A hét plébániája: KISBÁCS

250px-kisbacs.jpg

Kisbács község Kolozs megyében található, Kalotaszeg nevű kistérségben. A honfoglaláskor a Kalotha nemzetség telepedett le e térségben, innen a neve Kalotaszeg, amely öt kisebb tájegységre tagozódik, sajátos magyar tájegység, földrajzi, történelmi és néprajzi szempontból. Ez a kisrégió nyugatra van Kincses Kolozsvártól, mintegy 50 km hosszúságban, kb. 40 települést foglal magába, többnyire magyar, jellegzetesen hagyományőrző falvak. Kisbács nádasmenti település, a Nádas-patak bal partján fekszik, ez kisebb mellékága a Gyalui-havasokban eredő, Hideg-és Meleg- Szamosok egyesüléséből létrejött Kis-Szamos folyónak. Kisbács községközpont, Kolozsvár megyeszékhelytől  8 km-re nyugatra fekszik, beosztott falvai: Andrásháza, Csonkatelep, Méra, Nádaskóród, Nádaspapfalva és Szucság. Lakossága kb. 4 ezer, megközelítőleg egyharmada magyarok. Ősrégi település, eredete 1090-ig nyúlik vissza, Szentiván néven szerepelt, a tatárok elpusztítják, majd a Nádas mentén épül újjá. 1263-ban írásban Baach (Bács) néven említik, 1911-től lett a neve Kisbács. Lakói ősi katolikus magyarok, középkori templomuk körül lakva máig megőrizték hitüket. 1336-ban a település a kolozsmonostori bencés apátság birtoka, templomával – amelynek akkori védőszentje Szent Ágoston volt – és a plébániával. A templom valószínű a 13-14. században épült, oklevél 1417-ből Szent Ágnes tiszteletére szentelt kőtemplomát említi. 1580-tól a jezsuitáké a plébánia, majd kiűzetésük után -pap hiányában- a reformátusoké lesz a templom, azonban a hívek kitartanak ősi hitük mellett. 1613-ban Báthory Gábor Erdély fejedelme, visszaadja a katolikusoknak a templomot. A plébániát 1776-ban alapítják újra, anyakönyve már 1710-től van. A kisbácsi Szent Péter és Pál apostolok plébánia a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye, Kolozs-dobokai Főesperesi Kerületéhez tartozik, immár 10 éve (2005.aug.1-től) Kovács Árpád atya a plébánosa, a templom búcsúja június 29-e, Szent Péter és Szent Pál apostol fejedelmek ünnepnapja, örökös szentségimádási nap: december 22.

A kőfallal körülvett templom mai formáját a 15.században nyerte el, a későbbi barokkos átalakításokkal, megmaradtak a gótikus főbejárata és sekrestye ajtaja, a falba épített faragott szentségtartó. 1991-ben Trifu Krisztina képzőművész tervei alapján alakítják ki a templom új liturgikus terét, ekkor készült el az új bútorzat is, a falu szülötte Túrós Dezső plébános atya (Augsburg-i egyházmegye, Németország) finanszírozásának köszönhetően, valamint a szentélyben a Szentlélek kiáradását ábrázoló vitrázs is. A Gyulafehérvári Főegyházmegye millenniumi évében, 2009-ben, a búcsú alkalmával, Kovács Sándor kanonok, Kolozs-dobokai főesperes-plébános (kolozsvári Szent Mihály plébánia) áldotta meg a templomot külső felújításának befejezése után és ugyanakkor a katolikus temetőben, a környék legszebb és legkorszerűbb új ravatalozó kápolnáját és harangját. Az 1895-ben újraépített plébánia épületét 1999-ben teljesen felújították, 2008-ban emeleti vendégszobákkal is bővítették. A hajdani katolikus kultúrház korszerűsítése után most Boldog Gizella Közösségi Házként működik. A plébánia híveinek száma kb. 700. Említésre méltó, hogy a községhez tartozó, tőle északra lévő Nádaskóród faluban születet gróf Kornis Ferenc (1731-1790, Nagyváradon hunyt el) püspök, aki a neves gr. Zichy Ferenc (1701-1783) győri nagyegyházmegye püspökének (1743-1783 között) volt a segédpüspöke.

 A kisbácsi plébánia filiái: – a kolozsvári Szent Kamill Otthon, – a 14 km-re nyugatra a Nádas-patak jobb partján lévő falu Magyarvista (községközpontja Magyargorbó). Neve a szláv eredetű vista, jelentése kilátóhely. Híres egyedi népművészetéről, lakói máig megőrizték pompás gyöngyfűzött népviseletüket, házaikban a hagyományos cifra szobát, jellegzetessége még a kőfaragott házai. A vistaiak főfoglalkozása máig is a kőfaragás, az 1870-es években a Nagyvárad-Kolozsvár vasútvonal építésén itt dolgozó olasz kőfaragómesterektől tanulták el a mesterséget, a budapesti Országház egy része is a vistai mesterek munkájával épült. A települést írásban először 1229-ben említik, püspöki birtok volt, Szent Péter tiszteletére emelt templomával és plébániával. Az évszázadok során többször átépített románkori műemléktemplom, fő nevezetessége a falunak színpompás  kazettás mennyezetével (18.században készült) Umling Lőrinc (1742-1794) neves erdélyi festő és asztalosmester festette, akinek munkáit több más kalotaszegi református templomban is megtaláljuk. A templomnak nincs tornya, csak haranglábja, egyik harangja 1487-ből való, Mátyás király adománya. A tiszta katolikus lakosság a reformáció elterjedésével a templommal együtt áttért az új hitre, napjainkban is a falu mintegy 800 fős lakosságának kb. 95 százaléka református. A kisszámú katolikus híveknek szentmisét minden hónap 3.-ik vasárnapján tartanak, a helybeli református parókia közösségi termében. Említésre méltó a 2004-ben indult és minden év július utolsó vasárnapján megrendezésre kerülő, látványos hagyományőrző falunap. Híres szülötte Mátyás István ”Mundruc” táncművész (1911-1977) a kalotaszegi, nádasmenti néptánc kiváló egyénisége.

A gyulafehérvári érsekség és más honlapokról vett információk alapján, szerkesztette: Szebeni Lajos.

Fotó: hu.wikipedia.org

 

About the author

maradmin

Leave a Comment