A hét plébániája: CSÍKTAPLOCA

csiktaploca.jpg

Csíktaploca Csíkszereda városának északi részén, a városközponttól 2 km-re fekszik, 1959-ben csatolták a városhoz. Csíktaploca települést valószínűleg a XII.-XIII. században alapíthatták, az 1567-ik évi Regestrum Taplocza néven említi 44 kapuval, önkormányzattal rendelkező község volt. Neve bolgár-szláv eredetű, a „tyeplo” szó meleget jelent, több langyos és melegvizes forrása van, a környéke mocsaras, a helybeliek a vizenyős, tavas helyet ma is „taplocá”-nak nevezik. De jelentheti az erdő- irtásokat is, Csíkban „taplocá”-nak hívták az erdők közötti kipucolt tisztásokat. A névelőtag az egykori Csík vármegyei hovatartozására utal. Az 1600-as években a szárhegyi Lázárok az erdőirtások által itt gyarapították földbirtokaikat, sok embernek biztosítottak megélhetési lehetőséget. Az ő tulajdonuk volt a községháza és a jegyzői lakás. Ebben a községházában hoztak ítéletet és kínozták meg az embereket az 1764-es madéfalvi veszedelem idején.  

A település két tízesre oszlik, Alszegre és Felszegre. A XIX. század végén még két lakott helyet törzskönyveztek a településhez, ezek: Erdőalja és Ligat. Az Alszegi tízesben van a Lázár-kúria, 1829-ben épült klasszicista stílusban, ma műemlék, a 2011-ben befejezett nagyszabású helyreállítások után kultúrház és óvoda. Csíktaploca híres szülöttei: – Görög István (1631-1678) ferences, bákói püspöki helynök, majd egész Moldva vikárius generalisa, – Sándor László (1796-ben született) honvéd őrnagy, 1849-es mártír  sírjaik még Tamás András alezredessel a Kolozsvár melletti Szamosfalván található, itt emlékmű áll, amit 2013-ban újítottak fel), – Gegő Elek (1805-1844) ferences, néprajzkutató, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a moldvai csángó magyarok nagy istápolója, képviselőjük is volt a magyar parlamentben, – P. András Imre (1928-2011) jezsuita szociológus, Bécsben a Magyar Egyházszociológia Intézet igazgatója volt (2012. január 14-én Csíktaplocán temették el).  A Lázárok adták a temető területének nagyobb részét, amely ma is a taplocai plébánia tulajdona. Taplocának az első temető helysége a Szent Lőrinc kápolna cinterme volt, ez volt a falu hivatalosan megemlített első kápolnája, 1726-ban épült, a vértanú diakónus tiszteletére volt felszentelve. A település második temetője a Csíkdelnei út elágazójánál lévő Nepomuki Szent János kápolna mögött volt. A kis kápolna építésének idejéről nincs adat, de nagyon régi lehetett, ez a kápolna irányította a Felcsík és Gyergyó, búcsúra jövő keresztaljákat, a Csíksomlyói kegytemplom felé. A harmadik temető a plébánia templom mögötti területen fekszik.

Csíktaploca lakossága mindvégig római katolikus volt, a mai plébánia templomát 1841-44 között építették, a Szent Lőrinc-kápolna helyén, amely földrengések következtében (1812-1820 között) életveszélyesen megrongálódott. A kápolna oltárát és oltárképét az új templomban őrizték meg. A hívek lelki gondozását a csíksomlyói plébánia és kegytemplom ferencrendi atyái látták el, 1908-ban lett önnálló plébánia, első plébánosa Márkos Endre atya volt (1908-1964 között). További plébánosok voltak: Erőss Lajos (1964 – 1971-ig), Nagy Imre (1971 – 1984-ig) és Boros Károly főesperes-plébános, (1984-2012 között) nyugdíjazásáig. A plébánia épületét Körösi Géza plébános építette 1905-1907 között.

A csíktaplocai plébániatemplom neobarokk stílusú, gyönyörűen szép főoltárával, tetején koronát tartó négy oszlopa, a főoltárképen Szűz Mária a kis Jézussal látható, a tabernákulum tetején a feltámadt Krisztus szobra áll. Az oltár két oldalán Szent Lőrinc és Szent József szobrai vannak, a szentély oldalain szép színes üvegablakokon, Szent Péter, Szent Pál, Szent István és Szent László látható.  A diadalív két oldalán Szűz Mária és a Jézus Szíve mellékoltár van. A templomhajóban, Loyolai Szent Ignác mellékoltár áll, a hajó két oldalán úgyszintén szép színes üvegablakon Szent Erzsébet, Jézus Szent Szíve, Szent Margit és Páduai Szent Antal láthatók. A csíktaplocai Mindenszentek plébánia a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye, Felcsíki főesperesi kerületéhez tartozik, plébánosa id. Czikó László. A plébánia búcsúját november 1-én, Mindenszentek ünnepnapján tartják, örökös szentségimádási nap: április 25.  

Csiba-Erdőalján, ahol temető is van, szép új kápolna épült, 2003-2007 között, Szent Lőrinc diakónus vértanú titulussal. Az itteni triptichon oltárkép valamint a ravatalozó kápolna „Világ világossága” freskója (2005) Xantus Géza neves csíkszeredai képzőművész alkotásai.

A gyulafehérvári érsekség és más honlapokról vett információk alapján, összeállította: Szebeni Lajos.    

Fotó: hu.wikipedia.org

About the author

maradmin

Leave a Comment