A hét plébániája: SZÁSZRÉGEN

17_egy_regi_regeni_magyar_templom-utikalauz-hu.jpg

Szászrégen Marosvásárhelytől 29 km-re, az Erdélyi-medence északkeleti felén, a Mezőség peremén, a Maros és Görgény folyó összefolyásánál fekszik, fontos közlekedési utak kereszteződésénél. 1228-ban Regun néven említik először, azután 1474-ben pedig Zaazregen néven.  Az első templomról 1330-ból származik egy adat, pontosabban egy felirat: „Anno Domini MCCCXXX construitur Domus Marie tempore Nicolai plebani…”. Ezt a templomot a gótikus korban átépítették, a reformáció idején pedig a lutheránusoké lett.

1358-ban Magyarrégen is felbukkant, mint amelynek gótikus kori temploma volt, és átalakításokkal ma is a reformátusok birtokában áll. 1551 után Régenben és környékén gyakorlatilag megszűnt a katolikus hitélet. Ekkor, az 1566. március 10-i országgyűlés rendelete alapján űzték el a ferencrendieket, a régeni ágostonrendieket és az egész környékről a katolikus papokat. A város az 1926-ban egyesített Magyar és Szászrégenből valamint az 1956-ban hozzá csatolt Abafájából és Radnótfájából tevődik össze. 1661-ben január elsején választják erdélyi fejedelemmé Kemény Jánost. A város a XX-ik században egykori szász jellegét teljesen elvesztette, a kivándorolt szászok helyére románok telepedtek. A második világháború után a városban több ipari vállalat, gyár létesült: Fafeldolgozó vállalat, Préseltlemez gyár, Hangszergyár, Sportfelszereléseket gyártó vállalat stb. 1775-től működött a katolikus iskola és líceum, melyet 1948-ban államosítottak.

A szászrégeni római katolikus plebánia egyike azoknak ahol az 1990 -es politikai változások óta szobor allít emléket Márton Áron püspöknek. A fekete kőből öntött, életnagyságú szobor 1992. június 28-án Bálint Lajos érsek áldotta meg, a szobrot Jorga Ferenc helyi művész alkotta. 2002-ben elkészült a templom Márton Áront ábrázoló üvegablaka László Sándor és Kovács Jakab néhai plébánosok adományából. A Márton Áron zarándoklatoknak rendszeres állomása Szászrégen. 1736-ban letésült a plébánia, temploma viszont csak részletekben készült el (1736-1781 között). Kezdetben az abafáji pap járt be misézni. Közadakozásból 2015. július 9-én vásárolták a templom orgonáját, amit Magyarországról hozattak be, erre több mint egy éven át gyűjtöttek. A templom építését már 1736-ban megkezdték, fedezet hiánya miatt azonban csupán a szentély készülhetett el. 1771-től báró Bornemissza Ignác, Torda vármegye főispánjának támogatásával hozzáépült a sekrestye, fölötte oratoriummal. A templomot 1784-ben szentelte fel Batthyány Ignác erdélyi püspök a Boldogságos Szűz Mária születésének, azaz Kisboldogasszony tiszteletére. A templom főoltára neobarokk stílusú, a Szeplőtelen fogantatást ábrázoló oltárkép Bartalone Esteban Murillo festménye alapján készült másolat. Tőle jobbra Szent Pál, balra Szent Péter szobra áll, fölötte pedig egy Szentháromság-ábrázolás. A boltozaton látható a Miatyánk kéréseit ábrázoló freskókat a templom 1968-as általános javítása alkalmával, Hatzack Lukácsovits Magda készítette. Az ő tervei alapján készült a szembemiséző oltár 1972-ben. A berendezéshez valószinű nagyban hozzájárult a báró Huszár család is, hiszen mind a szószéken, mind a főoltáron bizonyos címerek láthatók. A főoltár díszítése bőkezű adakozásról árúlkodik. A két mellékoltár Jézus Szíve és Nepomuki Szent János összhangban van a főoltárral. Az oltár kápolnában megtaláljuk a kolozsvári könnyező Szűz Mária képét. Nagyobb szabású javításokat a templomon 1930-ban végeztek. A torony ekkor kapott új fedelet. 1971-ben általános javítást végeztek, ekkor cserélődött a villanyvilágítás, valamint új festés, kettős ablakokat és új tetőszerkezetet kapott a templom. A tornyot is a javították, tetejére új kereszt került. 1972-ben kicserélődött a kerítés és új kaput is állítottak. 2011-12-ben készült a szentély márványborítása.   
A szászrégeni római-katolikus plébánia lelkipásztorai teljesítenek szolgálatot Abafája, Alsóbölkény, Radnótfája és Disznajófiliákban. Jelenleg szolgálatot teljesít Balla Árpád plébános, segédlelkész Elekes Szabolcs. Gyakorlati éves kispap, Mihály András. Szászrégenből elszármazott lelkipásztorok: Dr. Bara Zoltán, teológiai tanár, Vass Huba, főesperes, valamint Sándor Mihály, Orbán Sándor és Nagy János lelkipásztorok.

Szászrégen a Marosi főesperesi kerülethez tartozik. Örökös szentségimádási nap: augusztus 22. A plébánia búcsú ünnepe Kisboldogasszony napja:szeptember 8.
Források: www.romkat.ro,www.romkatregen.ro

Szerkesztette: Erdős Nándor, Gábor Anna

Fotó: www.utikalauz.hu       

 

About the author

maradmin

Leave a Comment