Madéfalva Csíkszéki nagyközség, Hargita megyében van, az Olt folyó két partján, a Felcsíki-medencében, 680 m t.sz.f. magasságban fekszik, Csíkszereda megyeszékhelytől 10 km-re északra. Madéfalva a Középcsíki-medence legnépesebb települése, lakóinak száma 2700 fő, szinte egészében székely magyarok. A település valószínű már létezett 1332-ben, a pápai tizedjegyzék összeállításakor, amikor a Csíkrákosi Kisboldogasszony egyházközséget említi, amelyhez 1911-ig Madéfalva is tartozott. A madéfalvi helységnév kialakulására két magyarázat is létezik, az egyik: - a környék első birtokosa Amadeus volt és nevéből alakult ki, - a másik elmélet szerint az Ama Deus (szeresd az Istent) latin felszólításból eredezteti. 1567-ben a Regestrum Amadéfalvának írja, 1602-ben már Madéfalvának. Lakossága mindvégig katolikusok voltak, Csíkrákos egyházközség filiája volt, kápolnája 1743-ban épült Szent Anna tiszteletére, a Mór-hegyese dombon. Ezt azonban 1940-es években lebontották. Madéfalva 1911-ben lett önálló plébánia, a temploma alapkövét 1913. július 27.-én tette le Bálint Lajos akkori főesperes-plébános. Az építkezés Bíró Ferenc, az egyházközség első plébánosa szolgálata (1911-1932) alatt történt, a hívek áldozatos közmunkájával, Lobenschusz József mérnök építőmester irányításával, a Felszeg, Patakelve, Középtíz és Vargaszeg tízesek találkozásánál.
A neogót vegyes stílusban épült templomot 1923. július 22.-én gróf Majláth Gusztáv Károly (1846-1940) erdélyi püspök szentelte fel Jézus Szíve tiszteletére. A templom két mellékoltára a következő plébános Kicsid Géza (1888 – 1969) idején készült. Mivel a vasúti állomás körzete elég messze van a falutól, és itt tömbház negyed épült, 1990-ben Balázs György ( c.esperes-plébános, jelenleg nyugdíjas, Kászonjakabfalván) akkori plébános közbenjárására megvásároltak egy lakást amit 1995-ben alakítottak át kápolnává, Boros Károly felcsíki főesperes-plébános (azóta nyugalmazott) szentelte fel Szent Anna tiszteletére. A templom felújítása (2004) után, a templomkertben, a település neves szülötte Zöld Péter (1727 – 1795) delnei plébános, a madéfalvi vérengzés után menekülő székelyek támogatója (emlékére, 1991-ben az általános iskola vette fel a nevét), egész alakos rézlemez szobrát (Oláh Ilona állíttatta) 2005-ben, valamint a fából készült nagy Jézus Szíve szobrot 2006-ban állították fel.
Madéfalva, az 1764. január 7.-én történt császári hadak véres népirtásával, több mint 200 áldozattal, a székely vértanúság jelképévé vált, ennek emlékére emelték a Siculicidium emlékművet (andezit obeliszk oszlop, 1899-ben készült, 1905. október 8.-án avatták fel, Siculicidium szó betűinek a római számértékek összege adja az 1764-et, a Madéfalvi Veszedelem évét). Az emlékmű közelében, 2011 nyarán a plébánia alapításának centenáriuma ünneplésekor történt meg az új Siculicidium kápolna alapkő letétele, építése előreláthatólag 2014-re befejeződik, a Madéfalvi Veszedelem 250.-ik évfordulójának szentelt Emlékév alkalmával, úgyszintén az emlékmű felújítása is, valamint a környék kulturális-történelmi központtá alakítása. Madéfalva más híres szülöttei: Szentandrásy István (1571-1630) erdélyi püspök, majd veszprémi püspök, Tamás András (1784-1849) huszár alezredes, 1848/49 –es szabadságharc vértanúja (a helyi 139-es számú cserkészcsapat vette fel nevét, Kolozsvár-Szamosfalván, kivégzése helyén, 2013-ban avatták fel újra emlékművét.), Exc. Tamás József (1944- ) a gyulafehérvári érsekség segédpüspöke.
A madéfalvi Jézus Szíve plébánia, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye, Felcsíki főesperesi kerületéhez tartozik, plébánosa 2004-től, Bartalus Jakab Zoltán, a templom búcsúja, mivel Jézus Szíve mozgó ünnep, Úrnapja utáni 9.-ik nap, 2014-ben június 27-re esik. Örökös szentségimádási nap április 27.
(Összeállította: Szebeni Lajos, fotó: www.romkat.ro)
Leave a Comment