A hét plébániája: GÖRGÉNYÜVEGCSŰR

gorgenyuvegcsur.jpg

Görgényüvegcsűr a Görgényi-havasok észak-nyugati lábánál, a Görgény-folyó (hossza 55 km) jobboldali mellékágának, a Kásva-patak vagy Üvegcsűr-patak völgyének felső részén, 580 m tengerszint feletti magasságban fekszik. Görgényüvegcsűr Maros megyei falu, Szászrégen várostól 27 km-re keletre van, községközpontja a tőle 13 km-re délre lévő Görgényszentimre. Mindössze ez a két  Görgény-völgyi település (a 29-ből), ahol jelentős számú a magyar lakosság. Görgényüvegcsűr lakossága kb.1700 fő, 80 százalékban, mintegy 1300 a magyar lakosok száma, szinte egészében hithű katolikusok. A település kialakulásának helyén nagy erdőségek voltak, a területet a fa kitermelésére Bornemissza báró bérelte 1734-től. A főleg bükkfa, valamint  gazdag kvarc-kő és -homok lelőhelyek felhasználásával, melyek az üveggyártás alapanyagai, az ifj. Bornemissza János üvegfúvó manufaktúrát, más szóval „üvegcsűrt” létesített a település Felső-Lárga részén,1778-ban, innen ered a falu neve. A XVIII. század végén még csak telep, 1847-ben községi rangja van, de 1968-tól falunak lett minősítve. Több országból jött, több nemzetiségű  mesteremberek és családjaik telepedtek itt le az üveggyártáshoz, amely 1871-ig működött, amikor leégett az üveghuta, de az üveggyártáshoz az alapanyagok is kifogytak. Az üveggyártás valamint a település negyed évezredes létezésének emlékére, az üvegfúvást jelképező réz dombormű, Baróti Ádám szászrégeni képzőművész alkotása, a római katolikus templom udvarán lévő kőoszlopon áll, amely szintén az üveggyártás jellegzetes munkafolyamatát ábrázolja, a helyi kőfaragó és amatőr szobrász Vass István alkotása.

A telepesek többsége római katolikus volt, számukra 1781-ben egy fakápolna épült, majd ennek helyén építették fel, 1879-től kezdve, adományokból és közmunkával a jeles helybeli Szász István (1865-1937) építőmester (aki élete során 16 templomot épített és a helybeli katolikus iskola épületét is)  irányításával, a mai templomot, amelyet  Lönhart Ferenc (1819-1897) erdélyi püspök szentelt fel Nepomuki Szent János tiszteletére, 1887. június 10-én. A főoltár ékessége, a templom védőszentjét ábrázoló festmény, Bécsben készült, az oltárt és a szószéket Zinthaler Mihály marosvásárhelyi mester építette, az új orgona 1923-ból való, Biszák József gyoroki műhelyéből származik.

A templom első papja Bálint Gergely volt, önálló plébániai rangot 1900. november 14-én kapott, addig Görgényszentimre filiája volt. A görgényüvegcsűri Nepomuki Szent János plébánia a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye Marosi főesperesi kerületéhez tartozik, 2008-tól plébánosa Csavar Tibor. A templom búcsúját május 16-án ünneplik, örökös szentségimádási nap: szeptember 27. Említésre méltó, a legutóbbi két és fél évtized plébánosainak, Fórika János, Balázs Károly és Simó Sándor atyák áldásos tevékenysége, a plébánia és a templom javára. Úgyszintén említésre érdemes görgényüvegcsűri neves szülöttek a katolikus egyház szolgálatában, Dr. Boros József (1883-1972) gyulafehérvári kanonok-nagyprépost, provikárius, valamint  Dr. László Ferenc(1895-1977) gyulafehérvári kanonok, szentszéki tanácsos. 2010. augusztus 21-én itt  szentelte pappá Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, a helybeli születésű Vass Csaba-Imre lazarista szerzetest, aki jelenleg Magyarországon, a Szobi Szent László lazarista gimnáziumban tanít, ahol iskoláit végezte, és itt falubelije Szász Gyula atya is szolgált.  A településen már 1872-ben épült állami iskola, a jelenlegi új emeletes iskolaépülete a falu központjában 1963-ban épült, előtte a parkban, a magyar királyné Erzsébet – Sisi  (1837-1898) hajdani emlékműve áll. Görgényüvegcsűr lakói hű ápolói a régi szokásoknak, hagyományoknak, ének és táncoknak, valamint ügyes mesteremberek építőipari szakmákban.

A gyulafehérvári érsekség honlapjáról, valamint más honlapokról vett adatok alapján, szerkesztette: Szebeni Lajos.

Fotó: wikimapia.org

About the author

maradmin

Leave a Comment