A hét plébániája: SZATMÁRNÉMETI SZENT CSALÁD PLÉBÁNIA

szatmarnemeti_sztcsalad.jpg

Szatmárnémeti (Satu Mare, Sathmar) a Partium régió Szatmári- vagy Szamosi- síkság, Szamoshát tájegységben, a Szamos folyó két partján terül el. XI. századi település, régi kereskedelmi és kézműipari központ, vára az erdélyi só(a Szamos folyón szállították ide) egyik elosztóhelye volt, nevét is valószínű a német Satmarkt – sóvásárból nyerte. De Zothmar név alakban említik először,1150-ben, ez pedig az ősi magyar Zothmar személynévből ered, a török sat (=elad) igéből. A város eredetileg a folyó jobb partján feküdt, a mellé épült Németi faluval, (ide telepítették Gizella királyné vadászait) 1715-ben egyesült a két városrész, így lett a város neve Szatmárnémeti. A magyarból a hagyományos Satmar román elnevezését 1925-ben változtaták Satu Mare (Nagy Falu) szóösszetételre. Ma a város Szatmár megye közigazgatási székhelye, kb.95 ezer a lakossága, amelynek kb. 38 százaléka magyar anyanyelvű.
Szatmárnémeti 1804-ben lett a VII.Pius (1742-1823) pápa által újonnan alapított római katolikus püspökség székhelye. Az új szatmári egyházmegye fővédőszentje Szent István király, társvédőszentje Szent János apostol és evangelista lett, báró Fischer István (1754-1822) volt első püspöke (1804-1807 között ) akit később egri érsekké neveztek ki.
A város a XX. században terjeszkedik át a Szamos folyó bal partjára, az úgynevezett kültelekre. 1933-ban Farkas Elek és neje házat ajándékozott az itteni katolikus hívek számára, hogy kápolnaként használják. A hívek számának növekedésével a ház mellé 1934-ben egy kultúrotthont építettek,amit a háború után eltulajdonítottak, de 1948-ban sikerült visszaszerezni. A hívek segítségével rendbehozták az épületet és átalakították templommá, az addigi kápolnát plébániai lakássá. A 2011-ben boldoggá avatott dr.Scheffler János (1887-1952) vértanú szatmári megyéspüspök alapította 1948-ban az új plébániát a Szent Család tiszteletére. A városrész növekedésével a hívek száma is megnövekedett, ezért 1975-ben az egyházmegyei hatóság új templom építését határozta el. A jelenlegi templom és plébánia épülete a régi templom helyén 1978-ban épült fel Marx Gyula tervei alapján, Sípos Ferenc egyházmegyei kormányzó szentelte fel. A modern stílusú templom haranglábja 1988-ban készült el. A kortárs erdélyi grafika és festészet különleges személyisége, Xantus Géza képzőművész készítette el a keresztutat, valamint a csodálatoson szép, a templom titulusát, a Szent Családot ábrázoló főoltárképét (2005-ben).
A Szent Család plébánia a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye, Szatmári Főesperesség, Erdődi Esperesi kerületéhez tartozik, 2008-tól Ft. Papellás István szentszéki tanácsos a plébánosa, segédlelkész Giurgiu Daniel akit 2013-ban szentelt pappá Nm. és Ft. Schönberger Jenő szatmári megyéspüspök.
Az egyházközség híveinek száma több mint két és félezer, gazdag a hitélet, 6 csoport rózsafüzér társulat mellett plébániai bibliakör, szeretetszolgálat, ifjúsági csoport valamint az 1983-ban alakult énekkar működik.
Az egyházközség internetes honlapot működtet http://szentcsalad.home.ro/, valamint Familia névvel plébániai lapot is megjelentet.
Filiái:
– Szelestyehuta falu, üveggyártásáról volt híres, a templom 1901-ben épült, Szent Lajos király tiszteletére van szentelve, búcsúja augusztus 25-én tartják.
– Szatmárhegy, híres szőlő- és gyümölcstermesztéséről, községközpont, falvai : Csonkatornya,Meddes, Résztelek és Tirákpuszta. Lakossága kb. 2 ezer, kb.70 százaléka magyar anyanyelvű. A község híres szülötte Páskándi Géza (1933-1995) jeles író, költő. Újonnan épült szép temploma, 2005-ben volt az alapkő letétele, az Isteni Irgalmasság tiszteletére szentelték.

(A szatmári püspökség valamint a Szent Család Plébánia honlapja alapján összeállította: Szebeni Lajos, A hét plébániája c. műsor szerkesztője. Fotó: facebook)

About the author

maradmin

Leave a Comment