A hét plébániája: MONOSPETRI

monospetri.jpg

Monospetri a Partium középső részén, Bihar megyében, a Berettyó-folyó völgyében, az érmelléki dombok alatt fekszik, Margitta megyei jogú várostól 3 km-re nyugatra. Monospetri Vedresábrány községhez tartozik Apátkeresztúrral és Érfancsikával együtt. Árpád-kori település, előbb Molnos, majd 1320 körül Petrinek, 1535-ben Malmos-Petrinek hívták, mostani Monospetri nevét egykori híres malmáról kapta.  Lakossága mintegy 1800 fő, amelyből 1000 magyar, köztük elmagyarosodott német származásúak is vannak. A XV. században  a török támadásokban elesett lakosság pótlására, szlovák és német ajkúakat telepítettek ide, máig megőrzik hagyományaikat, 1998-ban megalakult a német szervezetük is. 2005-ben épült fel a Német Ház, hagyományos az évente szeptemberben megtartott Traubenfest elnevezésű szüreti ünnepség. A település neves szülötte Kristófi János (1925 -2014) jeles partiumi festőművész, az új három szintes modern Művelődési Központja (2008-ban épült), valamint az ökuméniában sikeres hagyományos rendezvény, a falunapok ünnepe. A faluban még jelentős roma közösség is él.
A település római katolikus híveinek 1849 után nem volt külön papja, a margittai plébánia filiája volt,  a nemesi Klobusiczky család kápolnájában tartották a szentmiséket (a kápolnát 1930-ban lebontották, és formáját megtartva újra építették a katolikus temetőben, kriptájában vannak eltemetve a Klobusicsky család tagjai, ma ravatalozóként használják). 1922-23 között épült fel a plébánia épülete (2007-ben lett felújítva), így 1923-ban lett alapítva a plébánia, Varjú Benő volt az első plébánosa. Mivel a kápolna  már kicsi volt, gróf Széchenyi Miklós (1868 – 1923) nagyváradi püspök jelentős hagyatékából és a hívek adományaiból, 1925 nyarán megkezdték a falu központjában az új templom építését, Pintér István építész tervei alapján, Asók János kőműves mester vezetésével. Az új templomot 1926. október 24-én szentelte fel Bjelik Imre püspök, (1860 – 1927; az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó tábori püspöke, nagyváradi apostoli kormányzó), Krisztus Király titulussal, amely ünnepet előtte való évben, 1925-ben rendelte el XI. Piusz pápa (1922 – 1939). Az impozáns neogótikus templom két tornyú, de a bal oldali torony sokkal alacsonyabb mint a másik, a templom hossza 35 m, szélessége 14 m. Csodálatosan szép a főoltára, középen Krisztus Királyt megjelenítő festménnyel, valamint  a mellékoltárainak szobrai is. A templomnak van egy ikertestvére a magyarországi Békés megyei Bucsa községben (ugyanazon tervező és kivitelező által, Széchenyi Miklós nagyváradi püspök építtette 1914-ben, Jézus Szentséges Szíve tiszteletére lett felszentelve, még a templomkerti hársfák is ugyanúgy voltak ültetve), ezért először testvéregyházi, majd testvértelepülési kapcsolatot teremtett a két közösség között, ünnepekkor évente rendszeresen is látogatják egymást.
A templomkertben van egy szép fehér márvány Szűz Mária szobor, egy 1930-ban állított feszület, valamint a 2006-ban emelt I-II. világháborúban elesett helyi hőseinek emlékműve. A monospetri Krisztus Király plébánia, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye, Székesegyházi Főesperesség, Margittai Esperesi kerületéhez tartozik, 2013 augusztusától plébánosa Varga Sándor. A templom búcsúját advent előtti utolsó vasárnap ünneplik. A plébánia filiái: – Szolnokháza, az 1930-as években épült a kis templom, Fiedler István nagyváradi püspök támogatásával, titulusa Szent Tibor és Szent Zsuzsanna, ünnepe augusztus 11-én van,  – Apátkeresztúr, kevés a hívek száma, kis kápolnájának búcsúja  Szent Kereszt felmagasztalása ünnepén, szeptember 14-én van.
A plébánián gazdag a hitélet, hitoktató tanár Hajas Attila kántor,  Hajas- Schmotzer Erikával együtt vezetik a plébánia sikeres egyházi kórusát. Emlékezetes esemény lesz 2014. július 19-én, a hívek áldozatos adományának köszönhetően, a templom megrepedt nagy harangját újraöntötték, ezt szenteli fel  Exc. Böcskei László nagyváradi megyéspüspök. 
A nagyváradi egyházmegye 2003-ban megjelent történelmi sematizmusából vett információk alapján, összeállította: Szebeni Lajos.
Fotó: www.biharmegye.ro

About the author

maradmin

Leave a Comment