A hét plébániája: CSÍKDÁNFALVA

templom.csikdanfalva.jpg

Csíkszeredától 19 km-re északra, az Olt mellett fekszik a Felcsíki medence középső részén.Határában bronz és vaskori leleteket találtak. Itt dolgozták fel egykor a Csíkmadarason bányászott vasércet, vashamorai 1779-ig működtek. A középkorban temploma nem volt, lakói Karcfalvára jártak templomba. 1567-ben Danffalva néven említik.  
A település a 19. században a felcsíki fazekasság központja lett, ma fekete-kerámia üzem is működik itt. A fekete-kerámia és a felcsíki csergekészítés hazája. A hímes gyapotszőttesek és festékes gyapjúszőnyegek a falu hírnevét alapozták meg. Dugas nevezetű gyógyfürdője a népies vízgyógyászat szolgálatában áll. Híres volt vasköveiről és vasveretőhámoráról. Ezenkivül famegmunkálással, állattenyésztéssel és fuvarozással foglalkoztak. 

A település látnivalói közé tartozik a templom kozelében Erzsébet királynő tiszteletére felálított emlékmű amelyre egész Csíkban nincs példa. Az iskola Felcsík egyetlen középiskolája. Előtte Kasza János szobrászművésznek az 1950-es évek végén készített Petőfi melszobra áll, de az iskola Petőfi Sándor nevét csak 1990-ben vehette fel. Dánfalvának volt a 19. század közepétől egyházi iskolája, melyet a 20. században államosítanak. A község művelődési házának homlokzatát a dánfalvi születesű Zsigmond Marton festőművész és grafikus alkotása díszíti. 
Saját középkori templommal és plébániával nem rendelkezett, évszázadokon át Csíknagyboldogasszony egyházközség filiája 1922-ig. Első önálló lelkipásztora Potovszki Dávid plébános volt, aki a szentmiséket a templom felépítéséig a helyi kultúrházban végezte. Az ő idejében épült a jelenlegi impozáns templom. Építése 1928 augusztusában kezdődött, felszentelésére 1936 februárjában került sor. A templom méretével, vörösdísztégla falaival, magas tornyával, uralja a környéket és méltán említik Felcsík egyik legszebb római katolikus templomaként. Érdekes színfoltja a templomnak a főbejárat fölötti rozetta, különlegessége a nyugat felé néző oltára. A főbejáratnál egy 1944-ben elhelyezett márványtábla emlékeztet Bodor Márton építő mesterre. A neogótikus templomkút Szent Lászlo temesvári szobrászművész és oltárkészítő munkája. A 14 stáció képét Fodor Albert csíkrákosi gazdálkodó, amatör festő készítette 1938-ban. 

A templomépítéssel  párhuzamosan készült el a jelenlegi kántori lakás is. A plébániaépület, amelyet az egyházközség 1925-ben vásárolt meg, a múlt század elején épült. Ezt az épületet a komunizmus elején az akkori diktatórikus rendszer helyi képviselői önhatalmúlag elvették és helyette egy kis családi házat adták. A régi plébánia épületének visszaszerzésére 1976-ban történt próbálkozás, de sikertelenül. 1950-1996 között ebben a kis családi házban volt a plébániahivatal és a plébános lakása is. 1995. február 13-án a régi plébánia épületet használó Dugas Mezőgazdasági Társulás és a plébánia között létrejött egy megállapodás, miszerint megszabott feltételek mellett az egyházközség lemond a régi plébániaépületről és megtartja az1950-ben kapott családi házat. Ekkor határozta el az egyházközösség, hogy új plébániaépületet épít. Erre a célra megfelelő hely a templomkert volt. Az építés 1996-ban meg is valósult. Antal Jozsef Árpád plébános idejében. Ugyanekkor épült egy nagy hittanterem, fölötte zarándokszállóval. 

A csíkdánfalvi Szeplőtelen Fogantatás plébánia, a XIII. Felcsíki főesperesi kerulethez tartozik, jelenleg Bara Ferenc, főesperes-plébános, pápai káplán,szentszéki tanácsos teljesít szolgálatot. A faluból származó lelkipásztorok: Zsok Ferenc-elnunyt, Szőcs Márton-nyugdíjas, Vizi Elemér – jezsuita és Zsok Hunor-ferences, aki Asissibe tanul.

A toronyban levő három harang 1931-ben készült, készítette a csíkdánfalvi Közbírtokosság. A felirat a harangon: SZEPLŐTELEN  FOGANTATOTT SZENT SZŰZ – KÖNYÖROGJ ÉRETTÜNK.            

Örökös szentségimádási nap: május 14. A plébánia búcsúünnepe: december 8.

Szerkesztette: Erdős Nándor, Gábor Anna.

Források: www.romkat.ro, www.harghita.ro, hu.wikipedia.org
Fotó: www.danfalva.ro

 

About the author

maradmin

Leave a Comment