A hét plébániája: SEGESVÁR

segesvar.jpg

Segesvár az Erdélyi-medence dél-keleti részén, a Nagy-Küküllő folyó bal partján emelkedő hegy oldalában fekszik. A település neve az ősi magyar „seg,ség” = domb, halmot jelentő szó, „es” képző és az erősséget jelölő „vár” utótagból keletkezett. Segesvár megyei jogú város Maros megyében, Marosvásárhely megyeszékhelytől 45 km-re dél-keletre, jelentős turisztikai központ, a hegyre épült, napjainkig megmaradt csodálatos középkori várral, ami legszebb Erdélyben, de egész dél-kelet Európában is. A várat 1198-ban kezdték el építeni a II.Géza magyar király (1141-1161) által idetelepített szászok, amely a századok folyamán jelentős iparos és kereskedő várossá fejlődött. Napjainkban a város lakossága közel 30 ezer, mintegy 5700 fő a magyar anyanyelvűek száma.  A középkori vár kis utcácskái, terei, gyönyörű lakóházai, céhekről elnevezett még álló 9 őrtornya, a 64 m magas színes mázas cseréppel fedett híres Óratorony, amely a város jelképe, amin kis szobrocskák zenére körbe mozogva mutatják az órát és a hét napjait, egyedi itt ezen a tájon, mindezek 1999-ben váltak az UNESCO világörökségének részévé.

Segesváron a plébánia alapítását az 1143-as évre teszik, az első temploma javára búcsút engedélyezett a pápa 1298-ban, amely a várhegyen volt. Ennek helyén építették fel a XIV.- XV. században a gótikus háromhajós, hálóboltozatos csarnok Hegyitemplomot (Bergkirche) amely ma evangélikus templom. A reformáció idején négy temploma is volt a várnak, 1545-ben a szász lakosság mind lutheránus lett, így a domonkosok kolostor temploma is az evangélikus egyházé lett. A katolikus hitélet újraindulása 1702-től kezdődött, egy ferences rendi szerzetes által. 1723-ban a domonkos apácák volt kis templomát és rendházát megkapják a ferences rendi szerzetesek, akik 1858-ig szolgálják a katolikus híveket, amikor Pittner Ignác világi pap lesz a plébános.

Az 1887-ben megkötött adásvételi szerződéssel a plébánia vagyona a ferencrendi tartománytól a segesvári egyházközség tulajdonába megy át. A plébánia épületét 1892-ben építik, a régi templomot teljesen lebontják, és egy közelben lévő várbástyát is. 1895-ben kezdték el építeni az új templomot, eklektikus stílusban, amit Lönhart Ferenc (1819-1897) erdélyi püspök szentelt fel, 1896. október 4-én. Az óváros legészakibb pontján, a Csizmadiák tornyához (1681-ben épült) közel álló plébániatemplomot többször felújították, 1983-ban egy rövidzárlat következtében a mennyezet leégett és a belső berendezés is nagyon megkárosodott, amit áldozatos munkával újjáépítettek.

A templomot, teljes belső majd külső felújítása után, 2007. március 19-én, Szent József, Szűz Mária jegyese, ünnepén, Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek áldotta meg. A plébánia kertjében áll,  Segesvár nagy szülötte, báró altorjai Apor Vilmos (1892-1945) mártír győri püspök szobra, a győri Nagyboldogasszony Bazilika Hédervári-vagy Szent László-kápolnájában van a sírja,  azóta Szent  II. János Pál pápa, 1997. november 9-én avatta boldoggá (emléknapja május 23).

A segesvári Szent József plébánia a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye, Erzsébetvárosi főesperesi kerületéhez tartozik, plébánosa Páll Antal ifj., c. esperes,  segédlelkész Farkas Ervin, kántor Veres Lajos. A templom búcsúját március 19-én ünneplik, örökös szentségimádási nap: június 2. A plébániához tartozó filiák: – Fehéregyháza, Assziszi Szent Ferenc imaház (1960-as években épült), – Sárpatak, Szentháromság templom (1905), – Székelyhidegkút, Urunk színeváltozása kápolna(1820), – Almakerék, Kisboldogasszony templom (1865), – Héjjasfalva, imaház (1998).  

A gyulafehérvári érsekség honlapjáról vett információk alapján, összeállította: Szebeni Lajos. 

Fotó: www.romkat.ro

 

About the author

maradmin

Leave a Comment