A hét plébániája: NYIKÓMALOMFALVA

nyikomalomfalva.jpg

 Nyikómalomfalva Udvarhelyszéki település, a Nagy-Küküllő folyóba ömlő jobb oldali, 33 km hosszú Nyikó patak völgyében fekszik, Hargita megyében, Székelyudvarhelytől 12 km-re északra. Közigazgatásilag az 5 km-re északra lévő  Farkaslaka  nagyközséghez tartozik. Nyikómalomfalva a rajta átfolyó  Fehér-Nyikó völgyében, 550 m tengerszint feletti magasságban van, tőle északra a Csere-tető, délre a 932 m magas sükői Rez-tető. Közepes nagyságú település, lakóinak száma kb.550 székely-magyarok. Először 1505-ben említik Malomfalva név alakban. Valamikor  itt a gyorsvizű Nyikó-pataka  több vízimalmot hajtott meg, a környékbeliek itt őrölték a kenyérnek valót. Az idők folyamán felvette a rajta átfolyó patak nevét, így lett Nyikómalomfalva, ez az egyetlen település a Nyikó mentén a patak nevével is. A falu dolgos lakói földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoznak, de emellett űzik régi népi mesterségeiket, a kádározást, teknőkészítést, gereblyekészítést, vesszőfonást, mézeskalács készítést, szövés-fonást. Nyikómalomfalva  híres cifrabundáiról és a nagyszámú szép fafaragással díszített székelykapuiról, a római katolikus plébánia előtti székelykapu feliratán olvasható: „Fehérnyikó három malma, falunk nevét arról kapta” . A legrégibb faragott székelykapuja 1848-ból való, jelenleg a Székelyszentléleki Múzeumház néprajzi gyüjteményét gazdagítja.
A falu lakossága mindvégig megmaradt hithű római katolikusnak,  a katolicizmus „bástyájának” is nevezhetnék mivel a Nyikó mentén az utolsó katolikus település. 1702-ben már katolikus iskolája volt, mely megszakítás nélkül működött. Az elállamosított iskolát  2005-ben kapta vissza az egyház. A helyi Művelődési ház 2013-ban vette fel Pap Ferenc egykori tanító nevét, közösségépítő, székelykapu faragó tevékenységének tiszteletére (1957-1989 között tanított a faluban).  
Az egyházközség, a Felső-Nyikó mente egyik legrégibb települése, a közeli Székelyszentlélek filiája volt 1809-ig, ekkor alakult meg az önálló plébánia. 1808-1809 között épült fel saját temploma és a plébánialak is. A plébániatemplomhoz 1846-ban építették a tornyot. A templom a  falu közepén egy kisebb magaslatra épült, jól látható az egész faluból, titulusa Urunk Színeváltozása, ünnepét  III. Callistus pápa (1378-1458) rendelte el , a Nándorfehérvárnál  Hunyadi János (1407-1456) vezetésével és Kapisztrán Szent János (1386-1456) olasz teológus ,hitszónok hathatós támogatásával, 1456 július 22-én aratott nagy diadal emlékére. Szintén Ő rendelte el ezt megelözően, 1456 június 29-én, a templomokban a Déli harangszót, hogy a keresztények mindenütt imádkozzanak a törökök feletti győzelemért.
 A Nyikómalomfalvi Urunk Színeváltozása plébánia a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye  Székelyudvarhelyi Főesperesi kerületéhez tartozik, 2012 augusztusa óta Nt. Daniel Ernő-András szentszéki tanácsos a plébánosa.  A templom búcsúja augusztus 6.-a Urunk színeváltozásának ünnepnapja, örökös szentségimádási nap március 12. A hagyományokhoz híven augusztus első vasárnapján tartják a Malomfalvi „Hirös Búcsút”, amire még a messzi külföldre elszármazottak is hazajárnak. Említésre méltó a Malomfalvi Falufejlesztő Egyesület, a nagy létszámú Nyikómalomfalvi Egyházi Kórus jelentős tevékenysége,valamint a templom orgonájának restaurálása(2013-ban).

(A Gyulafehérvári Érsekség honlapjának felhasználásával összeállította Szebeni Lajos)

 

About the author

maradmin

Leave a Comment