A hét plébániája: KÉZDIKŐVÁR

kezdikovar.jpg

Kézdikővár, a Felső-Háromszéki-medence északi részén, a Bodoki-hegység keleti felén, a Torjai-hegyekből eredő Peselnek-pataka mentén, 690 m tengerszint feletti magasságban fekszik. A történelmi Háromszék, Kézdiszéki települése, a mai Kovászna megyében, az egykori Kézdiszék központja, Kézdivásárhelytől  9 km-re észak-nyugatra. Területe ősidők óta lakott, ásatások során a Polyvárnak nevezett helyen késő neolitikumi leleteket találtak. A falu eredetileg nem a mai helyén állt, hanem délebbre a Céklás-patak völgyében terült el. A ma már lakatlan helyen a régi XII. századi templom romjai maradtak fenn, ezt a helyet ma is Faluhelynek nevezik, nyomait Orbán Balázs is megtalálta, 1998 óta kereszt jelzi a helyét. 1332-ben a pápai tizedjegyzékben mint plébánia szerepel Pusulnik néven, 1349-ben Pesulnuk néven említik, amely később Peselnekre változik. A Peselnek szó szláv eredetű, a „bcselnik” szóból származik és jelentése méhes. Mivel ez a név gúny tárgya volt, ezért 1906-ban, a falu jellegzetes várszerű kerítéseiről, a mostani Kézdikővár névre változtatták. Feltehetően a besenyő eredetű falut a XIV. században Zsigmond király adományozta az Apor családnak.

Napjainkban Kézdikővár közigazgatásilag Kézdiszentlélek községhez tartozik, még Kézdiszárazpatak és Kiskászon falvakkal együtt. Lakóinak száma mintegy ezer fő, szinte egészében székely-magyarok, római katolikus vallásúak, akik mindvégig megőrizték katolikus hitüket. A kisrégió hagyományőrző, tömb katolikus településeit Szentföldnek is hívják. Kézdikővár ősi plébániatemplomának pusztulása után, Kézdiszárazpatak leányegyháza lett, a hívek az új templom felépüléséig oda jártak templomba. A falu jelenlegi helyére való költözése után, 1825-ben épült fel a kőfallal körülvett új templom, amelyet 1829. május 30-án szentelt fel Kovács Miklós (1769-1852) erdélyi püspök, Szent Lőrinc diakónus vértanú tiszteletére.

 A templom építéséhez jelentősen hozzájárult a nagybirtokos Pótsa-család, a máig meglévő Pótsa-kúria a XVIII. században épült. Említésre érdemes a Kővár-patak völgyében lévő gyógyhatású, Büdös-kút nevű édes-kénes ásványvíz forrás, a helybéliek hagyományos szokásai, az István-és János-napi köszöntések, az aprószentekelés valamint a szentcsalád járás. A kézdikővári Szent Lőrinc vértanú plébánia a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye, Kézdi-orbai főesperesi kerületéhez tartozik, plébánosa (2013. augusztus 1-től) Péter Arthur, aki a 11 évig itt szolgált Drócsa László atyát (jelenleg  Csíkszentmiklósi plébános) váltotta fel. A templom búcsúját augusztus 10-én, Szent Lőrinc vértanú ünnepnapján tartják, örökös szentségimádási nap: november 11.

A kézdikővári plébánia honlapjáról vett információk alapján, összeállította: Szebeni Lajos.

Fotó: kezdikovar.blogspot.ro

About the author

maradmin

Leave a Comment