A hét plébániája: KOROND

korondi-romai-katolikus-templom.jpg

Korond Székelyudvarhelytől 26 km-re északnyugatra a Korondi-medence déli szélén a Korond-patak völgyében, a Kebeled-, az Észak- és a Súgó-patakok találkozásánál fekszik. Nyugaton Felsősófalvával határos, a két település között folyik a Határ patak, keleten a Firtos-hegy, a Kalonda domb és fennsík határolja. Az Erdélyi Sóvidék tájegység legjelentősebb települése Korond, neve valószínűleg a magyar korom szó -d képzős származéka, a falun átfolyó Korond-patak neve is régen Korom-patak lehetett, de a magyar korong, korongolás szóból is származhat a település neve.  A pápai tizedjegyzék 1333-ban említi a falut először Kurund néven. Korond nagyközség, összlakossága kb. 5800 székely-magyarok, beosztott falvai: Atyha, Fenyőkút, Kalonda és Pálpataka.

A falu legfontosabb foglalkozása a középkortól kezdődően sokáig a mezőgazdaság volt, de 1613-tól írásos adattal rendelkezünk a fazekasságról. Ez a kézműves mesterség nagyon hamar népszerűvé vált a korondiak körében és egyre többen kezdtek foglalkozni ezzel a mesterséggel. Napjainkban már a falu említése során az emberek a korondi fazekasságra, kerámiaedény készítésére gondolnak. A kerámiakészítés valóban egy igazi értéket képvisel, amely nemcsak a korondiak értéke, hanem az egész székelység, magyarság nemzeti értéke is egyben.

A falu híres szülöttei:- a székely magyar kultúra jelentős alakja, Páll Lajos (1938-2012), festőművész és költő, tiszteletére a helyi kultúrotthon vette fel a nevét. – Lőrincz Márton (1911-1969) olimpiai bajnok (1936), kötöttfogású bírkózó.

A faluhoz közeli Árcsó borvízforrás mellett a 19. században épült ki a Korondi-fürdő, amely egyike volt a három leghíresebb székelyföldi gyógyfürdőnek vasas-kénes vize miatt.

Korondon a régi római katolikus templom építési éve nem ismert, valamikor az ún. román építészeti korban épült, 1533-ban gótikus stílusban átalakították. Ekkor Szent Bertalan volt a templom védőszentje. 1568-ban az unitáriusoké lett, és csak 1716-ban került vissza a katolikusokhoz. 1720-ban felújították. Közben a megmaradt katolikusok 1648-tól egy kápolnát használtak. Az 1743-ig években Atyhával közös volt a plébánia, Korondnak 1743-tól van saját, külön papja. Első plébánosa Kais Miklós, aki egyben kerületi főesperes is volt. A falu középkori templomát Szent Bertalan  tiszteletére szentelték. Egy 1855-ből származó plébániai pecséten Szent Bertalan apostol látható, baljában karddal, feje fölött glória, lábával egy félholdon áll. Napjainkban Szent Bertalan apostol a fenyőkúti egyházközség védőszentje, amely filiája a pálpataki Szent Péter és Pál apostolok plébániának. Atyhán a plébánia védőszentje Szent Mária Magdolna.

Korondon 1910-ben új római katolikus templom építése kezdődött meg, amelyet egy év múlva szenteltek fel Jézus Szent Szíve tiszteletére és 2011-ben nagy átalakításon esett át, úgy kívül, mint belül. A régi gótikus templom néhány köve ennek a kerítésébe van beépítve. A korondi Jézus Szent Szíve plébánia a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye Székelyudvarhelyi főesperesi kerületéhez tartozik, plébánosa id. Pál Antal. A templom búcsúját Jézus Szent Szíve ünnepén tartják, idén június 12-én. Örökös szentségimádási nap: március 15.

Szerkesztette: Erdős Nándor

Források: www.romkat.ro, http://hu.wikipedia.org/wiki/Korond Lestyán Ferenc: Megszentelt kövek a középkori erdélyi püspökség templomai.

Fotó: www.karpatinfo.net

About the author

maradmin

Leave a Comment