A hét plébániája: DICSŐSZENTMÁRTON

dicsoszentmarton.jpg

Dicsőszentmárton megyei jogú város Erdély középső részén, a Kis-Küküllő folyó partján, Maros megyében, Marosvásárhely megyeszékhelytől 33 km-re dél-nyugatra.

Nevét a „Dicsőséges Szent Márton” tiszteletére emelt templomáról kapta.  Szent Márton ( 316 – 397) a franciaországi Tours püspöke volt, a Római birodalomhoz tartozó Pannonia tartományban, Savaria-ban született, amely a mai Magyarország nyugati részén lévő Szombathely városa. Szent Márton a keresztény ókor és középkor kiemelkedő és legnépszerűbb szentje, kultuszát a VI. század óta ünneplik, emléknapjához számos népszokás és hiedelem kapcsolódik. 996-ban Géza fejedelem választotta az ország első bencés apátság, a magyar kereszténység bölcsője, Pannonhalma védőszentjévé. A Kárpát-medencében, így Erdélyben is, és Európában számtalan település viseli Szent Márton nevét és tiszteletére sok templomot szenteltek.  A Szombathelyi Római Katolikus Egyházmegye  Szent Márton születésének 1700. évfordulója alkalmából Jubileumi Évet hirdetett (2014-2016) számos nagyszabású ünnepi rendezvénnyel „Felemelő Szeretet” mottóval.

Dicsőszentmárton  Árpád-kori település, először 1278-ban említi oklevél Tycheu Szent Martun –ként, 1386-ban Dicsőszentmártonként írják. 1466-ban már mezővárosi rangja van, majd a XIX. század második felében Kis-Küküllő vármegye székhelye lesz (1912-ben kap városi rangot).

Napjainkban lakossága 22 ezer, mintegy 4600 a magyar anyanyelvűek száma. A város híres szülöttei közül: – Dr. Gyárfás Elemér (1884-1945) jogász, az Erdélyi Római Katolikus Nőszövetség alapítója és alelnöke, – Sípos Domokos (1892-1927) költő,író, munkásságának tiszteletére nevét a művelődési egyesület vette fel, – Dr. Szabó György (1920-2011) irodalomtörténész, tanár, – Ligeti György (1923 -2006) világhírű zeneszerző. Említésre érdemes a Vármegyeház gyönyörű neoklasszikus épülete (1886-1900 épült) a híres Alpár Ignác (1855-1928) magyar műépítész terve, akinek Erdély más városaiban is (Brassó, Csíkszereda, Déva, Kolozsvár, Marosludas, Segesvár) még hasonlóan szép épülete található, vármegyeházak, iskolaépületek, templomok. A város első magyar iskolája 1873-ban létesült.

Dicsőszentmárton XIII. században épült templomát a XVI. században átépítették gótikus stílusban, amely a reformáció idején az unitáriusoké lett, a katolikus hívek a XVIII. századtól a neves erdélyi Dániel család kriptakápolnáját használták. 1899-ben a Pekry család építtette a római katolikus neobarokk stílusú elegáns, modern templomot, amelynek a védőszentje Szent Márton, és ekkor alapították újra a római katolikus plébániát is. A plébánia újépülete 1986-1996 között épült.

A dicsőszentmártoni Tours-i Szent Márton plébánia, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye, Küküllői főesperesi kerületéhez tartozik, plébánosa 2012-től Táncos Levente-György. A templom búcsú ünnepét Szent Márton emléknapján tartják, november 11-én. Örökös szentségimádási nap: február 25. A plébánia filiái: – Ádámos, a XIII. századi temploma a reformáció idején az unitáriusoké lett, a katolikus híveknek 1934-ben épült kápolna titulusa, Szent Kereszt felmagasztalása, – Küküllővár, Árpád-kori település, a XI.századtól királyi vár, Küküllő vármegye központja volt, 1277-ben főesperesi székhely volt, temploma a XII.-XIII.században épült, a reformáció óta a reformátusoké. A katolikusoknak gr. Bethlen Miklós (1720-1781) kamarás, Erdély tartományi főbiztosa építtette (1769) a kápolnát, Nagyboldogasszony tiszteletére. Napjainkban az egyházközség híveinek száma 400 körül van, sajnos a filiákban már alig vannak katolikus hívek.

A gyulafehérvári érsekség honlapjáról vett információk alapján, összeállította: Szebeni Lajos.

Fotó: www.romkat.ro

About the author

maradmin

Leave a Comment