A hét plébániája: KAPLONY

kaplony_sztantal.jpg

Kaplony község a Partium régió észak-nyugati részében, a Kraszna folyó bal partján fekszik, Szatmár megyében, Nagykárolytól 4 km-re. Őskori település, Kaplonyról a honfoglaló magyar Kende vezér második fiáról kapta a nevét, amely magyar-török eredetű szó, jelentése tigris. A XI. században a Kaplony-nemzettség itt bencés monostort és templomot építtetett, Tours-i Szent Márton tiszteletére. A tatárjáráskor felgyújtott templomot és monostort a Kaplony-nemzettség tagjai újra építették 1242-ben. A XVI.-XVII.században a török dúlások idején is súlyosan megrongálódott a templom, a Rákóczi-szabadságharc háborúi és pestis járványok miatt a település is elnéptelenedett. A lakosság pótlására, a Kaplony-nemzettségből származó gróf Károlyi Sándor (1669-1743) német-sváb telepeseket hozat ide, akik aztán lassan elmagyarosodtak. A szatmári béke megkötése után (1711. április 30.) az egykori templom alapjain és romjai felhasználásával gr. Károlyi Sándor újra építteti a templomot, majd 1719-ben a felújított kolostorba a szalvatoriánus ferenceseket telepíti be a katolikus sváb lakosság lelkigondozására. A megújult templomot Urunk születése tiszteletére szentelték fel, az akkori oltárképe a mai napig látható a szentségi kápolnában, mert a nagy 1834 évi földrengést is átvészelte, pedig mind a barokk templom és az emeletes kolostor is romba dőlt.

Gróf Károlyi György (1802-1877), a Magyar Tudományos Akadémia egyik alapítója, bőkezű adakozásával, a kor híres építésze, Ybl Miklós (1814-1891) terve és vezetése által épül fel az új, negyedik, mai templom és kolostor együttes. 1848. június 18-án, Boldogemlékű Hám János (1781-1857) szatmári püspök szentelte fel Páduai Szent Antal tiszteletére. A főoltár képe is a szentet ábrázolja, Tóth Béla szatmári festő alkotása, 1892-ből. A kaplonyi műemlék-együttes a község központjában található, három épületből áll, a ferences templom és rendház, valamint a templommal egybeépített, a Károlyi-család temetkezési helyeként szolgáló kripta. Az Európa szerte híres neoromán stílusban épült templom két tornyú, magasságuk egyenként 29 m, amit megnövel a 2,40 m magas kereszt. A templom nyugati oldalához kapcsolódik a rendház, 2013-ban újították fel, múzeum és képtár részt is kialakítva jelentős egyházi, történelmi és kultúrtörténeti hellyé vált. A templom szentélye mögötti kriptában a Károlyi család 36 tagja nyugszik díszes koporsókban, több halotti címer és portréval, egyedi a kripta oltára mögött álló, 1898-ban Pietro Bazanti firenzei szobrász által, csodaszép, carrarai fehér márványból faragott Keresztre feszített Krisztus.

A kaplonyi Szent Antal plébánia a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye Nagykárolyi I. Esperesi kerületéhez tartozik, a ferences szerzetesek több évtizedes kényszer távollét után, 2008. augusztus 3-án vették át a plébániát az akkori egyházmegyés plébánostól, Vik Jánostól. A ferencesek (Kisebb Testvérek Rendje) a Szent István Királyról Elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartományhoz tartoznak, 2011-től plébános és házfőnök Tímár Sándor P. Asztrik Ofm (Ordo Fratrum Minorum),  Főcze Imre P. Bonaventura Ofm segédlelkész, valamint kisegítők Fr. Mihály Zoltán Ofm és a nyugdíjas Bartalis Árpád P. János Ofm. A templom búcsú ünnepét, a Kirbályt, június 13-án Szent Antal emléknapján tartják, de augusztus 2-án Porciunkula kisbúcsút is tartanak. A plébánián gazdag a hitélet, Rózsafűzér társulat, Szent Erzsébet szeretetszolgálat, Szívgárda, Ferences Világi Rend, ”Pater Szabó Dömjén” vegyeskar működnek, Szent Imre Közösségi Háza van. A kaplonyi egyházközségből sok papi hivatás indult, csupán a legutóbbit említve, Barta Barnabást, 2014-ben lett felszentelve (most segédlelkész  a Szatmári Kis Szent Teréz plébánián). A község általános iskolája Fényi István (1919-2000) tanár, költő nevét viseli.

A plébánia filiája a Szent József templom, a település elején épült új tágas és világos belső terű, modern templomot, Reizer Pál (1943-2002) szatmári megyéspüspök szentelte fel 1999. szeptember 18-án, Szent József, az egyház és a család védőszentjének tiszteletére. A szentélyben lévő korpusz másolata az 1771-ben készült eredetinek, amely az erdődi várkápolnában volt és Petőfi Sándor esküvőjekor az oltár felett függött, ami ma a szatmári római katolikus püspöki palotában található. A templom falfestményei a nagykárolyi születésű Hatzak-Lukácsovits Magda jeles festőművésznő alkotásai, a jobboldali a családot védelmező, a gonoszt legyőző Szent Józsefet, a baloldali festmény Jézus családfáját ábrázolja. A templom búcsú ünnepe: március 19.

A kaplonyi ferences barátok honlapjáról vett információk alapján, szerkesztette: Szebeni Lajos.

Fotó: lexikon.adatbank.ro

About the author

maradmin

Leave a Comment