A hét plébániája: ÉRKÖRTVÉLYES

erkortvelyes.jpg

Érkörtvélyes nagyközség a Partium (Részek) régióban, az Érmellék kistájegységben, Bihar megyében, „az Érmellék fővárosa” – Mihályfalvától 7 km-re északra. A település neve körtés helyet jelent, körtvélyfa = körtefa, utalva a vidékén egykoron termő sok vadkörtefára, a név előtagja az Érmellékhez tartozását mutatja.Több Körtvélyes nevű település található a Kárpát-medencében, Felvidéken,Kárpátalján,Örségben, Erdélyben: Bethlenkörtvélyes Beszterce-Naszód, Déskörtvélyes Kolozs, Kis-és Nagykörtvélyes Máramaros és Révkörtvélyes Szilágy megyékben,valamint napjainkban mint beolvadt városrészek, Magyarországon Komlón, nálunk Szatmárnémeti déli részén.

Érkörtvélyes Bihar megye legészakibb települése, szinte határos Szatmár megyével, lakossága kb. 2800 fő, a magyarok száma mintegy 2200. A községhez, a hozzá 5 km-re délkeletre lévő Érvasad falu tartozik. Érkörtvélyes vidéke ősidők óta lakott, a kőkorszakban és a bronzkor idején is éltek már itt emberek, régészeti leletek kelta temetkezési helyeket valamint a hunok jelenlétét is bizonyítják. A községhez tartozó Kápolnahegy az 1241-es tatár pusztítás emlékét őrzi.

A település első írásos említése 1342-ből való. Érkörtvélyes jelentős kultúrnövénye a nagy területen termesztett görögdinnye, a talaj különleges összetétele,a föld zsíros és homokos is, valamint az éghajlatnak köszönhetően kitűnő minőségű a dinnye, a térség legízletesebb dinnyéje. Augusztus elején, 1992-től, évente rendeznek Dinnyefesztivált.

Említésre érdemes a település múltjának tárháza, egy 1865-ben épült épületben, a 2007-ben megnyílt Falumúzeum,Tóth Imre Zoltán egykori iskolaigazgató és neje Tünde, több évtizedes gyűjtése és munkájának köszönhetően. A község általános iskolája 2009-től Dr.Balási József (1915-2004) állatorvos, a falu szülötte nevét viseli (az egykori Csík, Gyergyó és Kászonszék főkirálybírójának dédunokája) valamint a 4. számú cserkészcsapat is. A település központjában áll a Balási-kúria XIX.századi épülete. A község lakossága többségében református vallású, a XVI. század közepétől tértek át, a régi gótikus temploma 1834-ben földrengés következtében elpusztult, az új mostani református templom 1848-ban lett kész, klasszicista stílusú, egyhajós nyugati homlokzatú, tornyos, kazettás. Görög katolikus hitű a lakosság egy része, főleg Vasadon. Jelentős a római katolikus hívek száma, mintegy háromszáz, a körtvélyesi leányegyházat 1938-ban Magyari Bálint (1886-1957) tb. kanonok,szaniszlói plébános (1922-1943) alapította és látta el, egy kápolnává alakított házban tartották a szentmiséket. 1990-től az egyházközség a közeli kisdengelegi plébánia filíája lett.

A hívek növekedő számával szükségessé vált templom építése, Reizer Pál (1943-2002) szatmári megyéspüspök megbízásából a templom építését Czinzel Géza (1943-1991) a kisdengelegi egyházközség plébánosa (1976-1991) kezdi el. A plébános halálával a mukálatok leálltak, majd Néma Sándor plébános (1992-1998) folytatta az építkezést. Az elkészült templomot, Jézus Szent Szíve titulussal, Reizer Pál püspök szentelte fel 1997. június 7-én. A szép modern templom homlokzatának közepén 4 emeletnyi magasságú torony, a templom előtt Jézus Szíve szobor áll. Meszlényi Gyula (1832- 1905) akkori megyéspüspök, 1899-ben az egész egyházmegyét felajánlotta Jézus Szent Szívének, így azóta a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye búcsúünnepe is, az egyházmegye fővédőszentjének, Szent István király búcsúünnepe mellett. Az egyházmegyében, az érkörtvélyesin kívül még a szatmárnémeti Kálvária, valamint a nagytarnai és a tiszaveresmarti templomok titulusa is Jézus Szíve.

2016-ban Jézus Szent Szíve ünnepe június 3-án lesz. Az érkörtvélyesi egyházközség a Nagykárolyi Főesperesség, nagykárolyi II. esperesi kerületéhez tartozik, a kisdengelegi Szent Vendel plébánia filíája, plébánosa 2013-tól Tatár Zoltán János i.h. lelkész.

A szatmári egyházmegye honlapja alapján, szerkesztette: Szebeni Lajos.

Fotó: facebook.com/Kisdengelegi és érkörtvélyesi plébánia

About the author

maradmin

Leave a Comment