A hét közössége: GYIMESFELSŐLOKI ÁRDPÁD-HÁZI SZENT ERZSÉBET RÓMAI KATOLIKUS LÍCEUM

gyimesfelsoloki_szt_erzsebet_lic.jpg

Gyimesfelsőlok,  Erdély legkeletibb részén, a Keleti-Kárpátokban, a Gyimes-völgye felső szakaszán lévő községközpont, Hargita megyében, Csíkszeredától 30 km-re keletre. Neve a „gyimes” (gímszarvas) és a szláv „lok” főnév (jelentése: kis völgy) összetételéből ered.
 A XVII-XVIII. században a 30 km hosszú Tatros-folyó fő völgyében és a két oldali mellékpatakok völgyeiben telepedtek meg a csíki székelyek és moldvai magyarok, akik a gyimesi csángók ősei. Napjainkban a völgyet mintegy 15 ezren lakják. Gyimesfelsőlok szórványtelepülés, részei: Récepataka, Sántatelek, Komjátpataka, Rajkó vagy Farkaspataka, Bothavaspataka, Rána vagy Ciherepataka, Görbepataka, Ugrapataka, Szőcsökpataka, Gáborpataka, és Nyíresalja. A község 1908-ban önállósult, lakossága kb. 3300 fő, gyimesi csángó-magyarok, akik mindvégig megmaradtak hithű római katolikusoknak. A híveket a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye Felcsíki Főesperesi Kerületéhez tartozó Szent András apostol plébánia látja el (1902-ben lett alapítva), jelenlegi plébánosa (2011-től) Vass Nimród–István. 1982 és 2000 között plébánosa volt Berszán Lajos atya, aki alapítója az Árpád-házi Szent Erzsébetről elnevezett iskolának, amely lehetőséget biztosít a gyimesi és a moldvai csángó gyermekek helybeli anyanyelvi oktatásának. A Tatros-folyó jobb oldali, egyik leghosszabb mellékvize, az Ugra-pataka torkolatához közeli hármas halmon álló kettős keresztnél, festőien szép környezetben épült meg a „Sziklára Épült Ház”, magyar összefogással. 1992-ben a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége debreceni csoportja hozta létre a Sziklára Épült Ház Alapítványt (Dr. Keresztesné Várhelyi Ilona alapító elnök, Alapítvány elnök Fodor András atya, a Debrecen-Nyíregyházi Római Katolikus Egyházmegye helynöke), amely nagymértékben járult hozzá az építkezésekhez. 1993. május 28-án, pünkösdkor volt az alapkő letétele, amelyet Bálint Lajos (1929 – 2010) érsek áldott meg. A szegények támaszáról, segítőjéről, Árpád-házi Szent Erzsébetről is ő nevezte el az iskolát. A gyimesiek büszkeségét, az egyedi alakú szép épületet, Haranghy Sándor debreceni építészmérnök tervezte, faborítású, háromszintes, 1600 négyzetméter hasznos alapterületű, épületszárnyai nyitottak mind a négy irányba, tornya nem túl magas, ablakai az ég felé nyújtott, széttárt karok gyanánt, mint fenyő ágai várják Isten áldását.
1994. szeptember 15-én indult meg az oktatás 30 diákkal, majd a csángó fiatalok magyar tannyelvű oktatása és katolikus nevelése folyamatosan bővült, felépült az új iskolaépület, így 2010-től az oktatás már az óvodától az érettségig tart. Az önálló iskola korszerűen felszerelt fizika, biológia–kémia és informatikai termekkel, több ezer kötetes könyvtárral rendelkezik, a 2014-es tanév kezdetére elkészült az új tornaterem is. A tanerő eredményes pedagógiai munkájának köszönhetően az iskola büszkélkedhet nagyszerű növendékeivel, végzett diákjaik közül többen tovább tanultak, az iskola diákjai közül papok is kerültek ki.
A fennállásának 20 éves jubileumát ünneplő iskola a jelenlegi diákjaira is büszke, akik nagyon jó eredményeket érnek el tanulmányaikban, kulturális-művelődési és vallási téren is. Az iskolában a diákok katolikus vallási nevelését lelki igazgatóként az iskolaalapító Berszán Lajos tb. kanonok, (2007-ig igazgató), mindenki „Papbácsija”, látja el, érdemeiért számos kitüntetésben részesült, pl. Magyar Örökség Díj (2004), Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztje (2010). Berszán Lajos papságának 48. évében, 2014-ben vonult nyugállományba.

Az iskola honlapjáról vett információk alapján, összeállította: Szebeni Lajos.

Fotó: erdely.ma

About the author

maradmin

Leave a Comment