A hét plébániája: NAGYVÁRAD – ÚJVÁROS (SZENT LÁSZLÓ)

szentlaszloplebania.jpg

A templom a Nagyvárad-újvárosi városrész központjában lévő téren, amelyet  városunk alapító királyáról Szent László térnek hívunk, ez a mostani városközpont, ennek északi oldalán, a Városháza épületével szemben, a Sebes-Körös folyó bal partján áll. Ez a váradi barokk építészet egyik legelső máig meglévő emléke. 1717 – 1734 között épült, gróf Csáky Imre (1672-1732) bíboros püspök, az első bíborosi rangot kapott váradi püspök idején. A templom akkor a harmadik székesegyháza volt a váradi püspökségnek. A templom hajó 20 m hosszú, 15 m széles, a szentély hossza 11 m és 8 m széles. A templom torony később,1790-1800 között épült későbarokk stílusban, karcsú sisakkal, magassága 45 m.  A  templom barokk főoltára, Várad legrégibb fennmaradt oltára, nagyon értékes oltárképe, Friedrich Silcher bécsi akadémiai festő műve 1863-ból, Szent Lászlót ábrázolja, amint kulcsokat ad át Várad püspökének. Szent László királyunk Várad és a váradi római katolikus egyházmegye alapítója és védőszentje, valamint Erdély fővédőszentje is.

A plébánia templomnak négy mellékoltára  van. A bejárattól jobbra a Szent Bonifácius-oltár, koporsó oltárában őrzik Szent Bonifácius római vértanú ereklyéjét, Ő  a IV.század elején Diocletianus és Maximianus császárok idején szenvedett vértanú halált, XIV. Benedek pápa avatta szentté, gróf Forgách Pál (1696-1759) váradi püspök hozatta el Rómából (1749-ben). A bejárattól balra áll a Nepomuki Szent János oltár, a hídak védőszentjéé. E két mellékoltárképet Böhm Pál készítette 1861-ben.  A szentély előtt két kisebb fából készült oltár áll, jobbról Jézus Szíve, balról az Immaculata oltár (itt van elhelyezve a „S.Defendeus Martyr” ereklye). A két mellékoltár szobrai 1870 körül készültek.

Az orgonakarzat előtti szoborfülkében jobb oldalon Páduai Szent Antal, míg a baloldalon az orgonakarzat alatt, a Lourdes-i Szűz Mária szobra és egy feszület áll. Az orgonakarzaton Karl Ditters von Dittersdorf és Michael Haydn neves 18.századi zeneszerzők plakettjei, akik több éven keresztül Váradon éltek és alkottak. Nagyon szép az aranyozott szószék, három oldalán dombormű ékesíti: Jézus és a bűnbánó asszony, Férfiak hallgatják Jézust, Jézus és a szamáriai asszony. A templom belsőt a 20.-ik század elejéről kazein festés ékesíti, Fraknói Vilmos apátkanonok megbízásából Thury Gyula készítette. A szentély boltozatán, az egyházi zene védőszentje, Szent Cecilia orgonán játszik az Oltári szentség előtt. A templomhajó boltozatán két jelenet: Szent László Váradon templomot épít és Szent László vizet fakaszt a sziklából. A szentély bolthajtásában bal oldalon Szent Péter, a jobb oldalon Szent Pál képe van. Az ív központi részén aranybetükkel van felírva „Üdvözlégy kegyes Szent László Király”.  A hajó boltíveinek tövében a négy evangelista képe látható.

A templom bejárat alatt márványtábla emlékeztet  1964 pünkösdjére amikor a hívek megakadályozták a templom lebontását, a megmentés 45.-ik évfordulóján helyezték el. A külső bejárati ajtón nagyon szépek a bronzrelief táblák amelyek a Szent László legenda-ciklus jeleneteit ábrázolják. A sekrestye a templom balodalán épült, kis kertjében Szent Pió (1887-1968) atya bronz szobra áll, 2002-ben a szenté avatásakor állították fel, ajándék Riminiből. Itt a templom külső falán emléktábla áll a Körös-híd mártír őrzőinek tiszteletére, a szentély külső falán 1892-ből márvány emléktábla van Nagyvárad török uralom alóli felszabadulásának kétszázados emlékére, egy másik zárófalon  a török alóli felszabadulás 300-ik évfordulójának tiszteletére állítottak emléktáblát. 

A Várad-újvárosi Szent László plébánia alapítási éve 1716, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye Székesegyházi Főesperesség, Váradi esperesi kerületéhez tartozik, egyike a 11 nagyváradi római katolikus plébániáknak.  Plébánosa 2012 szeptember elseje óta Ft. Pék Sándor esperes-plébános, segédlelkész T.Tóth Attila Levente, besegít még Mészáros Antal  és Bohács Sándor tb. esperesek, nyugdíjas atyák. A templom búcsú Június 27.-e, Szent László király ünnepnapja. Jelentős a hitélet, rózsafűzér csoportok, ifjúsági csoport tevékenykednek, valamint híres a templom „Halmos László” kórusa (2006-ban alakult, a neves nagyváradi zeneszerző, karnagy (1909-1997) tiszteletére vette fel a nevét). 2013-ban a plébánia patronálásával Egyetemi Lelkészség alakult.  A plébánia templomban rendszeresen tartanak  nagysikerű hangszeres és énekes koncerteket, nagyszámú hallgatóság előtt.

Péter I. Zoltán helytörténész ”Nagyvárad római katolikus templomai” c.könyvéből vett információk alapján, összeállította: Szebeni Lajos.

About the author

maradmin

Leave a Comment