A hét plébániája: GELENCE

gelence-katolikus-templom-uj.jpg

Gelence az egykori Orbaiszék nagyközsége, a mai Kovászna megyében, a Kézdivásárhelyi-medence keleti részén, a Berecki-havasok lábánál, a Háromszéki-havasokban eredő Gelence-patak kies völgyében fekszik, Kézdivásárhelytől 12 km-re délkeletre. Lakóinak száma kb. 4400, szinte egészében székely magyarok. Gelence eredetileg Szaladár és Ladia falvak, valamint Alszeg és Felszeg részek összeolvadásából keletkezett. Neve a szláv eredetű glina, ami agyagot jelentő főnév, glinica alakváltozatából eredeztethető, vagy a gerinc, gerince patak névből, vagyis völgy gerince a patak, de a magyar Gellén személynévvel is rokonítható. Területe ősidők óta lakott, bronzkori és római kori kultúrák nyomait találták, a középkorban a települést az orbai székelyek alapították. A legkorábbi oklevél Gelencével kapcsolatban VI. Sándor pápa 1499-ben kiadott bullája, amelyben megerősíti az orbai székben lévő Szent Imre egyházat. Az első írásos említése 1536-ból való Gelenche néven, Háromszék egyik legnagyobb települése volt, de a pestis járványok, főleg az 1747-beli, megtizedelte a lakosságot. Ennek emlékére egy faragott kőoszlop, a „pestis kereszt” áll a műemlék templom déli bejárata előtt. Az évszázadok folyamán lakossága mindvégig megőrizte katolikus hitét, az egyházközségnek két temploma van, a XIII. század első felében épült Szent Imre hercegnek szentelt római katolikus műemlék erődtemplom és az alszegen épült újabb, nagyobb plébániatemplom, amely szintén Szent Imre tiszteletére van felszentelve.

A község felső részén, Szaladár falurészen áll a kőfallal kerített románkori egyhajós műemléktemplom, terméskőből épült 1245 körül, ebből a korból maradt meg a hajó teljes egészében, és a félkörös diadalív. A XVI. századi átalakításból maradt fent a gótikus szentély, melynek falában faragott kő szentségtartó fülke van, úgyszintén még két gótikus faragott kő ajtókeret is. 1628-ban készült 103 darabból álló reneszánsz festett fakazettás mennyezete, a magyar népi és egyházművészet gyönyörű alkotása. A templom hírnevét az 1330-as évekre datálható értékes falfestményeknek köszönheti, az északi falán két sor kép áll egymás felett, a felsőn a legteljesebb, legrégibb és legértékesebb Szent László és a kun vitéz legendájának ábrázolása 6 képben, az alsó sor Jézus szenvedéseinek, a Passiónak jeleneteit eleveníti meg. Értékes még az 1765-ben készült barokk főoltár, középpontjában a Napba öltözött Asszony szobra, két oldalán Szent István és Szent László királyok szobrai. A templom több évig tartott felújítása és restaurálása után Tamás József gyulafehérvári segédpüspök szentelte újra 2002-ben. Értéke miatt, 1996-tól az UNESCO világörökség nyilvántartásában szerepel. A műemléktemplom régi Baumgartner orgonáját, a hívek adományaiból, az akkori plébános Vargha Béla és Fórika Balázs kántor támogatásával újjáépítették (2011-ben lett kész).

A gelencei egyházközség növekvő lélekszáma miatt szükségessé vált egy nagyobb templom építése, így a község nyugati részén, Alszegen, 1853 – 1899 között megépült az új impozáns nagytemplom, szintén Szent Imre herceg tiszteletére szentelte fel, gróf Majláth Gusztáv Károly (1864-1940) Erdély püspöke 1903. július 12-én. Főoltárképén Szent Imre herceg felajánlja magát a Szűzanyának, jelenete látható. Az oltár két oldalán Árpádház-i Szent Erzsébet és Szent Margit szobor áll, két mellékoltára a Jézus Szíve és a Lourdes-i Szűz Mária. Említésre méltó még a templom bejárata előtti udvarban, 2006-ban állított Márton Áron (1896-1980) nagy püspökünk egészalakos bronzszobra, 2007-ben Fekete János (1885 – 1952) mártír főesperes – plébános (1936 – 1950 között) egészalakos szobra és a templom előtti téren 2008-ban állított Szent Imre herceg mellszobra, Petrovits István sepsiszentgyörgyi szobrászművész alkotásai.

Gelence jeles szülötte: dr. Jancsó Benedek (1854-1930) bölcsész, történész, nyelvész, pedagógus, az Általános Iskola vette fel nevét 1999-ben, mellszobra az iskola udvarán áll. A község kultúrotthona Bodor György, jeles jogász, történész nevét viseli (1904 – 1976) előtte található a mellszobra is, a szaladári temetőben van eltemetve (az itt épült új ravatalozót Tamás József segédpüspök áldotta meg 2015. júliusában). A ladiai temetőben 2011-ben épült a 3 m-es harangláb. Említésre érdemes a 2000-től évente megrendezett nagysikerű Gelencei Falunapok valamint a Pakó Benedek nyugalmazott plébános atya kezdeményezésére 2015. júliusában megtartott első háromszéki papi találkozó. Gelence több papi hivatást adott, így említjük: Dr. Oláh Zoltán, Bara Ferenc, Dr. Kerekes László, Göthér Gergely (primícia 2005.), Fábián Zoltán (Hilib) és Nagy József (Haraly).

A gelencei Szent Imre herceg plébánia a Gyulafehérvári Római Katolikus Főrgyházmegye Kézdi-orbai Főesperesi kerületéhez tartozik, plébánosa 2004 augusztusától Bereczi István (27 évig, 1977-2004 között volt Csíkcsicsó plébánosa), segédlelkész Fülöp László. A plébánia búcsúünnepét november 5-én, Szent Imre napján tartják. Örökös szentségimádási nap: november 9.

Filiái: – Haraly falu, Gelence a községközpontja, a Feketeügy-patakba ömlő Haraly-patak mellett fekszik, a kádárok falvának is hívják. Első temploma a XIII. század elején épült, amit a századok folyamán többször átépítettek (1744,1792,1867), védőszentje Nepomuki Szent János vértanú, búcsúünnepe: május 16. Örökös szentségimádási nap: november 22.

– Hilib falu, Ozsdola a községközpontja, temploma 1861-ben épült, Keresztelő Szent János tiszteletére van felszentelve, búcsúját június 24-én ünneplik, örökös szentségimádási nap: november 21.

Szerkesztő: Szebeni Lajos.

Fotó: www.funiq.hu

 

 

 

 

About the author

maradmin

Leave a Comment