A hét plébániája: CSÍKPÁLFALVA

csikpalfalva.jpg

Csíkpálfalva Hargita megyében, Csíkszeredától 5 km-re észak-keletre, a Középcsíki-medence keleti peremén, az Aracs és Nyír patakok völgyében, 740 m tengerszint feletti magasságban fekszik. Hegylábi település, a legkisebb csíki községközpont, társközségeivel együtt kb.1600 lakosú, székely-magyarok. Hozzá tartoznak Csíkdelne, amelynek a neve a szláv dolina=völgy főnévből ered és Csíkcsomortán, neve a régi magyar Csomor személynévből származik. Csíkpálfalva nevét a hagyomány szerint arról kapta hogy három Pál nevű ember, Bíró, Ferenc és Kovács alapította. Területe ősidők óta lakott, a Remete-patak jobb oldalán a Várdombon, neolitikumi és bronzkori leleteket, erődítményt tártak fel. Csíkpálfalva néven 1567-ben szerepel a Regestrumban. 1694-ben feldúlták a tatárok, az elmenekült lakosság majd fokozatosan tér vissza. Lakói mindvégig  megőrizték ősi katolikus hitüket. Csíkpálfalva, Csíkdelne és Csíkcsicsó egy egyházközségbe tartoztak, közös templomuk volt, ami még a XV. század közepe és vége között épült, Keresztelő Szent János tiszteletére. 1783-ban Csíkcsicsó különálló egyházközség lett, ettől kezdve Csíkdelne és Csíkpálfalva alkotott egy egyházközséget, Csíkdelne székhellyel, azonban nem plébánia és filia viszony volt, hanem inkább társegyházközségi, ugyanannyi lélekszámmal.
Csíkpálfalván 1843-ben épült egy kőkápolna, ami leégett, az oltárát sikerült megmenteni, és ennek helyén épült a mai római katolikus templom, 1943 -1949 között, a hívek áldozatos támogatásával, Ferencz Salamon Imre építész vezetésével (édesapja az itt született Ferenczes István költőnek, aki 1997-ben alapította a „Székelyföld” kulturális folyóiratot),  Bartos József plébános idején, aki 1969-ig szolgált ezen a helyen. A templomot Isten szolgája Márton Áron ( 1896-1980) erdélyi püspök szentelte fel 1949. június 12-én Szent Pál tiszteletére. A csíkpálfalvi Szent Pál apostol megtérése filia, ellátó plébániája a csíkdelnei Keresztelő Szent János plébánia, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye, Felcsíki főesperesi kerületéhez tartozik, plébánosa ( 2009 augusztusától ) Csintalan László tb.kanonok, tb.főesperes. A templom búcsúját január 25-én, Szent Pál apostol megtérésének ünnepén, pálfordulás napján tartják. A keresztényeket üldöző Saul Tarzuszban (ma Törökország) született (születésének két ezredik évfordulóján, 2008-ban jubileumi év volt)  Jézus Krisztus apostolává vált, a Pál nevet vette fel az első missziós útján (a 60-as évek közepén Rómában  szenvedett vértanú halált amikor lefejezték, mennyei születésnapja együtt van Szent Péter vértanú apostollal, június 29-én). Szent Pál  a fazekasok, kosárfonók, köszörűsök védőszentje. Emlékét több helynév is őrzi  Erdélyben, így  Homoródszentpál és Kerelőszentpál. A filia örökös szentségimádási napja: május 18.
A csíkpálfalvi templomot, a hívek hathatós hozzájárulásával, több hónapos felújítás után, amikor a falakat újra szigetelték, kicserélték a padlózatot és a tetőzetet, valamint újra festették a templombelsőt szép világossá, 2011 advent első vasárnapján áldotta meg újra Csintalan László plébános úr. A templom főoltárképe Saul (Szent Pál ) megtérését ábrázolja, aki leesik lováról és Jézus szavait hallva, „Saul, Saul, miért üldözöl engem” -megtér. Nagyon szépek a templomi zászlók, Szent Pál apostol zászló, amit a csíksomlyói búcsúra visznek, a másik ahol Szent Pál megkapja a  Szentlélek ajándékát, valamint  a szép díszes zászló amely a  Feltámadt Krisztust ábrázolja. A templom egyik mellékoltára a Feltámadt Krisztus szoborral, valamint láthatók, a település szülötte  Péter Olga (1921- ) híres festőművésznő által festett, magyar és nem magyar szenteket ábrázoló képek. A templom orgonája, amely a háromszéki Imecsfalváról származik, az egyházközség önerejéből 2009-ben lett felújítva. Még említésre méltó az 1605-ben itt született Pálfalvy János, kinevezett erdélyi püspök (1653 – 1656) valamint váradi püspök (1659-1663). Itt született még P. Pálfalvi Péter vértanú ferences szerzetes aki a tatárok áldozata lett, 1661-ben, megégett a csíksomlyói rendházban.
Csíkpálfalva híres az itt szőtt csíki festékes gyapjúszőnyegeiről, úgyszintén a műemlékként nyilván tartott, Bakó Ferenc által faragott székelykapuról, valamint a székelytermékeiről, mint az erdei méz, lépes és vegyes virágméz. A községközpontban áll az 1942-ben felállított első világháborús emlékmű,  két méteres öreg honvéd szobor,  talapzatán 33 pálfalvi hős nevével, és az 1990-ben elhelyezett újabb táblán 24 második világháborús hős nevével, a csíksomlyói Ferenc István alkotása.  A templom kertjében is áll egy kopjafás síremlék. A Zölderdő közbirtokosság, a Pálfalva Egyesület és az Önkormányzat évente rendez közkedvelt és sikeres Falunapokat.

A gyulafehérvári érsekség honlapjáról vett információk alapján, összeállította: Szebeni Lajos.

Fotó: www.panoramio.com

About the author

maradmin

Leave a Comment