A hét plébániája: ERZSÉBETBÁNYA

erzsebetbanya.jpg

Erzsébetbánya a Keleti-Kárpátok vulkanikus hegyei, a Gutin-hegység legkeletibb tagjának a Lápos-hegység, amely északon és a Cibles (Széples) – hegység által keleten határolt, Lápos-folyó felső völgyében fekszik. A Lápos a Szamos jobboldali mellékfolyója a Cibles-hegységben ered, 119 km hosszú útján nyugat felé áthalad a nevét viselő kiszélesedő medence-völgyön, majd északnak fordulva a Nagybányától délnyugatra lévő Mezőaranyosnál ömlik a Szamosba. A Lápos-völgyében 3 település található nagyszámú magyar lakossal, Magyarlápos, ami a vidék vásári és kézműves központja volt (1968-tól város) és Domokos falu, ahol mindkét településen őshonos a magyar népesség, utóbbi a középkor óta magyar nyelvsziget, valamint Erzsébetbánya, a hajdani bányatelepülés, ahova több nemzetiségű munkások telepedtek le és a XIX. században váltak magyar anyanyelvűvé. A Lápos-völgyének ez a felső szakasza korábban a történelmi Belső-Szolnok, később Szolnok- Doboka vármegyéhez tartozott, tájegységileg az Észak-Mezőség része, ma Máramaros megye déli határának közelében fekszik. Erzsébetbánya a történelmi Erdély legészakibb települése, nevét Szilágyi Erzsébetnek (1410-1483), a „nagy törökverő” Hunyadi János (1407-1456) feleségének tiszteletére kaphatta, akinek – a legenda szerint – a birtokában volt egy ideig az aranybánya.
1315-ben említik először okmányok a bányát, a XVIII. század második felétől lett rendszeresebb a bányaművelés, ekkor nőt meg a több nemzetiségű (felvidéki német, ruszin, szlovák, román és magyar) munkások száma. Ma a község lakossága kb. 1500 fő, mintegy 800-an magyarok. Szülöttei közül említésre érdemes Palmer Károly (1860-1933) költő, újságíró, Nagybánya és környéke c. útikalauz szerzője (1894). Erzsébetbánya beosztott falui: – Kohóvölgy (régi neve Horgospataka), itt dolgozták fel az Erzsébetbányán kitermelt ércet, innen a mai neve is, mintegy 600 a lakóinak száma, amiből kb. 250 fő magyar. Itt született Dr. Pecz Vilmos (1854 -1923) egyetemi tanár, az MTA tagja, ő szerkesztette a több mint 2400 oldalas, mintegy 9 ezer címszót tartalmazó, ma is egyedülállóan gazdag, Ókori lexikont (1904). – Rákosfalva, régi neve Batiz, a rajta átfolyó hason nevű patakról kapta.
Erzsébetbányán az egyházközség története összefügg a település fejlődésével, a bányászok vallása római és görög katolikus volt, lelki gondozásukat részben a két ritus lelkipásztorai látták el. A két felekezet 1769-ben épített közösen egy kis fakápolnát, majd 1787-ben P. Geld Anzelm OFM lett az első önálló lelkipásztor, ekkor alakult meg az önálló római katolikus plébánia is. A közös fatemplom 1814-ben leégett, új kőtemplom építését határozták el külön-külön, de anyagiak hiányában végül csak egy közös temploma épült fel a két felekezet hozzájárulásával, amit a római katolikusok 1816-ban a Szentháromság tiszteletére, míg a görög katolikusok 1820-ban Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelték fel. Ezt a templomot használták közösen 1948-ig. A görög katolikusok és a templom is az állami betiltás után ortodox vallásúvá lett, de a római katolikusokkal továbbra is együtt használták a templomot. A templom külön érdekessége volt a katolikussá/ bizáncivá átalakítható liturgikus tér. A katolikusok többszöri próbálkozások után végül (ötödikre) 2005. június 17-én kezdték el az új templomuk építését, amit 2008. szeptember 21-én, a Gyulafehérvári Millenniumi jubileumi év első kiemelkedő eseményeként, Dr. Jakubinyi György érsek és Tamás József segédpüspöke szentelték fel az Isteni Irgalmasság és Pietrelcinai Szent Pió tiszteletére. Szent Pió patrociníummal egyedüli templom a négy római katolikus egyházmegyénkben. Szent Pió (1887-1968) stigmatizált ferences kapucinus szerzetes pap, a XX. század legnagyobb misztikusa, 2002-ben avatták szentté, a katolikus kamaszok és a civil önkéntesek védőszentje, emléknapja szeptember 23. Az új plébániatemplomban a főoltárt helyettesíti a csodálatos szentkép az Irgalmas Jézussal, a szatmárnémeti Sabău-Trifu Cristina és Lucian művészházaspár alkotása.
Az erzsébetbányai Isteni Irgalmasság és Pietrelcinai Szent Pió plébánia a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye, Belső-szolnoki főesperesi kerületéhez tartozik, ugyanakkor a térségből még ide tartoznak a magyarláposi Szent Kereszt felmagasztalása plébánia és a Lápos-hegyen túli, közeli (16 km-re) kapnikbányai Szent Borbála plébánia. Erzsébetbánya plébánosa 2011-től Csiszér Imre, aki az előtte itt szolgált  2002-2011) Jenei János c.esperes plébánost váltotta fel. A templom búcsú ünnepe az Isteni Irgalmasság vasárnapján, 2016-ban április 3-án lesz, valamint Szent Pió napján van. Örökös szentségimádási nap: szeptember 1. A plébánia híveinek száma mintegy 600. Filíája a kohóvölgyi Nagyboldogasszony templom.
Fontos megemlíteni, hogy Erzsébetbányán volt plébános Bokor Sándor (1915-1972) a kommunizmus alatti egyházüldözés vértanúja, aki itt szolgált 1947-1972 között, amikor a júniusi bérmálás előtt beidézték a rendőrségre, ahol utoljára látták, majd később a Duna-deltában találták meg holttestét, máig tisztázatlanok eltűnésének és halálának körülményei.
A gyulafehérvári érsekség honlapjáról vett információk alapján szerkesztette: Szebeni Lajos.

Fotó: www.panoramio.com

 

About the author

maradmin

Leave a Comment