A hét plébániája: MAROSSZENTGYÖRGY

marosszentgyorgy_katolikus_templom.jpg

Marosszentgyörgy a Maros-folyó bal oldalán, Maros megye közigazgatási központja, Marosvásárhely, peremtelepüléseinek legnagyobbika, közvetlen közelében, tőle észak-keletre fekszik. A megye legnagyobb községe is, még két település, Csejd és Tófalva tartoznak hozzá. Marosszentgyörgy lakossága 8800 fő, mintegy fele arányban magyarok, számottevő a roma lakosság is. A település első írásos említése,  a pápai tizedjegyzékben 1332-ben, Sancto Georgio alakban jelenik meg, ekkor már önálló egyházközség volt. 1567-ben már Maros Szent Györgyként hívják. Nevét temploma védőszentjéről, sárkányölő Szent Györgyről, a Maros előnevet megkülönböztetésként kapta. A katolikus templom  feltehetően a XIII. század második felében épült, románkori, ezt bizonyítja a fennmaradt szentély félkör alakú apszisa és a román stílusú keskeny ablaka, majd a XV.-XVI. században gótikussá lett átépítve. A protestantizmus elterjedésével előbb a lutheránusoké, majd a reformátusoké lesz a templom. 1720-ban a falu akkori birtokosa, gróf Petki Dávid visszavette a templomot a katolikusoknak, és a leromlott állapotú templomot felújíttatta. 1731-ben leégett a templom tetőzete és beomlott a mennyezete. 1750-ben a templomhajó mennyezetének teljes felületét, egyedi módon egy katolikus templomban, 81 darab négyszögletes, háromféle méretű, nagyon szép indás és virágmotívumos fa kazettákkal lett beborítva. A központi kazetta az egyetlen figurális darab, a névadó Szent György harcát ábrázolja a sárkánnyal, ezzel egyidős a főoltárkép is, amely  úgyszintén Szent Györgyöt ábrázolja, valamint a barokk mellékoltárok és a szószék. A főoltárkép felett a Petki család és felesége Zichy Klára címere látható. gr. Petki Dávid ( – +1774)főispán, az egyházközség második megalapítója, emlékének tiszteletére, a helybeli 21. számú cserkészcsapat vette fel a nevét (1995) valamint 2014. július 27-én a templomkertben, a Szent György-emlékmű mellett, felállítják kőszobrát, Miholcsa József marosvásárhelyi szobrászművész alkotását. 1823-ban építették meg a templom tornyát. A több mint 680 éves Marosszentgyörgyön hírneves a Sós-fürdő (a centenáriumát 2012-ben ünnepelték).  Erdély legnagyobb jód tartalmú ásványi gyógyvizével, iszapjával, nagyon sok betegségnek orvoslására célszerű.
A marosszentgyörgyi Szent György egyházközség pár évtizedig Marosvásárhely filíája volt, majd 1936-tól újra önálló plébánia lett, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye, Marosi Főesperesi Kerületéhez tartozik, lelkésze Baricz Lajos szentszéki tanácsos, aki hosszú ideje, 1990-től, áldozatosan szolgálja híveit. A plébánia búcsú ünnepét április 24-én tartják, örökös szentségimádási nap: január 12. A  plébánia Kolping Családja 1993-ban alakult, sikeres a Soli Deo Gloria egyházi kórusa.  Filiák: Jedd, az 1930-ban épült kápolnát 1992-ben újraépítették, titulusa Urunk mennybemenetele, örökös szentségimádási nap: október 23; Tófalva, a kápolna védőszentje Szent Anna, havonta egyszer van szentmise, a búcsút július 26-án ünneplik; Csejd, 2009-ben épült a Szent Gellért-ház, búcsút szeptember utolsó vasárnapján tartanak; Marosagárd és Kebeleszentiván,  nagyon kevés a katolikus hívek száma.  Fontos megemlíteni  hogy Tófalva határában van a kármelita kolostor, Jakubinyi György gyulafehérvári érsek felkérésére 2006-ban ide letelepedett szerzetes nők, a Sarutlan Kármelita Nővérek Kis Szent Terézről nevezett kolostora.  Modern kápolnáját 2006. október 1-én szentelte fel Jakubinyi érsek úr és Tamás József segédpüspöke. Két búcsú ünnepet tartanak, július 16-án, a rend titulusa, Kármel-hegyi Boldogasszony  napján és október 1-én, védőszentjük, Lisieux-i Kis Szent Teréz szűz és egyháztanító emléknapján.

A gyulafehérvári főegyházmegye millenniumi sematizmusából vett információk alapján, összeállította: Szebeni Lajos

Fotó: wikipedia

About the author

maradmin

Leave a Comment