A hét plébániája: MÁLNÁSFÜRDŐ

malnasfurdo.jpg

Málnásfürdő a Baróti- és Bodoki-hegység ölelésében, az Olt-folyó kiszélesedő völgyében, amit az itt lakók Oltfejnek neveznek, a folyó erdőkkel övezte jobb partján, a Somos-dombhát lábánál 565 m tengerszint feletti magasságban fekszik, Kovászna megyében, Sepsiszentgyörgy megyeszékhelytől 22 km-re északra.

A környék gazdag vulkanikus eredetű ásványvíz- és széndioxid-feltörésekben, erre alapozva Málnásfürdő, régi nevén Málnási-feredő, szénsavas,-vasas-jódos-nátriumos- gyógyvize, mofettája által, a XIX. század derekától híres fürdő és ivókúrás hely volt, jelentősége mára csökkent, elegáns épületeinek állaga leromlott, az üdülőtelep hanyatlásnak indult. Reményt keltő, hogy  2014-ben újonnan épült, hideg-és meleg-borvizes kezelőközpont nyílt meg. A málnásfürdői borvizet 1904-től palackozzák, jelenleg is a „Kovászna gyöngye” (Perla Covasnei) néven, valamint a Málnás- és a Mária-források sós alkalikus gyógyvizét, gyomor-bélbántalmak gyógyítására. Szénsavsűrítő üzem is működik, 1896-ban indult, még ma is működőképes gépsora, értékes ipartörténeti emlék. A fürdőtelep a tőle 2 km-re délre, az Olt-folyó baloldalán lévő Málnás községközponthoz tartozik. Málnásfürdő lakossága 450 fő, székely-magyarok, ebből mintegy 200 római katolikus vallású.

A plébánia 2004. augusztus 1-én létesült, létrehozója Dávid György (a 2007. augusztus 1-én újonnan alakult sepsiszentgyörgyi Krisztus Király első és jelenlegi plébánosa). Az önálló plébánia első plébánosa Kopácsi Ferenc volt, jelenleg plébános a kézdialmási Urunk menybemenetele plébánián. Málnásfürdőn lakott 1971-1977 között, a meghurcolt és sokat szenvedett Dr. Benedek Simon Páter Fidél (1907-1979) ferences atya (20 évig volt az erdélyi ferences tartomány főnöke).  

A málnásfürdői Jézus Szent Szíve plébánia a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye Sepsi – Barcasági főesperesi kerületéhez tartozik, plébánosa Gábos Zoltán.  A kápolna 1969-ben épült, Vasvári Aladár (1904-1992) brassói főesperes-plébános áldotta meg. A búcsúünnepét 2015-ben június 12-én tartják, örökös szentségimádási nap: július 23. A plébániához a következő filiák tartoznak: – Étfalvazoltán, és – Fotosmartonos, a két ikerfalu, utóbbi híres szülötte Berde Sándor  (1856-1894) református teológiai tanár, a neves írónő Berde Mária (1889-1949) és  Berde Amál (1886-1976) festőművésznő édesapja. A két falu lakossága többségében református, a katolikus hívek a közeli Gidófalvára járnak szentmisére. Gidófalva, községközpont, szintén túlnyomó többségében református, a vártemploma a XIII.-XIV. században épült, románkori, gótikus és reneszánsz stílusjegyeket visel, 1825-ben lett újjáépítve, a 2010-es évi felújításkor  XIV.századi Szent László legenda freskó részletek kerültek napvilágra. A település híres szülötte Czetz János (1822-1904) 1848-as honvéd tábornok, majd az argentin hadsereg szervezője, jelentős a földrajztudományi munkássága is, tiszteletére a helybeli iskola viseli nevét.  A kb. 80 főnyi katolikus hívő, Jézus Szent Szíve titulusú temploma, 1903-ban épült. – Málnás, zömében református, a  katolikusok 1887-ben építettek templomot, védőszentje Szent Mihály arkangyal, – Sepsibodok, községközpont az Olt–folyó bal partján, többségében református a lakosság, a XV.században épült a vártemploma, híres szülötte Henter Károly (1814-1868) vízépítőmérnök, a Kettős-Körös folyó XIX.századi szabályozásának kiemelkedő alakja, tiszteletére a bodoki általános iskola viseli nevét, a Békés megyei Gyula városában  Bodoki Henter Károly Vízügyi Múzeum van, valamint egész alakos szobra is áll.  Sepsibodokon kb. 100 katolikus van, a Szeplőtelen fogantatás titulusú kápolnája az 1980-as években épült. A község beosztott falui,- Oltszem, a falu régi templomának helyén, 1836-ban épült református templomban tartanak a katolikusoknak szentmisét, és – Zalán, az Olt-folyó jobboldali mellékvölgyében található, híres szilvájáról és az ebből készült pálinkáról, említésre érdemes jeles szülötte Miske László (sz. 1935) Jászai Mari-díjas színművész. A település többségében református, kőfallal kerített református temploma XIV.századi, a katolikus kápolna titulusa Szűz Mária neve.

A gyulafehérvári érsekség millenniumi sematizmusából felhasznált adatok alapján szerkesztette: Szebeni Lajos.

Fotó: www.romkat.ro

About the author

maradmin

Leave a Comment