A hét plébániája: HOMORÓDALMÁS

halmas2.jpg

Homoródalmás település az egykori Udvarhelyszék dél-nyugati részén, a mai Hargita megyében, a Homoród- mente kistájegységben, a Kis-Homoród- folyó ( 46 km hosszú) jellegzetes dombvidéki völgyében fekszik. A Homoród folyónév közszóból ered, térszínformára utal, a folyómeder homorú alakjával kapcsolatos, a homoró- melléknévnek d- képzős származéka. A Hargita-hegységben eredő, déli irányú Nagy- és Kis-Homoród folyók völgyében a fűzérszerűen fekvő települések többnyire a vízről kapták előnevüket, így Homoródalmás is, az almás nevet, az egykori vadalmában gazdag terület alapján.
A település első írásos említése 1333 – 1334-ben a pápai tizedjegyzékben található, 1609-ben egy kiváltságlevélben szerepel Homoródalmás, a folyó völgyében, mintegy 22 km hosszan elnyúlva, 7 falu, Almás, Kakod, Benesfalva, Varjas, Benczőfalva, Czikefalva és Ipacs összeolvadásából jött létre. Homoródalmás nagyközség, nincs beosztott faluja, 23 km-re dél-keletre van Székelyudvarhely megyei jogú várostól, tőle délre 7 km-re Homoródkarácsonyfalva , északra 9 km-re Lövéte. Lakóinak száma kb.1300, székely–magyarok. Az állattenyésztés és a mezőgazdaság mellett a lakosság fontos jövedelmi forrása még a mészégetés volt. Napjainkban a falusi turizmus fejlesztése a célja a Rika Kistérségi társulásnak, amelyben Homoródalmás is tag. A község keleti határához tartozik a vadregényes festői Vargyas-patak szurdokvölgye, számos barlangnyílással, a legnagyobb a Kőlik, amelyet 1931-ben Orbán Balázsról, a legnagyobb székelyről neveztek el, 1500 m hosszú, évente Barlang-fesztivált is rendez a község. Még főbb látnivalók a Tatársánc, a Tatárkápolna vagy Kőmezői kápolna rom, Csalatornya, Várhegy, a magas koncentrátumú sósvízű Sóskút, a gazdag gyűjteményű Tájház. Említésre érdemes a vidék legimpozánsabb általános iskola épülete, 1909-ben épült, Dávid Ferenc (1520 k.- 1579) az erdélyi unitárius egyház megalapítójának nevét vette fel 1998-ban; a hely neves szülötte, Szabó Gyula (1930-2004) író nevét viselő kultúrotthon;  a gyerekeknek évente tartott Hagyomány- és Értékmegőrző Tábor és a 100 éves almási fúvószene mozgalom. A XVI. század végére a hitújítással a két Homoród-völgy lakossága áttért az unitárius hitre, így a Homoród mentét zömmel unitárius vallásúak lakják.
Az egykori Cikefalva falurész feletti, a mai Csonkatemplom szántóhelyen, az 1690-es évek elejéig állt, a falu első temploma, a régészeti leletek alapján román stílusú bazilika lehetet, amit később gótikussá alakítottak át. A mostani unitárius templom a harmadik, 1785-1796 között épült barokk stílusban, tornya 52 m magas, a legmagasabb unitárius templomtorony a környéken. A községben görögkatolikus vallású hívek is élnek.
A hitújítás előtt Almás a római katolikusoknak búcsújáróhelye volt, a XVIII. században Homoródalmás, Homoródkarácsonyfalvával együtt Lövéte leányegyházközségei voltak. A katolikus hívek számának növekedésével Homoródkarácsonyfalva 1742-ben önálló egyházközségé vált, jelenleg hozzá tartoznak mint filíák, a homoródalmási Szentháromság, a homoródszentmártoni Tours-i Szent Márton, a homoródszentpáli Szent Péter és Pál, a székelyzsombori Avilai Szent Teréz és az oklándi Borromeo Szent Károly leányegyházközségek. A homoródkarácsonyfalvi Sarlós Boldogasszony plébánia a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye, Székelyudvarhelyi főesperesi kerületéhez tartozik, 2012. augusztus 1-től plébánosa Tamás Huba. A plébániatemplom búcsúját július 2-án, Sarlós Boldogasszony ünnepén tartják, örökös szentségimádási nap: március 7.
Homoródalmás római katolikus híveinek száma csupán mintegy száz fő, évekig tartó erőfeszítéssel, áldozatos munkálkodással, Lönhart Ferenc (1819-1897) erdélyi püspök támogatásával, valamint a falubeli más felekezetűek segítségével, a Papkertnek nevezett hely fölötti részen lehetett XIX. századi kis kápolna templom helyén, 1910-1912 között épült fel a mai római katolikus temploma, amelyet a Szentháromság tiszteletére szenteltek fel. Jeles esemény a község életében a Szentháromság vasárnapján tartott búcsú ünnepe. A templom harangja a korábbi templomból származik, 1888-ban készült. A község római katolikus temetője a Szármány-hegy (734 m magas) lábánál van.
A Homoródalmás internetes honlapjáról vett információk alapján szerkesztette: Szebeni Lajos.

Fotó: Józsa Ferenc

About the author

maradmin

Leave a Comment