Kapnikbánya, bányaváros, Máramaros megyében, Nagybánya megyeszékhelytől 38 km-re keletre. Az Északkeleti-Kárpátok, vulkanikus hegyvonulata, a Gutin-hegység legdélkeletibb lábánál, egy szűk völgyben terül el, amelyet a Kapnik-patak szel keresztül. Innen nevének az eredete is, a szláv „kopaonik” = az amit megástak, utótagja az ércbányászattal kapcsolatos. Ösi bányásztelepülés, 7 km hosszúságban fekszik a szűk völgykatlanban, amelyet meredek lejtőjű hegyek vesznek körül, Hidsa, Gajdos, Málnás, Rákos és Róta nevekkel, bővelkedve nemes ércekben, így ezüst-,arany-,réz- és ólomban. Kapnikbánya évszázadok óta híres ércbányászatáról, melynek eredete a római korig nyúlik vissza, 1336-ban Károly Róbert király korában már említve van Capnic néven. Több kevesebb megszakításokkal folyamatosan folyt a bányászat, a Partium és a történelmi Erdély határánál fekvő településen, a 16. századtól a 18. század elejéig az erdélyi fejedelmek birtokában volt. A pestisjárvány, majd 1717-ben a tatárok rombolása szinte megszüntette a települést, majd a lakosság újratelepítésével folytatódott a bányaművelés, amely 1845 után virágzott fel. Színesfémkohászatáról is híres volt, azonban 2007-ben leállt a bányászat. Kapnikbánya két település rész Alsó-és Felső-Kapnik összeolvadásából jött létre, más néven Alsó- és Felső-Handal, 1899-ben történt egyesítésével. 1968-ban városi rangot kapott, lakóinak száma megközelítőleg 5 ezer, ebből kb. 800 a magyar ajkú lakosság száma. A hely híres szülöttei közül emlitjük : - báró Born Ignác (1742-1791) természettudós, geológus, a világ első nemzetközi tudományos társaságának megalapítója (1786), az ásványtanban emlékét a bornit nevű ásvány őrzi, - Papp Simon (1886-1970) szintén geológus, a magyar kőolaj kutatás egyik úttörője, tiszteletére egészalakos beltéri bronzszobrot állítottak 2005-ben, a volt bányatiszti, ma a Gyulafehérvári Caritas kirendeltség épületében, a szintén kapnikbányán született - Krupiczer Antal (1944 - ) szobrászművész alkotása, - Krizsán János (1886-1948) a nagybányai festőtelep neves tájkép festőművésze. Említésre méltó még: - a két volt településrész határán álló Tatárkő vagy Iratoskő nevü 3 m magas kő emlékoszlop, az 1717-ben a tatárokat itt legyöző, Bagossy László vezette nemesség tiszteletére, valamint Ferenc József császár itteni, 1852-beli átutazásának emlékére, - a környéken talált csodálatosan szép, különböző színű és alakú ásványok, mint a galenit, antimonit, pirit, fluorit stb. az úgynevezett „bányavirágok”, - az utóbbi években fellendülő turizmus, a gyönyörű varázslatos havasi, svájci tájakra emlékeztető környék, főleg a téli sportok kedvelőinek, kb.8 km összhosszúságú, közepes nehézségű sípályáival, az egyik leghóbiztosabb erdélyi sítelep, novembertől áprilisig.
Kapnikbánya katolikus hitéletéről, a 17. század végén a lakosság zöme protestáns volt, mint missziós területre a nagybányai jezsuiták jártak a kevés katolikusokhoz. A lakosság növekedésével, nőtt a katolikus hívek száma is, így Sorger György (1665 k.-1739) erdélyi püspök (1729-1739 között) megalapítja 1736-ban a plébániát a római katolikus hívek lelkigondozására (első plébános Stejeletics Márk) akiknek többsége német nyelvű volt, de szlávok és magyarok is voltak. Aztán a hívek többsége magyarrá vált, viszont 1870-re a két Kapnik népességének a fele már román lett, zömében görögkatolikus hitűek. Az első temploma fából készült, amely leéget, helyére már kőtemplom épült, de ezt egy földrengés tette tönkre. 1800-1803 között épült fel, egy korábbi kohó helyén, Darnoczi József kanonok vezetésével, a mai népi barokk stílusú római katolikus plébániatemploma, Szent Borbála tiszteletére (krb.306-ban szenvedett vértanú halált), Ö a bányászok, kohászok, tűzérek, ágyú és harangöntők védőszentje.
A plébánia mostani szép új épülete, egy csere után lett az egyházközségé, Vakaria Béla plébános idejében(1982-87, jelenleg Csíkszentmártonban plébános), amit aztán Babota Tibor plébános (jelenleg Medgyesen plébános) bővít ki. Említésre méltó plébános volt itt (1968-1981) Boros Károly, aranymisés ny.főesperes-plébános. Kapnikbányáról több pap is származik, közülük említve:- Szirmai Béla pápai káplán, tb. kanonok, aranymisés ny. plébános(Brassó-bolonya) és az elhunytak közül: -Lakner László (1961-1987) káplán (Kolozsvár Szt. Mihály), - Fedorek Imre (1914 -2001) kanonok, gyémántmisés ny.plébános (Nagyváradi egyházmegye), - Dr.Molnár Lajos (1950-2001) teológiai tanár( Gyulafehérvár).
A kapnikbányai Szent Borbála szűz és vértanú plébánia, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye, Belső-szolnoki főesperesi kerületéhez tartozik, plébánosa 2013 szeptembere óta, László Rezső, aki rádiónk hűséges önkéntes munkatársa is. A templom búcsúját december 4-én tartják, örökös szentségimádási nap: szeptember 2. A település védőszentje Szent István király, tiszteletére, Debreczeni Lajos plébános (1870-80) kérésére, Fogarasy Mihály (1800-1882) erdélyi püspök engedélyével (1873) templom búcsút is tartanak minden évben augusztus 20-án. A hithű bányászoknak köszönhetően mindkét település részen kápolnák is épültek, Felsőkapnikon a magyar millennium emlékére. Alsókapnik városrészen van a Kisboldogasszony filiás templom, alapjait 1796-ban tették le egy korábbi kápolna helyére. Itt az örökös szentségimádási nap december 26.
A gyulafehérvári érsekség, valamint a kapnikbányai plébánia internetes honlapjáról vett információk alapján, szerkesztette: Szebeni Lajos.
Fotó: www.romkat.ro
Leave a Comment