A hét plébániája: MEZŐTEREM

mezoterem.jpg

Mezőterem a Partium régióban, a Nagykárolyi-homokhátság keleti szélén és az Érmellék északi-keleti csücskének találkozásánál fekszik, Szatmár megyében, Nagykároly megyei jogú várostól 8 km-re délre. Községközpont, tőle délre vannak beosztott falvai, az Érmellék-tájegység perem települései, az Ér-folyó jobb oldala mentén lévő Vezend és Portelek. Mezőterem mai lakossága kb.1500 fő, mintegy 80 százalékban sváb származású magyarok. Árpád-kori település, 1215-ben már lakott hely, plébániáját 1332-ben említi a Regestrum. A reformáció elterjedésével, 1555-ben a lakossága kálvinistává válik, valamint a temploma is. A II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc után, gróf Károlyi Sándor (1669-1743) a szomszéd községekből római katolikus vallású sváb lakosokat telepít ide. A XVIII. század vége felé a reformátusok elhagyják a falut, a nagykárolyi piaristák veszik birtokukba a templomot és 1833-ig végzik a falu lakosságának lelki gondozását. A katolikus sváb lakosság 1810-1816 között nagyszámban megnövekedett, a régi temploma helyett, nagyobb templom építését határozta el a szatmári egyházmegye „második alapítója, a városépítő” nagy püspöke Hám János (1781-1857), akinek emlékét nagy tisztelettel őrzik a megyében, számos intézmény, utca, szobor viseli nevét, boldoggá avatásáért évek óta imádkoznak a szatmári egyházmegye hívei.

A mezőteremi új templom 1854 – 1859 között épült fel a falu központjában, Dr. Haas Mihály (1810-1866) szatmári megyéspüspök szentelte fel, úgyszintén a Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére. A templom 2012-ben lett felújítva, nagyon szép és értékes festmények és szobrok díszítik a templombelsőt, a főoltárt és a két mellékoltárt. Az egyházközség 1860-ban lett újra önálló plébánia.

A mezőteremi Szent Kereszt Felmagasztalása plébánia, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye, Nagykárolyi Főesperesség, Nagykárolyi II. esperesi kerületéhez tartozik, 2013-tól plébánosa Skurka Dezső, aki ezelőtt tíz évig volt Mezőpetriben plébános, és a szintén tíz évig itt szolgált Ulmer Mihályt váltotta fel, aki jelenleg Szakasz plébánosa.  A plébánia búcsú ünnepe: szeptember 14. Jelenleg a hívek száma mintegy nyolcszáz, lelkiségi mozgalmak:  Rózsafűzér Társulat és Mária Légió, a kántor Ginál Adalbert. Itt született, 1990 utáni papi hivatások közül említjük Tzier Ernő börvelyi plébánost, valamint Varga Lórántot, Debrecen-Nyiregyházi Egyházmegyést, aki 2014. októberében itt tartotta primíciáját.

A plébánia filíája: -Érendréd, a kápolna titulusa Jézus a Jó Pásztor, ünnepe a húsvétot követő 4. vasárnap, egyben a papi hivatások világnapja is, szentmisét minden 2. és 4. vasárnap tartanak; – Iriny, a kápolna titulusa Szent Kereszt megtalálása, ünnepe május 3-án van, szentmisét minden hónap 3. vasárnapján tartanak.

Mezőteremről még említésre érdemes: – itt lelte halálát Nyúzó Mihály (1666-1716) kuruc katona, Rákóczi ezredkapitánya; – itt született Haller György (1883-1934) tájképfestő, grafikus és rajztanár, valamint Sipos Ferenc (1916-1995) plébános és egyházíró, ordinarius subtitutus (1967-1968,1982) az egyesített Szatmár – Nagyváradi Egyházmegyében, 1982-től a különválasztott szatmári egyházmegye apostoli kormányzója 1990. március 14-ig (nevéhez fűződik a szatmárnémeti Szent Család és Szent Antal templomok, a nagybányai Árpád-házi Szent Erzsébet templom építése és az egyházmegyében számos más templom és plébániaépület felújítása), amikor a Szentszék Reizer Pált (1943-2002) nevezte ki szatmári megyéspüspökké.

A szatmári egyházmegye és a mezőteremi plébánia honlapjairól vett adatok alapján szerkesztette: Szebeni Lajos.

Fotó: www.facebook.com

About the author

maradmin

Leave a Comment