A hét plébániája: CSÍKSZENTMIHÁLY

imgp8283_a_muemlekem.hu-rol.jpg

Csíkszentmihály Hargita megyében Csíkszeredától 13 km-re északra, a Rákos patak völgyében fekszik. A község Ajnád, Alszeg, Csigafalva és Tőkeszeg összeolvadásából keletkezett. Ma községközpont, Ajnád, Lóvész és Vacsárcsi tartozik hozza. Valamikor az 1600-as években a falun vezetett át a Moldvát, Csíkkal összekötő Gyímesi-átjáró nyomvonala. A falu a nevét Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt középkori templomáról kapta. A falut már 1332-ben említik, 1694-ben a tatár betöréskor sokat szenvedett, ekkor pusztult el a szomszédos Ciberefalva. 1910-ben 2453, míg 1992-ben 1604 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csíkvármegye Szépvízi járásához tartozott. A település ősi tízesei, Csorosza, Alszeg, Templomszer, Tőkeszege, Csibafalva, Sárhidja. Ősi családnevek: Búzás, Kósa, Ladó, Szőcs, Petres, Sándor és Biális. Az 1600-as években Csíkszék legnagyobb települése volt és ekkor élte a fénykorát. 1622-ben a falu megalkotta Székelyföld ötödik, Csík második legkorábbi falutörvényét. A falu kivette részét a szabadságharcokból, de fiai nem hiányoztak a csíksomlyói gimnázium padjaiból sem. Tanítókat, orvosokat adott nemzetünknek. A falu határában 6 km-re keletre a Pogányhavas nyugati nyúlványa, melyet Vártetőnek neveznek, Balaskó várának romjai láthatók, valamint látnivaló még a Biális-kuria ami a 19-dik század elején épűlt. A szomszéd falu, Lóvész közelében található a Karakó-völgyhíd, Erdély legnagyobb völgyhídja, a Csíkszereda-Gyímesbükk vasútvonal legszebb építménye. Csíkszentmihály római katolikus erődtemplomát 1448-ban építették a régi 1332-ben említett templom átalakításával. 1661-ben a törökök, 1694-ben a tatárok égették fel, 1819-ben átépítették és bővítették. 15-dik századi falfestményei vannak. Első templomának építési idejét Endes Miklós a néphagyományra hivatkozva 1188-ra teszi.       
Orbán Balázs szerint: „Ez egyházközség lőréses védfallal kerített temploma tisztes régi műemlék… Püspök Szepesi jegyzeteiben azt mondja, hogy tornyán 1103. évszámot olvasott… Sokkal valószínübb azért, hogy ez egyház építési korát a szintén Szepesi által feljegyzett azon Chronostichon jelöli, mely azt 1552-re teszi…” Továbbá Orbán Balázs a Székelyföld cimű könyvében igy írt a templomról: „Mindkét harangját a Sándorok a 17-ik században öntették… De mindezeknél nevezetesebb a templom kerítésében lévő azon kőkereszt, melyen tisztán olvashatólag be van vésve e végzetes szó: SICULICIDIUM. Közhiedelem szerint ez volt a madéfalvi Vészhalmon állott eredeti emlékkereszt, mely kormányrendeletből onnan elmozdittatván, egy Szentmihály-i ember: Búzás János hozta ide, s a halálakor helyezték utódai sírjára.” A jelenlegi római katolikus vártemplom Alszeg és Felszeg tízesek között a vasútállomás közelében egy enyhe dombon fekszik. Egyhajós, poligon záródású apszissal, hossza 10,3 m, széllessége 6,6 m és a nyolcszög három oldalával záródik. Az apszis egyik gyámkövén a Hontpázmány nemzetség kifaragott címere látható. Főbejárati kapubéllete a román-gótikus stilus hordozója, a XIII-XIV-dik századból való, amely már 1552 ben javításra szorult. A templom bordázatának két záróköve van, amelyen egy kifaragott tárcsapajzs látható, Krisztus kínszenvedéseit szimbolizálva. A másik zárókövet Szűz Mária jelvénye ékesíti. A templom nyugati toronyalatti bejárata csúcsíves, két pálcataggal és két horonnyal van ellátva, talapzata csilaggal díszitett. A hajót 1819-ben bővítették, az ablakokat a XVIII-dik században átalakították. A templom déli barokk odlahajója újabb keletű tóldás. A templom hajó délnyugati és északnyugati sarkát  egy-egy vaskos támpillér tartja. Északi oldalán a sekrestye épülete látható. A hajó északi falán található a Kálvária falkép, ugyanakkor az újabban feltárt Szent László legenda freskótöredékei is látszanak. Berendezéséből említésre méltó késő barokk főoltára, gazdagon faragott, arannyozott díszítésével és Guido Reni közismert kompoziciója nyomán festett Szent Mihály oltárképével. Az 1731-es jegyzőkönyvben három oltárról található feljegyzés. A nagyobbikon egykor Szent Mihály arkangyalt ábrázoló különösen szép fafaragású szobra állt, amelyet valószinüleg az 1510 és az 1520-as években készítettek és jelenleg a Csíki Székely Múzeumban őriznek. A főoltáron állott Szent Mihály szobráról azt tartották, hogy egyidős volt a székelyek megtérésével.
A hajó nyugati végében áll a négyemeletes, két átlósan elhelyezett támpillérrel erősített, magas, karcsú torony. Tornyát Sándor Mihály építette a török rabságból való szabadulása emlékére. A templomot szabálytalan alaprajzú 2,5-3 m magas lőréses cinteremfal veszi körül, két bejárattal. Csíkszentmihály – Ajnád közel negyven tagú kórussal rendelkezik, valamint Csíkajnádon működik a Szent István szervezet, akik a Szent-Ilona kápolna építését tervezik.
Az egyházközség lelkivezetését három lelkipásztor egy évszázadon át látta el: Gábosi Dénes, Soó Dénes és Csutak László. Több éven át szolgálta Csíkszentmihály híveit Gergely Fülöp címzetes esperes, nyugdíjas plébános. Jelenleg szólgálatot teljesít a gyimesbükki születésü Tankó Szilveszter László plébános, szentszéki tanácsos és a kántori szolgálatot Kercsó Zoltán kántor végzi. A faluból származó híres emberek voltak Sándor László honvédszázados és Tamás András honvéd ezredes az 1848-49-es forradalom szabadságharc Kolozsvárott kivégzett vértanui. Itt született 1968. február 27-én Sebestyén Péter  szentszéki tanácsos, plébános, erdélyi magyar római katólikus író és helytörténész, aki jelenleg Marosvásárhelyen végzi a papi szolgállatát.

Csíkszentmihály a XIII. Felcsíki Főesperesi kerülethez tartozik. Csíkszentmihály búcsuját szeptember 29-én, Szent Mihály arkangyal ünnepén tartják. Örökös szentségimádási nap: április 2.  Csíkajnád búcsus ünnepe: augusztus 20. Szent István király ünnepe és örökös szentségimádási nap: szeptember 23. Csíkvacsárcsi búcsus ünnepe: augusztus 6. Örökös szentségimádási nap: május 19. Lóvész búcsús ünnepe: szeptember 8.

Összeállította: Gábor Anna és Erdős Nándor.

Fotó: www.kutyahon.de

About the author

maradmin

Leave a Comment