A hét plébániája: LÁZÁRFALVA

800px-lazarfalva2.jpg

Lázárfalva Hargita megyében van közigazgatásilag Csíkkozmás községhez tartozik. A falu a Csomád-hegység északi, két oldalt fenyvesekkel benőtt lejtőjének lábánál fekszik, másik oldalán az Alcsíki-medence határolja, a Tusnád-patak és a Hí-patak találkozásánál, 690 méter tengerszint feletti magasságban. Ez a Csíkszék délkeleti szegletében a Cecelle, Bolondos és a Nagy-Haram alkotta hegykaréj alatt fekvő falu, a környék legszebb és legjobb természeti adottságokkal rendelkező települése, több mint 50 borvízkúttal van megáldva, mind más-más ízzel. Borvizes mofettái is vannak, amelyekre kis fürdőt építettek, ez a Fortyogó vagy Nyír-fürdő, valamint a kb. 3 km-re lévő Nádas-fürdő, vasas-széndioxidos víz forrásával.

Lázárfalva Csíkszereda megyeszékhelytől 22 km-re dél-keletre található, a Csíkkozmáson áthaladó Kászonba vezető főút leágazásától kb.3 km.-re. Lakossága kb. 650 fő, mind római katolikus székely-magyarok. 1365-ben említik először Lázárfalva néven. A falut a később Gyergyószárhegyre letelepedett Lázár család alapította a XIV. században, innen ered a neve. A falu eredeti helye a Nagy-Csomád hegy lábánál lévő kb. 8 km.-re lévő Kápolnamezőn lehetett, itt számos erre utaló épület maradványt találtak. Az itt lévő kis templom és kápolna egy tűzvészben leégett, ezért a falu lakosai az 1500-as évek elején a jelenlegi helyre költöztek. A falu központi részében Krisztus teste titulussal az új római katolikus kápolnát 1580-82 körül építették. A falu déli felén lévő Kúria-dombon állt a történelemben egykor nagy szerepet játszó Petki István (+1667) kastélya, aki Csík-,Gyergyó- és Kászon-székek katonai főkapitánya volt. Ezt a budai Ali pasa által Erdélybe küldött tatárok 1661-ben lerombolták. A falut a kurucok égetik fel 1690-ben, majd a lakosságot az 1717-19-es évek közti nagy pestis járvány tizedeli meg. Újabb tűzvész 1882-ben perzseli fel a falut, ekkor ég le a kápolna is, ennek emlékére áll egy nagy kőkeresztet.

A jelenlegi műemlék római katolikus templom neobarokk stílusban épült 1883-ban és az Oltáriszentség, Úrnapja tiszteletére lett felszentelve. A szomszédságában lévő szintén műemlék kis görög katolikus templom, vastag kőfalait támpillérek erősítik, hívek nélkül maradt.

Csíklázárfalva lakói híres kőfaragók voltak, ezt bizonyítja a faluban számos kőkereszt, kőház és kapuláb. Híres a jelenlegi művelődési otthon, a volt Miklóssy-kúria épülete, az előtte álló évszázados hársfa, a temetőben Miklóssy József, 1848/49 –es honvédszázados sírköve. Említésre érdemes az évente megrendezésre kerülő Lázárfalvi Hagyományörző Kaláka, az Andrási Alapítvány Rendezvénybirtokán lévő csűr és régi malom épületegyüttesnél. Úgyszintén megemlítjük a Lázárfalvától alig néhány kilométerre lévő 895 méter magas Nyergestetőt, történelmünk egyik legismertebb színtere, ahol emlékmű áll ( 1897) a kegyelet jeléül az 1848-49-es csata hőseinek emlékére, valamint a tatár, török támadások áldozatainak is, amelyet minden évben kétszer, március 15-én és augusztus 1-én koszorúznak, ünnepséget tartanak az alcsíkiak és a kászoniak.

A lázárfalvi római katolikus egyházközség Csíkkozmás fíliája volt, 1726-ban volt egy önállósítási kísérlet, de a patrónus Aporok ezt megakadályozták, csak 1914-ben hagyta jóvá az erdélyi püspökség az önálló plébánia létrehozását. Első plébánosa Potovszky Dávid (1883-1940) volt (majd első plébánosa lett, 1922-ben az önállóvá alakult csíkdánfalvi plébániának). Még említésre méltó, volt plébánosa (1981-1990) a gyergyószárhegyi Bartis László címzetes esperes, nyugalmazott plébános.

A lázárfalvi Úrnapja plébánia a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye Alcsíki főesperesi kerületéhez tartozik, plébánosa Tamás József ifjú, szentszéki tanácsos, az erdélyi Mária Rádió hallgatóinak kedvelt, hű és áldásos „Papbácsija”. A plébánia búcsúját Úrnapján ünneplik, Urunk Testének és Vérének főünnepén, örökös szentségimádási napja: május 2.

Lázárfalvához tartozik a Szent Anna-tó területe, ez egy kb.19 hektár nagyságú kráter tó, 944 méteres magasságban, festőien szép környezetben, a Csomád-hegység egyik kialudt kráterében alakult ki. A másik kráterben a Mohos-tőzegláp található. A Szent Anna-tó évszázadok óta búcsújáró hely, 1349-ben említi oklevél, a környék bányásznépe Szent Annát, Mária édesanyját, tisztelte mint a vidék védőszentjét, jóval megelőzve a bányászok védőszentjének Szent Borbálának, később, a XV. században, elterjedt kultuszát. A tó melletti kis dombon álló Szent Anna-kápolna, az idők múlásával többször megrongálódott, de ugyanakkor többször javították, felújították vagy átépítették, legutóbb 2007-ben. Búcsúnapja július 26. A lázárfalviak szervezésében együtt ünnepelnek a környék – Tusnád, Újtusnád, Tusnádfürdő, Bükszád, Kászon, Torja – nagyszámban idesereglett hívei. A tó nyugati oldalán Szent Jóachim-kápolna is állt már 1562-ben, mára csak alapjainak kevés maradványai látszanak, a helyén, emlékére 2012-ben állítottak keresztet.

A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség honlapjáról vett információk alapján szerkesztette: Szebeni Lajos.

Fotó: hu.wikipedia.org

About the author

maradmin

Leave a Comment