A hét plébániája: SEPSISZENTGYÖRGY – SZENT JÓZSEF

sepsi_szent_jozsef.jpg

Sepsiszentgyörgy Erdély Dél-keleti részén, a Baróti- és a Bodoki-hegység között húzódó völgyben, az Olt-folyó partján fekszik. A történelmi Sepsiszék központja, majd a korábban önálló székely székek, Sepsi-, Kézdi-, Orbai-, valamint Miklósvár fiúszék egyesítéséből létrehozott Háromszék vármegye székhelye volt, a jelenlegi Kovászna megye közigazgatási központja. Nevét az egykori őstelepülés templomának védőszentjéről, sárkányölő Szent György lovagról kapta, a Sepsi előnév megkülönböztetésül került a Szent György elé. A temploma már a XIII. században megvolt, a pápai tizedjegyzék Sancto Georgio alakban említi 1332-ben. A névadó első temploma tönkrement, helyére a XV–XVI. században épült fel a gótikus stílusú, ma református, műemlék vártemplom. A települést mint várost, első ízben 1461. október 22-én említi oklevelében Szepesi Bálint (a székelyek alispánja volt). Báthori István erdélyi vajda kiváltságos mezővárosként említi 1492-ben. A XIX. század első felében alakul ki Sepsiszentgyörgy modernebb városképe. 
Az 553 éves város mostani lakossága közel 60 ezer, háromnegyede magyar, többségében református és unitárius vallású, de a római katolikus hívek száma is jelentős. A városban 5 plébánia van, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye, Sepsi–Barcasági Főesperesi Kerületéhez tartoznak, amelynek székhelye 2012-től itt található a városban. 
A legrégebbi katolikus egyházközség a Szent József plébánia, 1764-ben alapították újra. Mivel a protestáns híveké lett a város temploma, a katolikusok 1762-ben egy kis fakápolnát építhettek, amely azonban leégett.
1832-34-ben, akkor még a város szélén, építettek egy kis kőkápolnát, a híveket az illyefalvi pálos szerzetesek látták el, majd az illyefalvi és sepsikőröspataki plébánosok. Az első helyben lakó plébánosa Kapatán Márton volt.  A hívek számának növekedésével, a kis kőtemplomot 1898-1902 között a mai formájára bővítették ki, Fejér Manó plébános idején. A régi templomból csak a kis hajó és a torony alsó része maradt meg. A mai belvárosban álló plébániatemplomot, gróf Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök szentelte fel 1902. október 26-án, Szent József tiszteletére. Az egyházközség plébánosa Szabó Lajos tb. kanonok, segédlelkész Kovács Károly. A templom búcsúját március 19-én ünneplik, örökös szentségimádási nap: augusztus 4.
A templom előtti kertben áll Márton Áron ülő szobra, amelyet Jakubinyi György érsek avatott fel és áldott meg 2012-ben. A plébánián gazdag a hitélet, számos lelkiségi csoport működik, mint a Cursillo, Neokatekumenális Út, Élő Rózsafüzér, Hit és Fény közösség, Pro Vita Hominis Társaság, Élet a Lélekben Imacsoport, Kolping Család, Taizé-i közösség, Szent György Cserkészcsapat, Szociális Testvérek Társaságának kültagsága, valamint a Laudate egyházi kórus. A plébániának  internetes honlapja is van, valamint nyomtatott havi lapja, a 16. évfolyamában lévő Egyházi tudósító. A plébániához tartozó filiák: Előpatak, a kápolna titulusa a Szent Kereszt felmagasztalása,1848-49-ben épült, Erős Sándor kanonok  szentelte fel 1851-ben; Árapatak, 1332-ben már  plébániatemplom, napjainkban nincs misézőhely, a hívek szentmisére Előpatakra járnak.
Még fontos megemlíteni, a Sepsiszentgyörgyön 2014. május 10-én, Tamás József püspök által felavatott és megáldott új rádióstúdiót, az  erdélyi Mária Rádió hatodik stúdióját.

A katolikussepsi.ro honlapról vett információk alapján, összeállította: Szebeni Lajos.
Fotó: www.panoramio.ro

 

 

About the author

maradmin

Leave a Comment