A hét plébániája: SZŐKEFALVA

large-image_szokefalva.jpeg

Szőkefalva az Erdélyi-medence középső részén, a Kis-Küküllő völgyében, a folyó bal partján fekszik. Maros megyei falu, községközpontja Vámosgálfalva, Dicsőszentmárton várostól 5 km-re keletre található, úgy országúton mint vasúton is elérhető. Werbőczy István (1458 krl.-1541) jogtudós, nádor említi hogy a falu hajdanán a Magyarsáros falu felé nyíló völgyben feküdt és lakosai fazékkészítéssel foglalkoztak, ezért Fazekasfalvának hívták. Később a Kis-Küküllő déli partjára tevődött át és egy bizonyos Szőke nevű telepes család után nevezték el Szőkefalvának. Már 1314-ben említik Terra Zeuke néven, majd 1587-ben már Szőkefalva. A szomszédos Gálfalva a Bede-patak völgyében fekszik, neve szintén már 1314-ben megjelenik. Említésre méltó hogy a helység határában1849 januárjában csata zajlott Bem és Puchner csapatai között, ami a császáriak vereségével ért véget. Vámosgálfalva még beosztott falui: Erdőalja és Küküllőpócsfalva.
Szőkefalva 2006-tól lett különálló falu, lakóinak száma kb.1200, amiből több mint a fele magyar anyanyelvű. Lakói négy felekezet hívei, reformátusok, ortodoxok, katolikusok és unitáriusok, mindig is egymást tisztelve és békésen éltek egymás mellet. A reformáció előtt már volt temploma, de ez 1570-től az unitáriusoké lett. A szőkefalvi római katolikus egyházközséget 1747-ben alapította újra gróf hallerkői Haller János egykori gubernátor és felesége Dániel Zsófia grófnő. Visszavették a katolikusoknak a templomot, amelyet lebontattak és újat építtettek helyébe, ezt 1758-ban felújították. 1809-ben gróf Haller Karolina a régi templomot lebontatta és a saját költségén új templomot építtetett, amelyet 1818-ban szenteltek fel Keresztelő Szent János tiszteletére.
Jelenleg a katolikus hívek száma kb. 200. A szőkefalvi Keresztelő Szent János plébánia a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye Küküllői Főesperesi Kerületéhez tartozik, plébánosa György István. A templom búcsúja június 24-éhez közel eső vasárnapon van, Keresztelő Szent János születése napjához kötődik, örökös szentségimádási nap február 22-e.
A plébániához tartozik a vámosgálfalvi Xavéri Szent Ferenc filia, valamint az abosfalvi Szentháromság oldalagosan ellátott plébánia és a hozzátartozó mikefalvi Szent Kereszt Felmagasztalása és a bonyhai Jézus Szent Szíve filiák. Sajnos e településeken már nagyon kevés a katolikus hívek száma. A szőkefalvi plébánián gazdag a hitélet, Rózsafüzér Társulat, Skapuláré és Kolping csoportok tevékenykednek.
Fontos megemlíteni a Szűzanya „állítólagos jelenéseit” Szőkefalván. Először 1995. június 17-én volt, majd három éven át a helybeli Marián Rózsika látnoknak (1962. nov. 4–2011. jún. 27.) mint magánjelenések, majd 1998 és 2005 között mint nyilvános jelenések, a plébániatemplom udvarán, majd a templomban is, június hónap17-én. Volt amikor más hónapban is, évenként 3-szor, de volt mikor 4-szer is volt “állítólagos jelenés”. Az utolsó 2005 júniusában volt, amikor 20-25 ezer zarándok és 120 pap részvételével engesztelő szentmisét tartottak. Azóta több hónapban is, 16-áról 17-ére virradóan, éjszakai engesztelő szentmisét tartanak az ide eljövő nagyszámú zarándokoknak, a Boldogságos Szűz Mária közbenjárásáért, az itteni megnevezése szerint a Fény Királynőjéhez imádkozva. Mivel az egyháznak nincs még hivatalos álláspontja, Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek 2000-ben főpásztori körlevelében engedélyezte a nyilvános istentiszteletet a templomban, de az „állítólagos jelenésektől” csak függetlenül. 2001-ben a Fény Királynőjét ábrázoló szobrot állítottak a templomban, majd megalakult a szőkefalvi A Fény Királynője Egyesület is.

A Gyulafehérvári Érsekség honlapjáról vett információk alapján összeállította: Szebeni Lajos
Fotó: hereditatum.ro

About the author

maradmin

Leave a Comment