A hét plébániája: SZATMÁRNÉMETI – SZÉKESEGYHÁZ

szatmar_szekes.jpg

Szatmárnémeti, köznapi nyelven Szatmár, a Partium észak-nyugati részében, a Szamos folyó két partján fekszik, eredetileg a folyó egyik ága választotta el a két városrészt, Szatmárt és Németit, amelyek majd 1715-ben egyesültek, innen a neve Szatmárnémeti, az egykori Szatmár vármegye és a mai Szatmár megyének lett a névadója, 1968 óta megyeszékhelye. A név az ősi török-magyar Zothmar személynévből ered, egyesek szerint a német Salzmarkt (sóvásárhely) névből ered, mivel itt a középkorban a Szamos folyón szállították nyugat felé az erdélyi sóbányákban kitermelt sót. 1150-ben említik először Zothmar néven, 1217-1230 között királyi vár, ekkor említi a Váradi Regesztrum is mint szatmári főesperességet. A szatmári római katolikus püspökséget – az egri egyházmegyéből leválasztva -1804. március 23-án alapította II. Ferenc osztrák császár és apostoli magyar király, amit 1804. augusztus 9-én VII. Piusz pápa bullája szentesített. Az egyházmegye fővédőszentje Szent István király, társvédőszentje Szent János apostol és evangélista. Egyházmegyei búcsúnap még Jézus Szívének ünnepe.  Báró Fischer István, a szatmári egyházmegye első püspöke (1804-1807), emelte székesegyházi rangra a barokk plébániatemplomot, amely a középkori templom alapjain 1786 és 1798 között épült és a székesegyház nagyobbításába is kezdet. Klobusiczky Péter püspök (1807-1821) folytatta a munkálatokat, majd Hám János (1781-1857), az egyházmegye „második alapító” püspöke fejezi be, ekkor nyeri el a székesegyház végleges mai alakját.

A neves műépítész Hild József (1789-1867) tervei alapján készült, klasszicista stílusban, hasonló az egri bazilikával. Ekkor épült a kupola, a két egyenként 40 méter magas torony, a monumentális, korinthoszi oszlopokkal díszített főbejárat, a timpanon a Hit allegórikus alakjával, tetején állíttatta fel középen a Megváltó szobrát, napjainkban helyette Jézus Szíve szobor áll, két oldalán Szent Péter és Szent Pál apostolok szobrait, valamint a tornyok aljában Szent István király és Szent László király szobrait. A három hajós templom belsejében, úgyszintén Hám János püspök állíttatta  az új főoltárt, a főoltárkép Jézus Krisztus mennybemenetelét jeleníti meg, Pesky József (1795-1862) festő alkotása, a Nepomuki Szent János és Szent Alajos mellékoltárokat, valamint megépítteti a déli torony alatti Lourdes-i Szűz Mária kápolnát. A templomban még van két késő barokk oltár is, a Szent Kereszt és a Piéta. Hám János püspök szentelte fel a székesegyházat, Urunk mennybemenetelének tiszteletére, 1837. augusztus 20-án.  Meszlényi Gyula püspök idejében (1887-1905), a centenáriumi jubileum ünnepére, restaurálták a székesegyházat és állították fel a carrarai márvány főoltárt, ő építtette 1904-ben a belvárosban álló látványos, 39 m magas, Tűzoltó tornyot is, és ő indította el Hám János püspök boldoggá avatási eljárását, amely napjainkban is tart, ezért imádkoznak az egyházmegye hívei. A templombelső gyönyörű freskói bibliai jeleneteket ábrázolnak,  a szentély ívén Krisztus mennybemenetelét, a kupolán (Reidler József alkotása) a 12 éves Jézust a jeruzsálemi templomban és a négy evangélistát jeleníti meg. A templom északi tornya alatti Páduai Szent Antal kápolna 1960-ban épült, ide lett elhelyezve 2012-ben Hám János érckoporsója (1858-ban készült), aki itt a templomban van eltemetve. A székesegyház főhomlokzata előtti téren Hám János püspök emlékének tiszteletére 1999-ben felállított mellszobor helyett, 2014. január 6-án új egészalakos ülő szobrot állítottak, Zagyva László szobrászművész alkotása.
A szatmári római katolikus püspökség élére, több évtized elteltével, 1990-ben, azóta Szent II. János Pál pápa állított püspököt, Reizer Pál (1943-2002) személyében, elődje volt Dr. Scheffler János (1887-1952), a szatmári egyházmegye vértanú püspöke, akinek a szatmárnémeti székesegyházban, több ezer hívő előtt volt a boldoggá avatása 2011. július 3-án. Földi maradványai itt vannak eltemetve, tiszteletére oltárt állítottak, valamint emlékszobát rendeztek be. Itt a székesegyházban szentelték fel 2003. június 21-én Schönberger Jenő jelenlegi szatmári megyéspüspököt.

A Szatmári  Római Katolikus Egyházmegye, Szatmár és Máramaros megye kb. 90 ezer római katolikus hívét látja el,  három Főesperesség, hét Esperesi kerület és 48 Plébánia alkotja. Szatmárnémeti lakossága kb. 100 ezer fő,  mintegy 45 ezren magyarok.  A  városban 7 plébánia található, a székesegyházi Urunk mennybemenetele plébánia a Szatmári Főesperességhez tartozik, 2008-tól plébánosa Hársfalvi Ottó főesperes, általános helynök, segédlelkész Barta Barnabás.  A székesegyház búcsúünnepe 2016-ban: május 5-ke.

A székesegyházi plébánián nagyon gazdag a hitélet, Árpád-házi Szent Erzsébet Nőszövetség, Jézus Szent Szíve Családja lelki mozgalom, Rózsafűzér Társulatok, Mária Légió, Kármeliták, Bibliakör, Keresztény Agora, Neokatekumenátus közösség  tevékenykednek. A plébánia területén található a Hám János püspök által (1842-ben) alapított Páli Szent Vincéről nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Zárda temploma és a székesegyházi plébánia által ellátott Szent József templom, amelynek oldalszárnyaiban (2015-ben lett felújítva) működik a Máltai Segélyszolgálat kirendeltsége.

A szatmári székesegyház honlapjáról vett információk alapján szerkesztette: Szebeni Lajos.

Fotó:lexicon.adatbank.ro

 

About the author

maradmin

Leave a Comment