Köröstarján Bihar megyében, Nagyvárad megyeszékhelytől 12 km-re nyugatra, az országhatár közelében, a Sebes-Körös folyó bal partjánál fekszik. Még két faluval együtt, Körösszeg és Vizesgyán, Körösgyéres községközponthoz tartozik. A Tarján név, a magyar Tarján törzs települését jelenti, Tarján a honfoglaló magyar törzsek egyike, a IX. század végén Tas volt a vezérük. Ittlétüket bizonyítja a Köröstarján-Csordásdombon feltárt X. századi honfoglaláskori sírok is. Már 1214-ből ismert a Tarján név. Emléküket mai helynevek örzik, Köröstarjánon kívül még Magyarországi települések is, Gyöngyöstarján, Salgótarján és Tiszatarján. A Magyar Katolikus Lexikon szerint, személynévként is ismert, még 1181-ből, török-magyar eredetű férfi keresztnév, egyesek szerint azonos a török Tarkan méltóság névvel, ami a király helyettesét jelenti, ó-török rovás emlékeken Tarxan-ként is szerepel. Köröstarjánt 1341-ben említi oklevél Teryan néven, 1387-ben Taryan, 1588-ban Tharian, 1808-ban Tarjány. 1552-ben említik először mint virágzó katolikus plébániát, majd a reformáció elterjedése miatt megszűnik. Benkovich Ágoston (1632-1702) váradi katolikus püspök, a török alóli felszabadulás után, 1699-ben a jezsuitáknak adományozza a tarjáni plébániát, akik 1773-ig birtokolják. 1777-ben a falu birtokosa Beöthy Imre nagybirtokos lett, Mária Terézia császárnő jóvoltából. 1844-től lelkészség, majd a római katolikus plébániát 1858-ban alapítják újra. Templomát 1865 és 1876 között építtette fel Szaniszló Ferenc (1792 – 1869) váradi püspök és a Jombart család, valamint a Vallás Alap, aki kegyura a plébániának.
A templom bazilika stílusban épült, Guttman József váradi neves építőmester irányításával. A plébániatemplom mennyezete szépen festett fa, a főoltárképen Szűz Mária látható, az oltár baloldali fülkéjében Szent István király, a jobb oldalin Szent László király szobrai állnak. A szentély előtt a templomhajóban, bal oldalon Jézus szobor, jobb oldalon Szűz Mária szobor áll, ezenkívül még van Szent Teréz és Szent József szobor, valamint a bejáratnál Páduai Szent Antal szobor is. A jobb oldali mellékoltáron nagy méretű Krisztus Kereszt áll. A templomot az elmúlt években kívül-belül renoválták. Titulusa Szűz Mária Neve. Búcsúünnepnapja szeptember 12., örökös szentségimádási nap: június I. vasárnapja.
Köröstarjánt a IX. század elején még többségben német ajkú sváb katolikus telepesek lakják, akik később elmagyarosodtak. A falu híres szülöttei a Hoványi család, közülük megemlítjük: Hoványi Ferencet (1816-1871) nagyváradi kanonok, prépost, pápai prelátus, teológiai és egyház író, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Hoványi Judit, szobrász és kerámia művész, felesége Kristófi János (1925 – 2014) ismert jeles nagyváradi festőművésznek, Ők a szülei dr. Kristófi János Zsigmond egyetemi tanárnak, aki a nagyváradi Székesegyház orgonistája, a Michael Haydn kamarakórus alapító vezetője. Köröstarjáni születésű Kohr Balázs kanonok, nyugalmazott plébános. Említésre méltó még a közeli Körösszegi Őrtorony, a XIII.- XIV. században román stílusban épült közvetlen a tatárjárás után, első írásos dokumentum 1289-ben említi, Csáky Miklós (1465 – 1514) erdélyi vajda fia, Csáky Ferenc birtokolja egy ideig, ez a színhelye az Árpád-házi magyar király IV. (Kun) László (1262 -1290) meggyilkolásának. A köröstarjáni Szűz Mária Neve plébánia, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye, Várad környéki Esperesi Kerületéhez tartozik, plébánosa Bărbuț Péter atya, a 25.-ik plébánosa Köröstarjánnak. Előtte megemlítjük jeles plébánosokat, mint a nyugdíjas Bálintfy Béla tb.esperest, aki majd 13 évig volt itt plébános, a szintén nyugdíjas Németh László atyát, aki 17 évig volt itt plébános, Mahajduda Jánost, jelenlegi nagyváradi székesegyházi segédlelkészt, aki szülei révén is, itt Köröstarjánban 2009-ben mutatta be ezüstmiséjét és még Nagy Jácint, jelenlegi Kárásztelki plébánost.
A köröstarjáni plébánia hívek közösségét kb.260 család alkotja, akik hithű gazdag lelki életet élnek. A plébánia filiája Biharszentandrás falu. Fontos megemlíteni hogy a hívek régi óhaja és bő adományából a magyar temetőben megépült az új temetőkápolna, amelyet 2011-ben Exc. Böcskei László nagyváradi római katolikus megyéspüspök szentelt fel az Isteni Irgalmasság tiszteletére, majd 2012-ben a főpásztor, a plébánia-templombúcsú alkalmával, felszentelte a harangját is Szent Mihály tiszteletére.
A nagyváradi püspökség honlapjáról vett információk alapján, szerkesztette: Szebeni Lajos.
Fotó: ro.worldmapz.com
Leave a Comment