A hét plébániája: SEPSISZENTGYÖRGY – SZENT JÓZSEF

sepsi_szent_jozsef.jpg

Erdély délkeleti szögletében fekszik a Keleti Kárpátokban, magyar többségű, Háromszék legjelentősebb városa Sepsiszentgyörgy, mely egyben székvárosa 1968 óta Kovászna megyének. Az ország középpontjában, Brassótól 32 km-re, átlagos tengerszint feletti magassága 520-580 m, 10 négyzetkilóméteres területen fekszik. A városhoz tartozó települések: Kilyén, Szotyor és Sugásfürdő. A Kárpátkanyarral közrezárt Háromszéki medence a sepsi-, a kézdi- és orbaiszéki székelyek földje, ahol őseink az ezredfórduló küszöbén telepedtek le. A város területén feltárt régészeti leletek tanúskodnak a történelmi korszakok és müveltségek jelenlétéről és folytonosságáról. Csiszolt kőkori települést tártak fel az Eprestetőn, az Örkőn és a Gémváránál.

Sepsiszentgyörgyöt legelősször az 1332-es pápai tízedjegyzék említi, „Sancto Georgio” néven, nevét temploma védőszentjéről, Szent György lovagról kapta. A meglévő dokumentumok közül először az 1461. október 22-én keltezett, a székelyek alispánja Szepesi Bálint által kibocsájtott oklevél említi Sepsiszentgyörgyöt, mint várost. 1448-ban Hunyadi János részt vett a Sepsiszék közgyűlésén. Betlehen Gábor idejében végérvényesen elrendeződött a vásártartási joga is. A Bodzai-szoroson betört tatár had bevette a város templomvárát, a városvédők nagy részét legyílkolták, a települést lerombolták és felgyújtották, a mintegy 750 életben maradtat rabszíjra fűzve elhurcolták. A székely határörség – Mária Terézia korában – újraszervezésekor Sepsiszentgyörgy a székely huszárezred parancsnoki székhelye lett.

Az 1800-as években elindult a gazdasági és kulturális fellendülés, sörgyár, gőz-pálinkafőző létesült, korházat építettek, megalakult az Első Székely Szövőgyár, vasútvonalat építettek, dohángyárat, színháztermet, amiben aztán 1948-tól megalakult a Tamási Áron színtársulat, valamint 1986-ban pedig az Andrei Mureșan román színházi tagozat. A város első nyomdája 1874-ben indult el. Sepsiszentgyörgyön virágzott a zenei élet is, 1927-ben hangversenyzett a Székely Nemzeti Múzeum dísztermében Bartók Béla. Jelenleg virágzó korát éli a Háromszék Táncegyüttes is.

A közel 555 éves város lakossága 60 ezer, háromnegyede magyar, református, unitárius és katolikusok. A város öt plébániára van felosztva, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye Sepsi-Barcasági Főesperesi Kerülethez tartoznak, amelynek székhelye 2012-től itt található. A katolikusok 1762-ben a Székely Határörség laktanyájának udvarán építettek egy kápolnát, de az azonban leégett.  A Szent József plébániát 1764-ben alapították újra. 1832-34-ben építettek egy kis kő kápolnát a város szélén, Hegedüs és Schulcz ezredesek jóvoltából. Az építéshez Kovács Miklós erdélyi püspök 1000 pengő forinttal járult hozzá. 1764-től újra anyaegyház lett, de még sokáig az illyefalvi pálos szerzetesek majd Illyefalva és Kőröspatak plébánosai látták el. Az első helyben lakó plébánost Haynald Lajos püspök nevezte ki 1854-ben, Kapatán Márton személyében. A kicsi templomot 1898-1902 között a mai formájára Fejér Manó plébános bővítette ki. A régi templomból csak a kis hajó és a torony alsó része maradt meg. A templomot 1902-ben Majláth Gusztáv Károly püspök szentelte fel Szent József tiszteletére. Az új keresztet a megnagyobbított torony csucsára 1902. julius 27-én tették fel ünnepélyes szertartás keretében. A négy oltár és a szószék Rétay és Benedek budapesti cég gyárában készűltek. Az új templomi padokat Kuti asztalos mester készítette. A Szent József plébánia templomnak már 1891-től férfiakból alló kórusa volt Kurko Gyula kántórtanító szervezésével indult. A kórust 1929-től Ferenc Jenő vezette, 1955-83 között Pap Ibolya, 1983-tól Csedő István, 1990-től Rózsa Imre, 1991-től Sebestyén Ottó segédlelkész javaslatára egy ifjúsági kórus indul. E két kórus egyesül és így vette fel a Laudate nevet 1997-es Kecskeméti kiszállás után. A kórusnak évente 30-35 fellépése van a templomban. A templom előtti kertben található Márton Áron püspök ülő szobra, amit Jakubinyi György érsek avatott fel 2012-ben.

A plébánián gazdag a hitélet, lelkiségi csoportok müködnek mint a Cursillo, Neokatekuminális Út, Máltai Szeretet Szolgálat, Élő Rózsafűzér, Hit és Fény közösség, Élet a lélekben Imacsoport, Kolping család, Taizé-i közösség, Szent György cserkészcsapat, Pro Vita Hominis társaság, Szociális Testvérek Társaságának kűltagsága. Az egyház első lelkipásztorai az úgynevezett fehérbaratok vagy pálos eredetű magyar szerzetesek voltak az 1700-as években mint Szénási Farkas, Pénteki Isván, Polhorszki Lőrinc, Jodakovics Fülöp, Ladányi Mihály minorita, Kovács Boldizsár, Kaszner Damián, Lindemann Narciss, 1802-1824 között haláláig Blümel Henrik szolgált. Jelenleg a templom plébánossa Szabó Lajos plébános, kanonok, valamint Kovács Károly segédlelkész és Simon Balázs látja el a kántori szolgálatot. 2014. május 10-én Tamás József püspök avatta fel és áldotta meg a Maria Rádió hatodik stúdióját Sepsiszentgyörgyön.

Örökös szentségimádási nap: augusztus 4. A templom búcsú ünnepe: marcius 19.

A gyulafehérvári érsekség honlapjáról, illetve más forrásokból vett információk alapján szerkesztették: Gábor Anna és Erdős Nándor.

Fotó: www.panoramio.ro

About the author

maradmin

Leave a Comment