A hét plébániája: BRASSÓ-BELVÁROS

brassobelv.jpeg

Brassó Erdély harmadik legnagyobb, legszebb fekvésű városa, a Kárpátok-hegylánc kanyarában, a Barcasági-medencében fekszik, a Cenk-hegy lábánál, 600 m tengerszint feletti magasságban. Brassó neve bolgár-török eredetű, a Borosu névből származik, amely szürke vizet jelent. A Cenk-hegyen a Brassovia nevű várat Szent István királyunk építtette. A város neve Corona alakban is megjelenik, egy 1234 körül készült premontrei kolostorjegyzékben szerepel így először. A Korona név alapjául egy legenda szolgál, mely szerint Salamon király itt egy patak völgyében lévő barlangban rejtette el koronáját. Az 1211-től II. Endre király által idetelepített német-szász lakosok Kronstadt-nak hívják.

Napjainkban a város Brassó megye közigazgatási központja, lakossága 253 ezer, kb. 7 százaléka magyar, mintegy 16 ezer lakos. A város római katolikus plébániáját 1204-ben alapították, IX. Gergely pápa 1234-ben kelt levelében említi a Barcza-dékánátust és papjait. A Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelt temploma 1383 – 1424 között épült, amely a reformáció óta szász evangélikus lett, 1689. évi tűzvészkor leégett, azóta hívják Fekete-templomnak, Kelet-Európa legnagyobb középkori gótikus műemlék temploma. Az egykori városfal közelében lévő domonkos rendi kolostort és templomot, 1434-ben említi először oklevél. A XVIII.század elején ferences majd jezsuita tulajdonú, 1773-tól egyházmegyei papok veszik át. A gótikus templomot és kolostort lebontják, helyén a belváros dél-keleti részén új templom és plébánia épült, 1776 – 1782 között, Karl Joseph Lamasch építész tervei alapján, Uzoni Béldi János plébánossága idején. Gróf Batthány Ignác (1741 – 1798) erdélyi püspök szentelte fel Szent Péter és Szent Pál apostolok tiszteletére, 1782. szeptember 29-én.

A barokk stílusú műemlék templom egyhajós, homlokzati toronnyal, 3 – 3 oldalkápolnával. A monumentális aranyozott főoltáron Szent Péter és Szent Pál apostolok szobrai, valamint Szent Antal és Szent Ferenc szobrai állnak. A szentély csúcsíves ablakai színes ólomüveg, középen a Boldogságos Szűz Mária, két oldalán Szent István és Szent László királyok láthatók, úgyszintén színes üvegablakok ékesítik a templomhajót is. A belső falfelületeket gazdag stukkódísz tagolja, a boltozatokon kialakított medalionokban bibliai jeleneteket ábrázoló falképek láthatók. Az orgona a neves temesvári Wegenstein Lipót orgonamester munkája.

A Brassó-belvárosi Szent Péter és Szent Pál apostolok plébánia a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye Sepsi- barcasági főesperesi kerületéhez tartozik, 2013-tól plébánosa Csiby József, aki az itt 26 évig (1987-2013) szolgált aranymisés, nyugalomba vonult Csiszér Albert-András pápai prelátus, tb. főesperes plébánost váltotta fel. Segédlelkészek: Birton Róbert-Attila és Kasza László egyetemi lelkész, Márton Áron szentté avatási ügyének viceposztulátora. A templom búcsút június 29-én, Szent Péter és Szent Pál apostolok főünnepén tartják, örökös szentségimádási nap: május 31.

A plébánia filiái: – Botfalu – cukorgyár, a kápolna titulusa Szent Kereszt felmagasztalása.

– Földvár – téglagyár, a kápolna Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére van felszentelve.

– Hídvég – gróf Nemes János családi kripta kápolna titulusa a Fájdalmas Szűzanya.

Brassóban a római katolikus híveket a belvárosi plébánián kívül még ellátja a Brassó – Szent Kereszt felmagasztalása plébánia és a Brassó-Bolonya plébánia, itt van a brassói Egyetemi Lelkészség is, valamint a belvárosban lévő Keresztelő Szent János ferences templom és rendház.

A gyulafehérvári érsekség honlapjáról vett információk alapján szerkesztette: Szebeni Lajos.

Fotó: www.hereditatum.ro

About the author

maradmin

Leave a Comment