Zetelaka Udvarhelyszéki nagyközség, a Nagy-Küküllő folyó felső völgyében hosszan elnyúlva, a Hargita-hegység dél-nyugati lábánál, 550 m tengerszint feletti magasságban fekszik, Székelyudvarhelytől 11 km-re észak-keletre. Ősi lakott hely, eredete a mostani település helyétől északra a Deság-dombján álló hajdani Zete-várához fűződik, innen származik a település neve is. A néphagyomány szerint a kialakuló falu a Csele- vagy Csellő-dombnál volt, Cseleházának hívták, itt volt első temploma is, amely még Szent László király idejében épült, erre utal a templomkertben álló kereszten az 1092-es évszám. A tatárjáráskor azonban a falu elpusztult, azután települt a mai helyére. Első írásos említése 1333-ban a pápai tizedjegyzékben Zokaloka néven szerepel. Bethlen Gábor (1580-1629) erdélyi fejedelemtől 1622-ben szabad székely község kiváltságjogot kapott, amit később is megerősítettek. Zetelaka napjainkban Hargita megyei községközpont, lakossága kb. 4400, szinte egészében székely-magyarok, mintegy 97 százalékban római katolikusok. A nagyközség beosztott falui: Deságháta, Ivómezeje, Küküllőmező, Sikaszó és Zeteváralja. A századok folyamán lakossága mindvégig hűen megőrizte római katolikus hitét, 1590-1612 között esperesi székhely volt, 1617-ben lett önálló plébánia. A felégetett középkori templomát többször is újjáépítették, 1755-ben, Bálintfi János plébános idejében épült meg harmadik temploma, ekkor még állt az 1615-beli templomszentély. 1852-56 között kibővítették a templomot, de a nagy számban növekvő hívek miatt ez már kicsinek bizonyult, így lebontják és a helyén építik fel az új templomot. 1912-ben kezdődik el az építkezés, Sebestyén Mózes tb. kanonok plébános idején, akinek tragikus halála miatt (1918. november 26.) leáll a munka, amely majd 1921-ben folytatódik Fuchs Gusztáv plébános idejében. Az új templom, Haberstumph Károly terve és Fekete Béni építésvezető irányításával, 1923-ra készül el és az év július 15-én Gróf Majláth Gusztáv Károly (1864-1940) erdélyi püspök szentelte fel, a Szent Kereszt megtalálása titulussal.
A vidék legnagyobb római katolikus temploma, neoromán stílusú, 3 hajós, több mint ezer férőhelyes, belső hossza a szentéllyel 45 m, szélessége a főhajóban 12 m. A torony magassága 45 m, itt van beépítve a középkori templomból a gótikus kő körablak töredéke. Úgyszintén az egykori templomból való a barokk főoltár is.
A zetelaki Szent Kereszt megtalálása plébánia a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye, Székelyudvarhelyi főesperesi kerületéhez tartozik, 2013-tól lelkésze Papp Antal, segédlelkész Both Dávid. A templom búcsúját május 3-án ünneplik, örökös szentségimádási nap: március 23.
Zetelakán még van egy régi kápolna is, amit már 1772-ben is felújítottak, ma műemlék, Kisboldogasszony tiszteletére szentelték, búcsúját szeptember 8-án tartják.
Az egyházközségnek 1717-től volt katolikus iskolája, a rendszerváltás után visszakapta a plébánia, a helybeli középiskola Zetelaka nagy szülöttjének, Dr. Boros Domokos P. Fortunát (1895-1953) ferences szerzetes, tartományfőnök, történész, író nevét viseli, az iskola előtt áll mellszobra. A mártír ferences szerzetes boldoggá avatását 2003-ban elindította a gyulafehérvári érsekség.
1982-ig a plébániához tartoztak Zeteváralja, Ivó és Sikaszó mint filiák, 1988-ban egyházilag önállóvá lett Zeteváralja, a Szent József a munkás plébániával, plébánosa Mátyás Gábor szentszéki tanácsos, ide tartoznak filiái: Ivó, Libán és Sikaszó.
A gyulafehérvári főegyházmegye millenniumi sematizmusából vett adatok alapján, összeállította: Szebeni Lajos.
Fotó: www.zetelaka.net
Leave a Comment