A hét plébániája: ZABOLA

zabola.jpg

A település a Háromszéki-havasok lábánál fekszik, Kovászna városnak északi szomszédja. Kézdivásárhelytől 14 km-re délre, a Zabola-patak hórdalékkupján fekszik. Johannes Tröster 1666-ban Erdélyről készített német nyelvű könyvében, Zebelként említi a falut. Zabola eredetének nevét Orbán Balázs, a Székelyföld leírásában megjelenő két forrás szerint magyarázza, első magyarázat az egyik székely ősünk Zab nevéhez kapcsolja, a másik szerint, a környéken garázdálkodó rablóbandák megzabolázására épített várról kapta a nevét. Páva község 1964-ben olvadt bele. Neve a magyar zabla főnévből származó, Zabla személynévből ered. A zabla szó jelentése, a ló fejére való szerszámnak az a része, melyet a szájába illesztetik azért, hogy annál fogva igazgassák. Ősidők óta lakott hely. Zabolán a külömböző etnikai csoportok  közötti viszonyt a gazdasági életben kialakult kapcsolatrendszer határozta és határozza meg. Az 1990-es év második felében a Sepsiilyefalván müködő Lám Alapitvány szakmai továbbképzésben részesíti a fiatal gazdákat, akik Svájcban több hónapos tapasztalatcserén vesznek részt, majd mezőgazdasági gépekkel, kisebb tőkével, de főleg jelentős szaktudással térnek haza. A falu határában, nyugatra 2 km-re emelkedő Tatárdombon bronzkori, honfoglaláskori temetőt tártak fel. Valószinüleg itt temették el az 1658 évi tatárbetörés áldozatait is. 1466-ban székelynemzetgyűlés színhelye volt, 1478-ban a Mikes család vásártartási jogot nyert. A Trianoni békeszerződésig a Haromszék vármegye Orbai járásához tartozott. 1992-ben 3555 lakost számláltak.

Zabolán erőditett református templom, valamint a 17-18 századi Mikes-kastély, jelentős néprajzi magánmuzeum és iskola tábor található. A zabolai katolikusok 1860-ban elbontották az életveszélyesé vált épületet és a falu központjában az év novemberében új templomot kezdtek el építeni. Az új templom két év alatt készűlt el és Elekes István Kézdi és Orbai-szék főesperese, 1862. szeptember 28-án szentelte fel a Szentkereszt felmagasztalásának tiszteletére. Ezen az ünnepen két történelmi eseményre emlékezünk, egyrészt Krisztus keresztjének a megtalálására, másrészt a visszaszerzésére. A hívek addig a Mikes-kastély melletti kápolnát használták, melyet az 1850-es években bontották le. A telket amire a katolikus templom épűlt gróf Mikes Benedek adományozta és anyagi segítséget is bíztosított, felhasználva a Mikes -kastély kertjében lévő egykori kápolna kőanyagát is. Az 1920-as évek végén, Zabolán római katolikus dalárda is müködött. A Mikes-kastély a 15-ik században épült, itt nevelkedett 10 éves koráig Zágoni Mikes Kelemen, II. Rákóczi Ferenc titkára. A parkban nyugszik gróf Mikes Kelemen honvéd ezredes, aki 1849. január 21-én Nagyszeben ostromakór esett el. A plébániát övező kerítésben áll egy emlékmű, mellyel Márton Áron mártírpüspök születésének centenáriumán tisztelegtek. A katolikus templom közelében állott még a múlt század elején, Basa Tamás fejedelmi tanácsos, Háromszék főkapitányának XVI.-XVII. századi kúriája. Itt kérte meg Kun Ilona kezét az önéletíró Bethlen Miklós kancellár. 1990-ben a templom előtt kopjafát állítottak, de azon éjszakán ismeretlen tettesek eltüntették, az emlékjelet később egy közeli híd alatt találták meg. 1990. szeptember 10-én az imecsfalvi búcsúra tartó zarándokok, keresztekkel és egyházi zászlókkal  vonulva, egy gépkocsiból rászóltak  a zászlóvivőkre. Éjjel a sekrestye ablakát betörték és bíztos, hogy petroleummal gyujtották fel a templomot. A sekrestyében lévő tárgyak, kegyszerek, ruhák is elégtek. A templomot a Caritas szervezet és a hívek segítségével nem csak kijavították, hanem ki is bővítették, meghosszabbították. A kántori lakot is kijavították és szegélyező székely kapukkal, valamint esztétikus kőkerítéssel vették körbe. Első helyben lakó plébánosa a nagy műveltségű Ujlaky János, aki 1922 – 1951 között szolgálta a zabolai híveket. Ezután 1951-1955 között Szilveszter János gondozta a híveket, majd a falu harmadik plébánosa 1955-től 1980-ig Labud Antal aki nagy könyvtárral rendelkezett az érdeklődök részére. 1980-tól Bartalus Zoltán a plébános, aki rendbe hozta a kántori lakást, felújította a templomot és a régi plébánia helyén kórszerü parókiát építtetett. Jelenleg Fekete Tamás teljesít szolgálatot, aki a Jóisten végtelen kegyelméből 2014-ben itt ünnepelhette pappászentelésének 25. évfordulóját.
Zabola híres emberei között említhetjük: gróf Mikó Imrét, politikus, történész, az agyagfalvi székely nemzetgyűlés elnöke, főkormányszéki elnök, majd miniszter, a kolozsvári Erdélyi Múzeum-Egyesület alapítója, a magyar színház és a nagyenyedi kollégium megújítója, támogatója. Mikes János, gróf Mikes Benedek, a vaskoronarend tulajdonosa, gróf Mikes Kelemen erdélyi reformpolitikus, gróf Mikes Ármin, iparos, császári és királyi kamarás. Itt született gróf Mikes János szombathelyi római katolikus püspök, címzetes érsek, a székelyudvarhelyi római katolikus gimnázium építője, bőkezű kultúrmecénás. A falu szülötte még Dr. Pozsony Ferenc néprajzkútató.

Örökös szentségimádási nap: november 20. A plébánia búcsú ünnepe, a Szent Kereszt felmagasztalása: szeptember 14.

Szerkesztette: Gábor Anna.

Fotó: www.panoramio.com

About the author

maradmin

Leave a Comment