Áldott Húsvétot!

easter-resurrection.jpg

Minden évben, tavasszal ünnepeljük keresztény mivoltunk legnagyobb ünnepét, a Húsvétot. Mintegy jelként, hogy amikor az egész természet újbol életre kel – mi is fordítsuk tekintetünket arra, aki lelkünk életének igazi forrása, a megfeszített, meghalt és feltámadt Krisztusra. Ugyanúgy, mint ahogy a rideg tél után jön a tavasz, a rideg kereszt és sír után következik a Fetlámadás.
Minden munkatársnak, önkéntesnek, rádióhallgatónak kivánok áldott, boldog Húsvétot. Krisztus feltámadott, állelúja!
Szatmári Ferenc, elnök

Egy kapu mindig bezárul, amikor az ember bűnt követ el, vagyis elfordul Istentől. Sajnos mi még jól be is csaptuk magunk mögött az ajtót. A világ ettől az ajtócsapkodástól hangos. Húsvét egy új kapu nyitása, amely örökre nyitva marad, mert szemöldökfájára új szó került: irgalom. Ez a húsvéti hit adjon reményt mindazoknak, akiket veszteségeik már-már kétségbeesésbe kergetnek! Akik végérvényesnek és visszafordíthatatlan- nak gondolják romlásukat! Az Istentől kapott élet legyőzhetetlen fénye ragyogja át reménytelenségük sötétjét, s bátran kérjék a feltámadt Krisztust, hogy hengerítse el útjukból azt a sziklát, amelyet minden emberi erőmegfeszítésük már képtelen elmozdítani! Merjünk hinni az elmúlás nélküli szeretetben! Ha így teszünk, akkor nem keseredünk bele a mindennapok kudarcaiba, tökéletlenségeibe, a „még nem teljes élet” hiányosságaiba, s lesz erőnk küzdeni a rossz ellen, mert tudjuk, hogy a rossz, a szenvedés és a halál már legyőzetett. Aki hisz a feltámadásban, a halálon túli, boldog, örök életben, és abban az Istenben, aki mindennek forrása és ajándékozója, az képes lesz itt a Földön is jobb világot, emberibb, élhetőbb társadalmat teremteni. A húsvéti hit ugyanis a világ fölé emel, de nem szakít el ettől a világtól. Ahogyan a feltámadt Jézus is visszatért az Atya Országába, de ugyanakkor velünk is maradt a világ végezetéig. Ha hiszünk az igazi, szeretetből fakadó boldogságban és abban, hogy a rossz nem uralkodhat fölöttünk örökké, az erőt ad nekünk a földi életben is a szeretet építésére és a rossz elleni küzdelemre. Ez az a remény, amiről Ferenc pápa azt mondja nekünk, hogy ne hagyjuk elvenni tőlünk. Így szólt hozzánk elmélkedésében: „Ne hagyjátok, hogy elvegyék tőletek a reményeteket!” Akik elvenni törekednek tőlünk ezt a reményt, azok azt akarják, hogy csak földi értékekben bízzunk, azoktól várjuk a boldogságot, megelégedettséget: azoktól a földi értékektől, amelyeket ők kínálnak nekünk, amelyeket tőlük vásárolhatunk meg. Ha pedig esetleg azt tapasztaljuk, hogy még sem vagyunk kellőképpen elégedettek és boldogok, akkor hazudjuk azt magunknak, hogy még biztosan nem szereztünk belőlük eleget! Még több kell! Vagy másik kell!  Ne higgyük el, mert nem is valóság, hogy ezek valóban megadják életünk maradéktalan elégedettségét! Merjünk hinni a földi lét korlátait túlszárnyaló boldogságban, az elmúlás nélküli szeretetben! Ha így teszünk, akkor nem keseredünk bele a mindennapok kudarcaiba, tökéletlenségeibe, a „még nem teljes élet” hiányosságaiba, s lesz erőnk küzdeni a rossz ellen, mert tudjuk, hogy a rossz, a szenvedés és a halál már legyőzetett. Adja meg ez a Húsvét a feltámadt Krisztussal való találkozás örömét, újjáformáló lelkesedését a szívünkbe, hogy újjáéledjen a hitünk, és másokat is segíthessünk kiemelkedni az Isten nélküli lét dermedtségéből.
Karácson Tibor, műsorigazgató

About the author

maradmin

Leave a Comment