A hét plébániája: SZOVÁTA

szovata.jpg

Szováta város Maros megyében a Székely-Sóvidék központja, európai hírű üdülő város. Marosvásárhelytől 60 km-re keletre, a Mezőhavas délnyugati előterében, a Szovátai-medencében fekszik. A Kis-Küküllőbe siető Juhod, Sebes, Szováta és Szakadát patakok hordalék kúpjaira épült. 1955 óta város. A település a székely Örlec nembeli Szovát nemzetségről kapta a nevét, mások szerint a szláv eredetű magyar Szovát személy névből származik. A környéken már a rómaiak is bányásztak sót, majd a középkorban is folytatódott a kitermelés. A régi mélyedéseket idővel csapadék és folyóvíz töltötte ki, így keletkeztek az első sós tavak. Első lakói 1578-ban sótermelésre idetelepített elszegényedett szabad székely családok voltak, akiket 1581-ben elűztek, de rövidesen visszatelepültek. Első fürdője a 19. század  közepén épített Gérafürdő a Sós-pataknak a Szovátába ömlésénél volt, innen fokozatosan Felső-Szovátára a mai fürdőközpontba helyeződött át a fürdő élet, ahol 1901-ben nyitották meg a fürdő telepet. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Nyárádszeredai járáshoz tartozott. 1992-ben 8935 lakosából 7943 magyar, 891 román, 39 cigány (roma), 10 német, közülük 4527 római-katolikus, 2979 református, 872 ortodox. Középiskolája, kórháza, egészségügyi intézményei vannak.

A város látnivalói:
– A város sóstavairól és sószikláiról nevezetes. Legnagyobb tava a Medve -tó. A Medve-tó nevét kiterített medvebőrhöz hasonló alakjáról kapta és 1875 körül alakult ki. Benne 66000 tonnára becsült oldott sómennyiség van, a felszíntől lefelé hőmérsék- lete növekszik, melyet a nap melege és a lejjebb koncentrálódó só okoz. További tavai a sósvizű Mogyorósi-tó, Rigó-tó, Fekete-tó, Vörös-tó és Zöld-tó, továbbá az édesvizű Piroska-tó és Kígyós-tó. A sósvizű tavak esetében a víz sótartalma magas, így a fürdő- ző könnyebben fennmarad a víz felszínén.
– A Sóköze a város északkeleti végétől délnyugat felé húzódó, sóstavakban gazdag sókarszt terület, ahol a kősó néhol 15–20 m magas sósziklákat alkot, melyeket régen katonák őriztek.
– A tó melletti római katólikus kápolna 1934-ben, a görög-katolikus kápolna 1932-ben épült. Ortodox temploma 1929-ből való.
– A Tyukász-dombi római katolikus kápolna a 19.század végén épült.
     
Szováta keresztlevelének tartják azt az írást, amelyet 1581-ben Kornis Mihály a gyulafehérvári börtönből küldött Báthori Istvánhoz, és amely szerint Szováta 1580-ban keletkezett volna. Újabb kutatások alapján már 1578-ban lakói voltak Szovátának. Báthory Zsigmond 1583. április 25-én megerősíti Báthory Kristóf 1578. szeptember 13-án Szovátának adott kiváltságlevelét. A Szepesy Ignác-féle vizitációs dekrétum 1824-ből, illetve a Kovács Miklós-féle dekrétum 1831-ből a szovátai hitközséget mint „antiquissima parochia” említik. Ezek alapján az egyházközség már a reformáció előtt létezett. Egy másik, 1630. július 22-én keltezett okirat szerint Bakk Ilona földet adományoz „az Zovatay zentegyház” javára. Az 1840-es sematizmus szerint „Parochia erecta ante an. 1630”. Domokos Kázmér ferences püspök 1606-ban született Szovátán és katolikus nevelésben részesült. A református fejedelmek idején a hitközség meggyengült, csak mint filia működött Korond, majd Atyha, Parajd és Nyárádköszvényes anyaegyházak mellett. A Szepesy dekrétum szerint 1732-ig pap hiány miatt licenciátusok vezették a plébániát. Az utolsó licenciátus Lukács Márton volt. 1734-től Halmágyi József személyében állandó papja volt, és mint önálló plébánia működött. 1875-ben egy természeti csoda révén létrejött a Medvetó, amelynek következtében a település rohamos fejlődésnek indult, s ezzel egy időben az egyházközség is gyarapodott. 1870–1875 között felépült a katolikus templom. Az 1940-es években Török Mihály plébános a Fürdőtelepen templomot építtetett, majd a filiákban is. 1986–88 között felépült az új Szentháromság plébánia épülete. Mindezek mellett nem maradt el az egyházközség lelki gyarapodása sem, missziók, lelkigyakorlatok követték egymást. Szomorú tény, hogy a hívek száma 1990-től megváltozott. Több az elhalálozás, mint a születés, nem utolsósorban a rohamos kivándorlás okozta a lélekszám csökkenést: míg 2000-ben 3878 volt a lélekszám, ma már csak 3009.

Szováta híresebb szülöttjei:
    – Itt született 1606. szeptember 29-én Domokos Kázmér püspök, gyulafehérvári és erdélyi apostoli helynök. Mellszobra a római katolikus plébánia-templom előtt van felállítva.
   – 1886. szeptember 21-én született Léstyán József erdélyi római katolikus pap, művészettörténész.
   – 1941. május 9-én, Mátyás Árpád magyar újságíró, riporter.
   – 1943 október 4-én Lőwey Lilla pedagógus, helytörténész, irodalmi szerkesztő.
   – valamint 1964. április 6-án Sánta Csaba szobrászművész.

A szovátai római-katolikus templom plébánosa Köllő Tibor, Bajkó Nórbert segédlelkész és a kántori szolgálatot Lukács Endre kántor látja el.
Örökös szentségimádási nap: március 16.
Szentháromság templom búcsúja: május 22.

Összeállította: Gábor Anna.

Fotó: www.romkat.ro

About the author

maradmin

Leave a Comment