A hét plébániája: GYERGYÓÚJFALU

96667205.jpg

Erdély keleti részén, a Hargitai és Görgényi havasok találkozásánál, 759 m tengerszint feletti magasságban fekszik Gyergyóújfalu, Hargita megyei nagyközség, amelynek még beosztott falui Gyergyótekerőpatak, Gyergyókilyénfalva, Szenéte és Gyergyólibántelep.
A falu nevének első írásos említése 1567-ből való. 1581 májusában Újfalu lakossága régi szokásjogokat foglalt írásba, megalkotva a legelső székely falutörvényt. Az 1596-os székely felkelés gyergyói ütközetére Újfaluban került sor, ahol a fejedelmi seregek legyőzték a felkelőket, majd a felkelés leverése után a vezérüket kivégezték. Ilyen előzmények után érthető, hogy miért harcoltak a gyergyói székelyek a Báthoriak ellen az 1599-es sellemberki csatában Mihály vajda oldalán. Orbán Balázs (1829-1890) véleménye alapján a Katorzsanevű határrészen falu létezett, amelyet a tatárok felégettek, Katorzsa lakossága a 14. század közepén lehúzódott a Maros  folyó mellé és új lakóhelyét Újfalunak nevezte.

Gyergyóújfalu középkori egyházáról meglehetősen kevés írott adattal rendelkezünk. A legkorábbi adat 1638-ból említi a plébániát. A 18. század eleji állapotokról a GyulafehérváriÉrseki Levéltárban található vizitációs jegyzőkönyvek tartalmaznak értékes adatokat. Az 1721-es egyházlátogatási jegyzőkönyv kőből épített cinteremkerítést, a toronyban két harangot, a templomban egy oltárt, valamint a templomi felszereléseket és textíliákat sorolja fel. Az 1731-es vizitáció ennél jóval részletesebb. A templom, a Szent Mária Magdolna kápolna és az egyház ingóságainak felsorolása mellett említést tesz a hívek lélekszámáról, az adományozókról, a templomi földekről valamint a plébánosról. A leírás alapján a templom ebben az időben tetőcseréppel fedett, kőkerítéssel van körülvéve és a toronyban egy 226 kg-os és egy 113 kg körüli harang található. A templomi felszereléseket is felsorolja, melyszerint a templomban található egy keresztelőmedence, egy két oszlopos oltár. A templom 1762-ben összeomlás előtt áll. 1799-ben az egyházközség egy új templom építését tervezi, de viták támadnak az új templom helyét illetően.
A jelenlegi erődtemplom 1825–1830 között, Szepesy Ignác erdélyi püspök (1820-1828) és a hívek adományából, Csíki János plébános idejében épült fel a régi templomra, így a torony alsó része az előző templom maradványa. 1853-ban Haynald Lajos (1816-1891) erdélyi püspök, későbbi kalocsai érsek majd bíboros (1879) szentelte fel  Sarlós Boldogasszony tiszteletére. 1993–2009 között javították, a kivül-belül szépen felújított templomot Tamás József gyulafehérvári segédpüspök szentelte újra 2009-ben. A plébániatemplom főoltárképe Szűz Mária látogatását Erzsébetnél jeleníti meg, az oltár szélein Szent István király és Szent László király szobrai állnak. A templom hossza 19 m szélessége 7,5 m. Említésre méltó: az első iskolája 1891-ben épült, a mai általános iskola a település szülötte, a neves műgyüjtő Dr. Elekes Vencel (1917-1981) nevét viseli, sikeresen működik az 58. számú Márton Áron nevét viselő cserkészcsapat, a Művelődési Otthon Lázár István (1881-1931) író, költő tiszteletére kapta nevét, a település havilapja, a Barázda, 2008-tól jelenik meg. A gyergyóújfalvi Sarlos Boldogasszony plébánia a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye Gyergyói főesperesi kerülethez tartozik, 2009-től plébánosa Tankó Géza, aki a húsz éven át itt szolgált Fülöp Béla (1956-2013) szentszéki tanácsos, nyugalmazott plébánost váltotta.

A plébánia búcsúját július 2-án, Szűz Mária látogatása Erzsébetnél, magyarságunk körében, Sarlós Boldogasszony ünnepén tartják. Örökös szentségimádási nap: október 5.

Szerkesztette: Erdős Nándor
Források: www.romkat.ro, http://www.gyergyoujfalu.net, http://www.csszm.ro/docs/2010_Muzeum_evkonyv.pdf
Fotó: www.panoramio.com

About the author

maradmin

Leave a Comment