A hét plébániája: GYERGYÓREMETE

Gyergyóremete nagyközség Hargita megye északi részén, a Gyergyói-medencében, a Görgényi-havasok keleti aljában, a Maros-folyó bal parti magaslatán, a Kőpatak-völgyében fekszik. A hagyomány szerint Gyergyóremete alapítója Kendeffy Bonifác ferences szerzetes (2013-tól bronzszobra áll a község főterén), aki hivatalnoka volt Fráter Györgynek (1482-1551). Erdély kormányzó bíborosának Alvincen történt meggyilkolása után Bonifác szerzetes elbujdosott, majd e vidéken menedéket találva, magányosan visszavonulva telepedett meg, innen a később kialakuló falu neve: Remete.
A település első okleveles említése egy 1567-es lakossági összeírásban szerepel. Fokozatosan növekszik lakossága, a XIX. század folyamán örmény családok is telepednek itt le. Gyergyóremete 6 tízesből áll: Alszeg, Központ, Borvíz-utca, Csutakfalva, Felső-Eszenyő és Kicsibükk. Lakóinak jelenlegi száma több mint 6 ezer, székely magyarok. Híres szülöttei: Balás Jenő (1882-1938) kutató mérnök (a magyar bauxit bányászt úttörője, a csutakfalvi általános iskola 1996-ban vette fel nevét), valamint Cseres Tibor (1915-1993) író (a főtér róla van elnevezve, domborműves portréjával emlékmű áll 1995-től, valamint emlékszoba is létesült). A település lakói szinte egészében római katolikusok, 1726-ig a közeli Gyergyóditró filiája volt, ekkor lett önálló az egyházközség valamint a falu is. Első kis fakápolnája után kicsi kőtemplomot is emeltek lakói, majd egy nagyobb templomot építettek, melynek 1714-ben XI. Kelemen pápa pünkösd ünnepére külön búcsút engedélyezett. Mivel dombtetőn állott, villámcsapás által többször leégett, utoljára 1771-ben, már nem is javították ki (romjait feltárták, láthatóak) hanem arrébb egy új, nagyobb templomot építettek, melyet 1779-ben fejeztek be. A jelenlegi plébániatemplom tehát a negyedik, barokk stílusú, hossza 41 m, szélessége 12 m, a torony magassága 47 m, kőfallal van körülvéve, közelében egy temető található, néhány régi családi kriptával. A templomot Szent Lénárd tiszteletére gróf Batthyány Ignác (1741- 1798) erdélyi püspök szentelte fel 1786. június 9-én. Erdélyben ez az egyetlen egyházközség, amelynek titulusa Szent Lénárd, vagy Leonárd (1676-1751, ferences rendi szerzetes), a barokk kor nagy szentje (IX. Piusz pápa avatta szentté 1867-ben) a népmissziók, szülőasszonyok és a foglyok védőszentje. A templom szép nagy barokk főoltárképe (1787) is a szentet ábrázolja, két oldalán Keresztelő Szent János és Szent Sebestyén szobrai állnak. Két mellékoltára van, baloldalon a Szentháromságot ábrázoló kép, jobb oldalon a mikolai könnyező Mária-kegykép mása található (a Lázár család adománya, 1780). A templomot még számos szenteket ábrázoló szobor gazdagítja.
A gyergyóremetei plébánia, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye, Gyergyói Főesperesi Kerületéhez tartozik, plébánosa Bakó Antal szentszéki tanácsos, segédlelkész Kovács Péter Pál. A templom búcsúját november 6-án tartják, örökös szentségimádási nap: október 14. A plébánia filiái: Csutakfalva és Kicsibükk. Csutakfalva, a községközponttól nyugatra 2,5 km-re található falurész, Árpád-házi Szent Margit kápolnával, 1942-ben lett felszentelve, majd nagyobbítva lett 1968-ban, a búcsú január 18-án, az örökös szentségimádási nap, augusztus 11-én van.
Kicsibükk 10 km távolságra van, fakápolnája 1943-ban épült Szent István király tiszteletére, a búcsút augusztus 20-án, az örökös szentségimádási napot pedig június 22-én tartják.
Gyergyóremete alszegi részén, a hívek összefogásából és adományaikból, téglajegyek értékesítéséből, Antal plébános atya áldozatos támogatásával, Máthé Zoltán építész tervei alapján, 2011-ben elkezdődött egy új, 200 férőhelyes kápolna építése, amelynek felszentelése Szent Rita (1381-1447) szerzetesnő, a reménytelen ügyek védőszentje tiszteletére, emléknapján, 2014. május 22-én lesz.