A hét plébániája: NAGYVÁRAD – SZÉKESEGYHÁZ

szekes.jpg

Az évszázadok zavaros történései folytán a mostani nagyváradi római katolikus székesegyház a negyedik, alapjait 1752. május 1-jén teszi le és áldja meg gróf Forgách Pál (1696 – 1759) váradi püspök, Váradnak a török uralom 32 évig tartó megszállás alóli felszabadításának hatvanadik évében. A templom építése, Franz Anton Hillebrandt (1719 – 1797) fiatal bécsi építész tervei alapján, amit átformált Giovanni Battista Ricca (1691-1757) olasz építész, 28 évig elhúzódott. Gróf Forgách Pál püspök váci püspökké történt kinevezése után a munkálatokat Patachich Ádám (1717-1784) váradi püspök folytatja, Ő az aki a gyönyörű barokk püspöki palota építését is elkezdi 1762-ben, szintén Hillebrandt tervei alapján, a bécsi Belvedere palota mintájára. Majd miután Mária Terézia királynő kalocsai érsekké nevezte ki Patachich püspököt, az építkezést Salamon József kanonok fejezi be. A templom ünnepélyes konszekrálását 1780. június 23-án gróf Kollonitz László (1736 -1817) Erdély püspöke végzi, aki akkor még nem tudta, hogy saját székesegyházát szenteli, mert közben a királynő még halála előtt, váradi püspökké nevezte ki.

A Szűz Mária mennybemenetelének tiszteletére emelt római katolikus katedrális a legnagyobb barokk templom az országban, méretei monumentálisak, hossza 68 m, szélessége 30 m, a két tornya egyenként 61 m magas. A 24 m magas kupola értékes művészi freskója Johann Nepomuk Schöpf (1733-1798) bajor festő munkája, Krisztus  Urunk mennyei diadalát állítja elénk. A templom belső festése gyönyörű, a négy boltszakaszon csillagos kék égben festett keretben foglalva jeleníti meg Mária életét a születésétől, Jézus születéséig, Storno Ferenc (1820-1907) készítette. A főoltárkép Vinzenz Fischer (1729-1810) bécsi festő festménye 1779-ből, Szűz Mária mennybemenetelét jeleníti meg. Ugyancsak ő festi meg a két nagy mellékoltár képeit, a baloldali a Szent Család, a jobboldali kereszthajó oltárképe, Szent László fogadalmat tesz Szűz Máriának a váradi székesegyház építésére. Ide készítette 1892-ben Schlauch Lőrinc (1824- 1902) bíboros váradi püspök a Szent László hermát, a szent mellszobrát ezüstből és a rokokó kazettát, amelyben a szent király koponya csontjának egy kicsiny darabja van elhelyezve. A templom mellékhajóiban mindkét oldalon még 4 – 4 oltár van. A főoltár hatalmas oszlopos építmény, két oldalán Szent István király és Szent Imre herceg nagy szobrai állnak, elébe a reneszánsz stílusú fehér carrarai márvány oltárt Schlauch bíboros állítatta 1897-ben. A szentély hátsó két oldalán, festett színes ablaküvegen, Szent László király és Szent Erzsébet alakja látható. Az áldozati – szembe oltár és az ambó ruskicai fehér márványból készült, hét bronz relief díszíti, az azóta nyugdíjba vonult Tempfli József megyéspüspök konszekrálta 2000-ben. A kereszthajóban jobb oldalon a Szeplőtelen Szűz szobra, a baloldalon a nagy Feszület a Corpus-al, az 1848-49-es magyar szabadságharc leverése után állítatta a tragikus sorsú püspök Bémer László (1784-1862) utóda, Szaniszló Ferenc (1792- 1869) püspök. A templomban még láthatók Szent László király majolika domborműve, Ipoly Arnold (1823-1886) püspök bronz alakja, Várad szülötte a híres Pázmány Péter (1570-1637) bíboros bronz mellszobra, valamint a vértanú halált halt dr. Bogdánffy Szilárd (1911-1953) püspök bronz mellszobra és festményképe, akit 2010. október 30-án avattak boldoggá itt a székesegyházban. A templom nyugati bal oldalán van a Jézus Szíve kápolna.

A székesegyházat 1991. december 16-án, azóta Szent II. János Pál (1920-2005) pápa emelte basilica minor rangra.  A Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye, főpásztora Exc. Böcskei László megyéspüspök, Székesegyházi Bazilika Főplébánia plébánosa Msgr. Fodor József általános helynök, pápai prelátus, apát kanonok, segédlelkész Ft. Mahajduda János.

Fodor József általános helynök  A nagyváradi székesegyház története című könyv alapján, összeállította: Szebeni Lajos.

Fotó: www.panoramio.com

About the author

maradmin

Leave a Comment