A hét plébániája: GYULAFEHÉRVÁR

szekes-latkep.jpg

Gyulafehérvár az Erdélyi Érchegység keleti részén, a Maros- és az Ompoly-folyók összefolyásánál emelkedő fennsíkon fekszik, ma Fehér megye közigazgatási székhelye, Erdély ősi történelmi fővárosa volt a magyar államalapítástól kezdve, itt székelt az erdélyi vajda majd az erdélyi fejedelemség központja volt (1542-1690). Gyulafehérvár a Szent István király által 1009-ben alapított erdélyi római katolikus püspökség székhelye, amely az országrész után kapta a nevét, a XIII. századtól Transylvanusnak nevezték, ami az erdélyi (erdőntúli) latin fordítása, a mai napig is az egyházmegye, kevés eltéréssel, a történelmi Erdély területét foglalja magában. A 900 éven át használt erdélyi nevet az 1929-ben kötött konkordátum alapján a gyulafehérvári névre változtatják, 1991-ben emeli a szentatya, önálló érsekségi rangra. 
A gyulafehérvári székesegyház történetéből nagyon röviden: 5 korszakból áll a templom mai formájának építése, a XI. századi ókeresztény kisebb templom maradványain épül Szent László király korában a román félköríves stílusú templom, amely azonban a tatárdúláskor (1241) elpusztult, ebből a templomból a kereszthajó és a szentély egy kis része maradt meg,  majd bővítve újraépítik 1277-ig, amikor a templomot újabb pusztítás éri. Hosszas helyreállítás és újjáépítés után a XIV. század végére a templom elnyeri gótikus stílusban, csaknem végső formáját.  A XV.században, a török betöréskor is sérült a templom, újabb helyreállítás és bővítés volt az 1500-as évek első negyedében is, majd a csaknem másfél évszázad protestáns idő alatti pusztítást hozták helyre a XVIII. század közepéig, miután 1715 végén uralkodói parancsra az ősi székesegyházat visszaadták az erdélyi római katolikus püspökségnek. Restaurálási munkálatok folyamatosan voltak a következő századokban is, legutóbb a millenniumi ünnepi évre (2009) lett a székesegyház felújítva, majd az oldalkápolna és a szentély felújítására került sor. 
A székesegyház a gyulafehérvári várban van, amely az első római castrum, majd ennek alapjain, a gyula által épített „fehérvár”-ra épült középkori várnak átépítése után, XVIII. század első felében nyert formájával, hétágú csillag alakú, mély sánccal körülvett, téglából épült, vastag és magas várfalaival, bástyáival, 6 kapuval, kazamatákkal,  Közép-kelet Európa legnagyobb vára. A monumentális székesegyház jellegzetessége, a nyugati oldalán lévő díszes gótikus főkapu, felette barokk oromzat, amelyen a  Szent István és Szent László (aki Erdély védőszentje) királyok valamint Szent Adalbert és Gellért szobrai állnak, a jobb oldalon van az egyetlen megmaradt torony, 55,50 m magasságú, a baloldali az 1603-as ostrom alkalmával felrobbant és nem épült újra. A templom hossza 81 m, szélessége 32 m. Az északi oldalon lévő bejáratnál a Lászai-oldalkápolna található, Erdély legkorábbi, szép díszítésű, reneszánsz kápolnája, valamint a Várday-kápolna. A keleti oldalon van a főszentély hatalmas, magas, csúcsíves ablakaival, az impozáns főoltár gr. Batthyány Ignác (1741-1798) erdélyi püspök megrendelésére készült az 1780-as években, a barokk kanonoki stallumokat Klobusiczky Ferenc (1707-1760) erdélyi püspök korában készíttette. A templom belsejében számtalan késő románkori kőfaragvány, dombormű és szobor látható, reneszánszkori falfestmények maradványai valamint a barokk korból származó mellékoltárok szobrai és képei. A székesegyház valóságos pantheon is, az ide temetett jeles történelmi nagyságok sírhelyeivel: Hunyadi János, öccse ifjú Hunyadi János, fia László, Izabella királyné és fia János Zsigmond fejedelem, Bocskai István, Bethlen Gábor, I.Rákóczi Ferenc fejedelmek, Martinuzzi Fráter György sírhelyei, ezenkívül a szentély alatti kriptában több középkori püspök, kanonok sírja, valamint Márton Áron és Jakab Antal püspököké is. 
A székesegyház szomszédságában van az érseki palota, a közelben pedig a br. Sztojka Zsigmond Antal (1699-1770) erdélyi püspök által 1753-ban alapított, a Megtestesült Bölcsességről nevezett (papnevelde) szeminárium (Seminarium Incarnatae Sapientiae – SIS ) és a kisszemináriumból, 1989-ben újjá alakult  Gróf Majláth Gusztáv Károly (1864-1940) erdélyi püspök nevét felvett római katolikus teológiai líceum is.
A Gyulafehérvári Főegyházmegye védőszentje Szent Mihály főangyal és a székesegyház titulusa is, amely  plébánia templom is, a gyulafehérvári főesperesi kerülethez tartozik, plébánosa dr. Horváth István főesperes, kanonok, főtanfelügyelő.
A gyulafehérvári érsekség honlapjáról vett adatok alapján, szerkesztette: Szebeni Lajos.

Fotó: www.romkat.ro

About the author

maradmin

Leave a Comment