A hét plébániája: ÚJPALOTA

palota2.jpg

Újpalota falu Bihar megyében, Nagyvárad megyeszékhelytől 9 km távolságra nyugatra, a Sebes-Körös folyó bal partján, Biharszentandrás, amely a községközpontja, és Köröstarján között fekszik. Újpalota lakóinak száma kb. 560, ebből mintegy a fele német-sváb nemzetiségű, itt lakik Bihar megye német lakosságának egyharmada.

A terület „palota” neve valószínűleg még Szent László király, akkor még bihari herceg, egykoron itt nagyerdőségben létező vadászpalotájáról maradt fenn, amelyet a nép nyelvén „ Lászlópalotájának” neveztek. A XIII. századi kimutatásokban szerepel Palota mint a Váradi püspökség birtoka. Mivel a váradi püspök egyben Bihar vármegye főispánja is volt, és köteles volt hadsereget fenntartani, érdemes katonáit javadalmakkal jutalmazta, így lett Palota a Czibak család tulajdona. Említésre érdemes a Czibak nemzetség egyik leszármazottja, a „Palotai” Czibak Imre váradi püspök (1527-1536), akinek kalandos életét P. Gulácsy Irén (1894-1945) Fekete vőlegény című, népszerű történelmi regényében írta meg Nagyváradon (1927). A középkori falu, Ó-Palota, a több évtizedes török hódoltság alatt elpusztult, tőle délre egy új település jön létre 1780-1790 között, rajnamenti német bevándorló telepesek által, ez lett Új-Palota.

A falu alapításának időpontja 1786-ra tehető. Frimont János Mária (1759-1831) magasrangú katonatiszt, szolgálatai jutalmául, az osztrák császár 1819-ben palotai gróffá nevezte ki és Palotával együtt még 5 másik bihari községet adományozott neki. Ugyanebben az évben lesz a velencei tartomány főparancsnoka, Pádua székhellyel.

 Itt mélyül el benne Szent Antal tisztelete. 1821-ben a nápolyi királyt egy katonai lázadásban megfosztják trónjától, Frimont főparancsnok kapja a megbízatást a lázadók leverésére. A döntő ütközetben a lovát kilőtték alóla, így kettős veszélybe került, vagy agyon tapossák a fölötte átszáguldó lovas katonák, vagy felismerik benne a főparancsnokot és elfogják. Ekkor mondta kísérő katonájának, „ha ebből a pokolból élve megmenekülök, a magyar róna szélén egy templomot fogok építeni” Megmenekült, leverte a lázadást, a király visszakapta trónját, és ő ezért hercegi címet és 220 ezer arany dukátot kapott, amiből aztán felépítteti az újpalotai templomot. A német telepesek mindannyian római katolikusok voltak, a plébánia 1810. január 1-én alakult, első plébánosa Lángh Boldizsár volt.

Az épülő templom alapkőletétele 1824. november 9-én volt, olasz mérnökök tervei alapján épült, a ferencrendi csodatévő szent sírja fölé épített páduai templom mintájára, német- katonai érdemkereszt alakú, emlékeztetve az építtetőt ötvenhat évi katonai szolgálatára. A falu központjában álló, „Újpalota bazilikájaként” nevezett, híresen szép monumentális templom neoklasszicista stílusú, két tornyú, kupolás, a környék legszebb temploma. Méretei, a főhajó hossza 26,34 m, magassága 11,66 m, a kupoláig 24,06 m, a mellékhajók szélessége 24,72 m, magasságuk 11,66 m. A templomot 1829. november 22-én szentelték fel Páduai Szent Antal tiszteletére. A szentélyben álló főoltár carrarai fehér márványból készült, mögötte függesztve, egy értékes oltár elébe való szőnyeg, Frimont Béla, a gróf fiának adománya 1850-ből, Sagan Wilhelmina, kurlandi hercegnő felajánlásának jóvoltából. A főoltár felett a nagyméretű festmény a keresztre feszített Krisztust ábrázolja. A templom védőszentjének képe, amely a kisded Jézust ölében tartó Szűzanya előtt térdeplő Páduai Szent Antalt ábrázolja, a szentély jobb oldali ablakmélyedésében, a bal oldaliban a halott Krisztus képe látható. A templom több festményei közül említést érdemel a bal oldali mellékhajóban lévő Mária mennybevételét ábrázoló kép, amelyet Szamossy Elek (1826-1888) neves festő, Munkácsy Mihály hírneves festőművész felfedezője, Tizian festménye nyomán készített 1878-ban. Több életnagyságú szenteket ábrázoló szobor is ékesíti a templomot. A szembemiséző oltár és az ambó szimériai márványból készült

1979-ben, néhai Mentes József kanonok-plébános (itt plébános 1976-1981) jóvoltából, a templom dísze a félkör alakú márvány-mozaik asztallap ami Pompei-ből származik, a Vezúv-tűzhányó által betemetett városból, és a Nápoly környékén csatázó gróf hozhatta ide. Frimont herceg 1831-ben Bécsben meghalt, de írásos végakarata szerint, ide a templom altemplomába temették el. A Szent Kereszt tiszteletére szentelt kápolna, ahol a sírja található, Bécsben készült az oltára 1862-ben, felső része fehér carrarai, alsó része pedig salzburgi vörös márvány. A templomépítő gróf Frimont emlékének tiszteletére, emlékoszlop áll a templom előtt(2004). A külsőleg felújított templomot, Exc. Böcskei László nagyváradi megyéspüspök áldotta meg 2015. április 18-án. Ugyancsak a püspök áldotta meg az új ravatalozó kápolnát, Szent Mihály arkangyal tiszteletére, 2012-ben.

Az újpalotai Páduai Szent Antal plébánia, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye, Székesegyházi főesperesség, Várad-környéki esperesi kerületéhez tartozik, Kóhr Balázs kanonok-plébános (2006-2013) nyugdíjba vonulása után, egy ideig Bărbuț Péter köröstarjáni plébános, majd 2015-től Láber Ferenc Várad-Őssi plébános teljesít itt szolgálatot. A templom búcsú, a Kirchweih, „kirváj” június 13-án, az örökös szentségimádási nap pedig május II. vasárnapján van. A szentmiséket magyar nyelven tartjțk, de németül is, minden hónap utolsó vasárnapján. Említésre méltó esemény volt itt a 2013 évi Szent Antal búcsú amikor két püspök, Exc. Roos Márton temesvári és Böcskei László nagyváradi megyéspüspökök mutatták be az ünnepi búcsús szentmisét.

A nagyváradi egyházmegye 2003-ban kiadott történelmi sematizmusa alapján szerkesztette: Szebeni Lajos.

Fotó: www.facebook.com

About the author

maradmin

Leave a Comment