isteni Fiam szívéből fakad. Édesanyaként imádkozom, hogy uralkodjon szívetekben bölcsesség, alázat és jóság, hogy uralkodjon a béke, hogy a Fiam uralkodjon. Ha Fiam lesz az úr a szívetekben, akkor segíteni tudtok majd másoknak, hogy megismerjék őt. Amikor mennyei béke uralkodik bennetek, akkor fel fogják őt ismerni azok, akik téves helyeken keresik és ezzel fájdalmat okoznak édesanyai szívemnek. Gyermekeim, nagy lesz az örömöm akkor, ha majd látom, hogy elfogadjátok szavaimat és követni akartok. Ne féljetek, nem vagytok egyedül. Adjátok ide kezeteket és vezetni foglak benneteket. Ne feledkezzetek el pásztoraitokról. Imádkozzatok, hogy gondolatban mindig Fiammal együtt legyenek, aki meghívta őket, hogy tanúságot tegyenek róla. Köszönöm nektek.”

Ünnepélyes esemény, amely kiemeli Jézus messiási nagyságát, és öröm forrása a tanítványok számára.

Az Ó-szövetségi olvasmányt Izajás prófétától olvastuk. Isten szolgáját üldözés éri, viszont szenvedése az Úr segítségében nyer értelmet: „Isten, az Úr megsegít, ezért nem vallok szégyent.”

A második olvasmányban szent Pál apostol himnuszt zeng Jézus engedelmességéről, aki: „mint Isten, az Istennel való egyenlőségét nem tartotta olyan dolognak, amelyhez feltétlenül ragaszkodnia kell, hanem szolgai alakot öltött, kiüresítette önmagát, és hasonló lett az emberekhez.

VirágvasárnapAz evangéliumban Jézus szenvedés történetét hallottuk.

Virágvasárnap valójában a Nagyhét ünnepélyes kapuja. Egy olyan nap, amelynek üzenetében és hangulatában az öröm és a fájdalom egyaránt jelen van.

Jeruzsálem kapujában Jézust királyként ünnepelték, örömrivalgásokkal fogatták, pálmaágakat lengettek. Azonban néhány nap múlva ugyanaz a tömeg, ugyan olyan egyöntetüleg azt kiáltja: feszítsd meg őt. Virágvasárnap valahogy az üdvösség-történetünk teljes képét rajzolja elénk. Isten ünnepélyesen felelősséget vállalt az emberért, de az ember nem ismerte fel üdvössége nagy pillanatát.

Ott állunk újra a megváltás drámája előtt és eszünkbe jut, hogy Jézus szenvedés története tele van összeesküvőkkel, cinkosokkal.

Júdás elárulta őt, szent Péter megtagadta, a zsidók a rómaiak kezére adták. Pilátus pedig mossa a kezét, hogy a tömeg „feszítsd meget” kiálthasson.

Krisztus a mi vétkeinkért halt meg, bűneink lándzsája fúrta át az oldalát.

Sajnos a tömegben mi is ott vagyunk. Ott vagyunk virágvasárnap is – örömünkben pálmát lengetve. De ott vagyunk a feldühödött elvakult tömegben is, amikor a nép azt kiáltja nincs királyunk, feszítsd meg őt.

Jézus szenvedése tovább folytatódik az emberiség történetében, az Egyház életében. Őt üldözik és zaklatják minden elitélt és szenvedő emberben. Halálra ítéli mindenki közülünk, amikor bűneink által a keresztre kívánjuk őt.

Vajon, mi kinek az oldalán akarunk állni? Azok oldalán, akik elárulták, akik a golgotára hurcolva keresztre feszítették? A kiabáló tömegben vagyunk, vagy érteni nem tudó lélekkel távolról szemléjük őt, szeretet nélküli részvétlen magatartással?

Ne feledjük a mi hivatásunk az, hogy a megváltás fényénél lássuk önmagunkat, a világot, a történéseket. Már nem alaktalan tömeg vagyunk, hanem megváltott személyek.

Ha valamit tehetünk azt Cirenei Simon helyéről, tehetjük meg: Hordozzuk Krisztussal együtt a megváltás eszközét, vagy éppen Veronika kendőjével törljük le a sírók könnyeit. A századossal együtt boruljunk le és valljuk meg. Ő valóban Isten Fia, az életünk szabadító Megváltója.

ÁLDOTT, AKI JÖN
(Kárász Izabella)

Pálma hull, térdek mélyen hajlanak
Amerre Jézus elhalad.
Ujjongó szavak... új virágeső...
„Áldott a Király! Áldott aki jő!’’

Jeruzsálemnek útja csupa fény,
Virágvasárnap... régen várt remény.
Örömmámorban ül a nagy tömeg
Jézusnak egy utolsó ünnepet.

S míg minden virág elébe lehull,
Jézusnak arca lassan elborul.
Látja előre a nagy végzetet
És megsiratja Jeruzsálemet.

Drága gyermekek! Örömmel szeretném ma is nektek adni édesanyai
áldásomat és imádságra hívni benneteket. Az imádság váljon szükségletté
számotokra, hogy minden nap jobban növekedjetek a szentségben. Tegyetek
többet megtérésetekért, mert távol vagytok gyermekeim. Köszönöm, hogy
válaszoltatok hívásomra.

Vasárnap kezdõdik a nyári idõszámítás, vagyis az órákat vasárnap hajnali 2 órakor 3 órára kell elõreállítani.Magyarországon 1980-ban vezették be a nyári és a téli idõszámítást az energiatakarékosság érdekében. Az átállást szabályozó 1996-os kormányrendelet szerint a nyári idõszámítás minden évben március utolsó vasárnapján kezdõdik és október utolsó vasárnapjáig tart.

Csíkszeredából, a megszokott útvonalon, illetve Nagyváradról is autóbusz indul. Érdeklődni a stúdiók elérhetőségein, valamint a 0744-472178 telefonszámon lehet.

Zarándokoljon Ön is Nagykárolyba, a Mária Rádió hatodik születésnapjára!

Mikor kinyitod a szemed,
Látsz egy szép csokrot,
Előtted áll valaki,
Azt mondja, boldog nőnapot!

Te megköszönöd neki,
Magadhoz öleled,
Köszönd meg Istennek,
Hogy nőnek teremtett.

Mert ilyenkor, nők napján,
Gondol rád valaki,
Talán a szerelmed
Virágot fog hozni.

Minden nőnek álma,
Hogy valaki szeresse,
Legalább nők napján
Méltóan köszöntse.

Mert nőnek lenni
Csodálatos dolog,
Az élet terhét cipelve
Mindig csak mosolyog.

Ha bánat nyomja szívét,
Nem hagyja el magát,
Büszkén mosolyog,
Emelt fővel sétál.

A nőnapi köszöntő
Minden nőt megillet,
Köszönd meg Istennek,
Hogy nőnek teremtett.

Ezzel a verssel kivánunk a Mária Rádió minden hölgy hallgatójának: Áldott nőnapot !

Böjte Csaba atya nagyböjti gondolatai

„Drága gyermekek! Ebben az időben különös módon hívlak benneteket: szívből imádkozzatok. Gyermekeim, ti sokat beszéltek, de keveset imádkoztok. Olvassátok a Szentírást, elmélkedjetek rajta és a benne írt ige legyen az életetek. Szeretlek és buzdítalak benneteket, hogy Istenben találjátok meg békéteket és életörömötöket. Köszönöm, hogy válaszoltatok hívásomra.”

„Vegyétek szemügyre az ősi utakat és kérdezősködjetek a régi ösvényekről:Melyik volt a jó út? És azon járjatok! Akkor majd megtaláljátok lelketek nyugalmát” Jer 6,16.

2012. február 28–március 1. között 18 órától, az esti szentmise keretében háromnapos lelkigyakorlat lesz a kegytemplomban , melyet élőben közvetit a Mária Rádió. A lelkigyakorlatot Timár Sándor Asztrik OFM vezeti.

„Figyeljünk egymásra, hogy szeretetre és jótettekre buzdítsuk egymást” (Zsid 10,24)

Kedves Testvérek! A nagyböjt ismét alkalmat ad arra, hogy a keresztény élet középpontjáról elmélkedjünk: a felebaráti szeretetről. Ez ugyanis alkalmas időszak, hogy Isten igéje és a szentségek segítségével megújulva folytassuk hitbeli utunkat, személyesen és közösségileg egyaránt. Ezt az utat az imádság és a megosztás, a csönd és a böjt jellemzi, miközben várjuk, hogy átéljük a húsvéti örömet. Ebben az évben a Zsidókhoz írt levélből vett rövid bibliai részlet fényében szeretnék felvetni néhány gondolatot: „Figyeljünk egymásra, hogy szeretetre és jótettekre buzdítsuk egymást” (Zsid 10,24). Ez a mondat egy olyan szentírási szakaszba illeszkedik, amelyben a szent szerző arra buzdít, hogy bízzunk Jézus Krisztusban, mint Főpapban, aki elnyerte számunkra a megbocsátást és utat nyitott nekünk Istenhez. Krisztus befogadásának gyümölcse egy olyan élet, amely a három isteni erény szerint fejlődik: azaz „igaz szívvel, hitből fakadó bizalommal” (22. vers) közeledünk az Úrhoz, kitartunk „rendíthetetlenül reménységünk megvallásában” (23. vers), és a testvérekkel együtt folytonosan a „szeretetre és jótettekre” törekszünk (24. vers). Azt is kijelenti, hogy ennek az evangéliumi életformának a megtartásához fontos a részvételünk közösségi liturgikus és ima-összejöveteleken, amelyek az eszkatologikus célra, az Istennel való teljes közösségre irányítják figyelmünket (25. vers). A 24. versnél állok meg, amely néhány szóban értékes és mindig aktuális tanítást ad a keresztény élet három aspektusával kapcsolatban, melyek: a másik emberre való odafigyelés, a kölcsönösség és a személyes életszentség.