A hét plébániája: OROSZHEGY

oroszhegy.jpg

Oroszhegy nagyközség a Kis- és Nagy-Küküllő felső folyása közti Hegyaljai tájegységben, az egykori Udvarhelyszék hegyvidéki, legmagasabban fekvő települése, 625 és 800 méter tengerszint feletti magasságban, az 1009 m magas Őrhegy déli lábánál, a Bosnyák- és Balé patak völgyében fekszik, Hargita megyében, Székelyudvarhely megyei jogú várostól 12 km-re északra. Lakóinak száma kb. 1800 székely magyarok. Oroszhegy községközpont, hozzátartozó falui: Székelyfancsal, Székelyszentkirály, Székelyszenttamás, Tibód, Üknyéd és Ülke. Oroszhegy nevét az ómagyar „urit”( hegyi út) főnév alapján (amely olyan hely, ahova utat kell vágni),vagy első szláv telepeseiről kapta. Első írásos említése Uriczheg néven 1334-ben a pápai tizedjegyzékben szerepel, de sokkal korábbi, már a XIII. századi település, a nyugati felében lévő Diafalva (Nagykút) beolvasztásával nyerte el mai kiterjedését. Az első, középkori temploma is Diafalván volt. Lakói mindvégig megőrizték római katolikus hitüket, a reformáció korában csak rövid ideig tértek át, de 1630-tól ismét katolikus vallásúak. A Diafalvi kis templomot nedvesség miatt nem lehetett fenntartani, ezért 1670-ben, Domokos Kázmér (1606-1677) OFM, erdélyi vikárius rendeli el egy új, második templom építését, a település központi részében lévő kis dombon. 1711-es canonica visitatioból a feljegyzés említi az oroszhegyi Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomot. 1748-ban Oroszhegy újra plébánia, ekkor vált külön Székelyszentkirálytól, amelynek egy ideig filíája volt. Az idő múlásával a templom romossá és szűkké vált, ezért helyébe 1766- 1770 között épül meg az új harmadik templom, a hívek és Oroszhegyi Tamási György (1709-1782) olvasó – kanonok anyagi segítségével. Ekkor épült meg, először, a 35 m magas templom torony is. A plébánia templom mai alakját az 1937 – 1940 közötti nagyszabású átalakítás nyomán nyerte el.

A templom diadalívén „Mennybe felvett királyné, könyörögj érettünk!” felírat, a sokszög 5 oldalával záródó szentély közepén, a falon áll a főoltárkép, Mária mennybemenetelét ábrázolja, a képhez nincs oltárfelépítmény. A XVIII. századi régi barokk oltárkép, amely szintén Mária mennybevitelét ábrázolja, ma a plébánia hittantermében áll. Két mellékoltára van, a baloldali a Lourdesi Szűz Mária, a jobb oldali Jézus Szent Szíve, szoborral és képpel is. A nagy ablakos, szép világos templomban, a hajó falán 2 szép festett kép látható, a baloldalon Szent László vizet fakaszt, a másik oldalon szemben Szent István királyt ábrázolja amint felajánlja a koronát Szűz Máriának, 1974-ben készültek. A szentélyben egy XVII. századi értékes festmény van, Szent Katalin misztikus eljegyzését ábrázolja Mária előtt, akinek az ölében a kis Jézus ül. A templomhajó főboltozatán 3 festmény Jézus életéből jelenít meg, az Angyali üdvözletet, a Pásztorok imádását Jézus születésekor és a Szent Családot. Az 1905-ben épített templomorgonát 2013-ban újították fel. A templom bejáratánál lévő márvány emléktáblán az egyházközség jeles szülötteinek neve áll.

(Oroszhegyi Mihály Deák (1630-1710), Tamási György, Szabó János(1784-1871), Jánosi Elek (1796-1833) dr. Bálint József (1901-1988) egykori plébános, tiszteletére nevét felvette a helyi általános iskola). 2013. januárjában, a falu másik neves szülötte, Magyari Ferenc (1803-1871) kántor- tanító (40 éven át), nevét a volt katolikus iskola, jelenlegi óvoda és napközi otthon vette fel. Az oroszhegyi Nagyboldogasszony plébánia a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye Székelyudvarhelyi főesperesi kerületéhez tartozik, több mint 20 éve Sebestyén Domokos szentszéki tanácsos a plébánosa. A templom búcsú ünnepe augusztus 15., örökös szentségimádási nap március 9. Több papi hivatás indult az utóbbi 50 évben, így említjük: Hajdó Vilmos, Vass Zoltán-István, Vass Ince, Kovács Árpád, Bálint Emil, Péter Arthur és Boldizsár Ferenc atyákat. Gazdag a hitélet, Rózsafűzér társulat és Cursillo csoport tevékenykednek. Filíája: – Üknyéd, itt havonta egyszer tartanak szentmisét, felváltva közösen a Székelyszentkirályi Szent István Király plébániával, 2012 – 2014 épült fel a Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt kápolna, Tamás József segédpüspök atya szentelte fel. Oroszhegy legtávolabbi részén, a 2,5 km-re lévő Nagytón, havonta egyszer, első szombaton a házaknál, az idősek és betegek részére tartanak szentmisét.

Oroszhegy határában, a Kápolnamezőn, 1723-ban épült Szent László kápolna állt, innen a helynév is, közelében gyógyforrás van, Urusos-kútnak nevezik, „urusság” = orvosság, a helyet még Sátorhelynek is hívják. A legenda szerint Szent László itt harcolt katonáival, kardjával gyógyvizet fakasztott a földből, amitől katonái meggyógyultak. A környékről a betegek ide jártak sebeik, orbánc, szemárpa, gyógyításáért. Ezért egykor híres búcsújáró hely is volt, de ezen alkalmakkori botrányok és verekedések miatt, 1783-ban Batthyány Ignác erdélyi püspök betiltotta és a kápolnát lebontatta. 2012-ben a környéket megszépítették pihenőhelynek, a Mária-zarándokút vonalába esik. Említésre méltó még:- Oroszhegy kedvező fekvése miatt a környék egyik legjobb szilvatermesztő vidéke, pálinkájáról messze földön híres, 2006-től minden év szeptember elején tartják az Oroszhegyi Szilvanapokat, – a 950 m magas vulkáni fennsíkon májusban virágzó, mediterán származású, fehér színű, erős illatú, nárcisz-mezők, ilyenkor a látogatóknak, gazdag programokkal, Nárcisz-fesztivált rendeznek.

A gyulafehérvári érsekség honlapjáról felhasznált adatok alapján, szerkesztette: Szebeni Lajos.

Fotó: www.panoramio.com

About the author

maradmin

Leave a Comment