A hét plébániája: MIKÓÚJFALU

028_katolikus_templom.jpg

A Bodoki-hegység nyugati előterében, az Olt magas teraszán, a Nagy-Murgó tövében települt a falu. Környéke természetes borvízforrások otthona. Nevét az egész környék birtokosától, a Mikó családtól kapta: gróf Mikó Miklós alapította az üvegcsűrt 1763-ban, a Nagypatak völgyében.
A falu népe faji, nemzetiségi és vallási szempontból egyaránt sokszínű. A cseh és német származású hutások áttelepítése után, a fűrésztelepek megindításával, a kőbányák megnyitásával, közutak, kőhidak, vasutak építésével a mikóújfalusi telepesek száma megnövekedett, amely a származást tekintve elég vegyes képet mutatott. Az udvari népet a beköltözött magyarok alkották. A pásztorok, erdei munkások románok voltak. Ezekhez tartoztak a roma telepesek, akik minden uraságnál előfordultak, kovácsok voltak és alantas udvari munkákat végeztek. Majd megjelentek az olaszok, akik a közeli kőbánya kitermelésénél, vasútépítéseknél bizonyultak kitűnő szakembereknek. Ma is ilyen neveket viselnek a helybeli székelyek: Defrancesko, Delnegro, Vallerio, Giacomello, Sztréza, Nyáguly, Hável, Luben, Lepedus stb. Ennek ellenére szinte teljes egységbe fogja őket az elmagyarosodás.
A falu egyik leghíresebb közéleti személyisége, Fejér Ákos tanár, akinek vezetésével 1970-ben alakult meg a falu iskolásainak kerékpáros csoportja, akik több kirándulást tettek Európa-szerte. Voltak a müncheni olimpián és eljutottak Rodostóba is. Emlékművük Mikóújfalu déli bejáratánál hirdeti dicsőségüket.
A település római katolikus egyházközségének megszervezése a 18. század elejére tehető, először Málnás filiájaként működött, 1815-ben alakult önálló egyházközséggé,első plébános Tallyán Ferenc.Első ismert adatunk 1782-ből származik. Ezt követően a településre az esztelneki ferences atyák jártak át rendszeresen.
Az 1819. évi vizitációs jegyzőkönyv rögzíti, hogy a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére épült. Temploma 1826–1832 között épült, Szent István tiszteletére. A keresztény királyt ábrázoló főoltárképet 1875-ben adományozta a közösségnek Ferenczi Károly, helybéli plébános. Első orgonáját 1838-ban vették. A plébánia épületet 1882-ben építették. A régi harangokat a háború idején elvitték, az új harangokat 1925-ben szerezték.
A 19. század végétől Mikóújfaluban kántor-tanító vezette az iskolát. A tanítás a kántori lakban folyt. A tanulók létszáma alacsony volt, 1882-ben például a tanulók száma 27. Ebben az évben a kántor-tanító Bocs Dénes, később a község az iskolát az államnak adta át. A katolikus iskola 1919-ben nyílt meg újra. A kántori lakást 1951-ben elvették az óvoda, majd az internátus javára. Hosszas utánajárást követően kapták vissza újra, ám nagyon megrongált állapotban.
A templom előtt található a honfoglalás 1100. évfordulójára készített emlékkopja, ami Petri Levente munkája. Az önkormányzat hivatala előtt andezitből készült emlékkő „Soha többé háborút” felirattal őrzi a világháborúk helyi áldozatainak névsorát.
A mikóújfalvi Szent István plébánia, V. Sepsi-barcasági főesperesi kerülethez tartozik, jelenleg Simó Gábor lelkész teljesít szolgálatot.

Örökös szentségimádási nap: április 6. A plébánia búcsúünnepe: augusztus 20.

Szerkesztette: Erdős Nándor

Források: www.romkat.ro,www.erdelykincsei.com, www.3szek.ro
Fotó: www.erdelykincsei.com

About the author

maradmin

Leave a Comment