A hét plébániája: LEMHÉNY

lemheny.jpg

Kézdivásárhelytől 11 km-re északkeletre fekszik Kovászna megyében Lemhény. A Feketeügy kiszélesedő teraszán fekvő Alsólemhény vagy Alszeg és a Velence-patak völgyében hosszan elnyúló Felsőlemhény Velence falvak összeolvadásából keletkezett. Régebben Kézdialmás és Csomortán tartozott hozzá. A Szent Mihály tiszteletére szentelt római katolikus templomvár Felső-Háromszék legtávolabbi részén, Kézdialmás és Lemhény között, a Szent Mihály-domb tetején áll. A Szent Mihály templom építéséről legenda is van, ugyanis a két falu között egyezség született, hogy két kutyát elcserélnek és amikor egy vasat megkondítanak, akkor a kutyákat elindítják a falukból és ahol a két kutya találkozik oda fogják építeni a templomot. De a mondák szerint az Almásiak egy kicsit ravaszok voltak és megverték a lemhényiek kutyáját, így nem tudott szaladni. A két kutya Almás közelében találkozott és oda is építették fel a templomot, ezért van Almáshoz kozelebb. 1332-ben a plébániatemplomot Szent Mihály tiszteletére szentelték fel.

A települést először 1332-ben említették a korabeli okiratokban. Az 1567-es regestrumban Vencze néven jegyezték be, 1616-ban Lemhény néven jelent meg. 1910-ben közel 3000 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott. 1992-ben 2145 lakosából 2131 magyar és 14 román volt. 1510-ben Ádám volt a plébános, 1539-ben Balázs, 1580-ban Nagy Antal főesperes. 1607-ben Kistarjáni (Kis) Miklóst Rákóczi Zsigmond erősítette meg. A templom diadalívén feltüntetett dátum: „Olim erat seriptum 1510” újítást jelölhet. 1777-ben barokk stílusban átépítették, védőfalai 17. századiak két bástyával és egy kaputoronnyal, amely harangtorony is egyben. Háromszék Vármegye Emlékkönyve szerint 1607-ben, Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem idején a templomvárat megerősítették. A templom várfalának és a védőtornyainak építési ideje a 17. századra tehető, a kaputorony viszont a 16. században készülhetett. 1777-ben húzták fel az addig egyszerű, háromszögben záródó, nyugati oromfal helyére a hullámos csigavonal vezetésű szoborfülkés oromfalat. A templomvárba a keleti oldalon álló kaputornyon keresztül lehet bejutni, amely egyben harangtoronyként is szolgált. Az egyhajós, torony nélküli templom ovális, magas várfallal övezett udvar közepén áll. A barokk stílusú, gótikus elemeket őrző műemlék várfalának keleti oldalán lévő magas harangtornya barokk hagymakupolával fedett. Az övpárkány alatt a keleti és nyugati oldalon ellipszis alakú stukkódísszel közrefogott 1907-es évszám olvasható, amely valószínűleg a torony utolsó nagyobb javítását jelzi. A nyugati és déli oldalon barokk stílusú portikuszok láthatók. A nyugati portikuszt és az oromfalat szoborfülkés oromzattal látták el. A hajón Szent György, Szent Mihály és Szentháromság ábrázolásokkal fiókos dongaboltozatú, gazdag stukkódíszítés látható. A templom egyik legrégebbi emléke a homokkőből faragott, kehely alakú középkori keresztelőmedence. Berendezéséből figyelemreméltó a Szent Mihály arkangyalt ábrázoló késő barokk főoltára, valamint Jézus és Szűz Mária szíve tiszteletére felszentelt kopt stílusú mellékoltárai. Az orgonakarzat mellvédjén Szent Cecília kartusba foglalt stukkó figurája van elhelyezve. A nyolc regiszteres, mechanikus rendszerű orgona Angster József és Fia hangszergyárában készült Pécsett, de jelenleg nem működik, mivel fémsípjai a világháború idején megsemmisültek. A templom régi harangját 1848-ban ágyúöntés céljából eltávolították. A harangtoronyban lévő kisharangot, mely ma is szépen cseng, 1697-ben öntötték.

A gótikus elrendezésű, barokk stílusban átépített templomot egy magas, ovális várfal övezi, amelynek keleti oldalán barokk hagymakupolával fedett magas harangtorony látható. Az erődítmény magassága az udvar felől 3,50 méter, a külső részen pedig 4 méter, vastagsága 80 centiméter. A védőfalat támpillérek erősítik, amelyeket feltehetően később építettek a várhoz. Északi és déli oldalán egy-egy félkör alakú, többszintes torony áll. Az udvar felőli részről szabályos közönként, alacsonyan elhelyezett lőrések nyílnak, szemöldökköves fülkéjük 60×55 centiméter. Az alsó részen lévő kissé szélesebb nyílású, 5×50 centiméteres rések fordított kulcslyuk formájúak. A lőrések nagyobbrészt egyenes irányúak, de van közöttük néhány oldalirányú is.

Mivel a templom magas hegyen áll, messze a falutól, ezért a régi plébániát a faluban az 1970-es években templommá alakították, bővítették, amelyben napjainkban a szertartásokat végzik. A faluban található az 1764-ben épült Nepomuki Szent János kápolna is, amelyet Józsa György épített. A katolikus iskola épületét 1924-ben lefoglalták. 2000-ben a templom restaurálására került sor. Most épül a ravatalozó.

A falu ismert embere: 1942. január 1-én  született Mihálycsa Szilveszter kémiai szakíró, népművelő. 2013 augusztus elsejétől Sánta Pál szentszéki tanácsos személyében új római katolikus plébánosa van a lemhényi egyházközségnek. Sánta Pál 1959. október 2-án született Sepsiszentgyörgyön, ahol elemi iskoláit is végezte, majd 1974-ben a gyulafehérvári kántoriskolába került. Főiskolai tanulmányait a Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskolán végezte. 1985. június 23-án szentelte pappá a gyulafehérvári székesegyházban Jakab Antal akkori püspök, huszonegy társával együtt. Kolozsváron jelent meg Sánta Pál Boldogan hirdetem az Urat című, prédikációit tartalmazó könyv. Papi jelmondata Izajás prófétától származik, és így szól: „itt vagyok, Uram, engem küldj el!”
A kántori szolgálatot Simo Imre kántor végzi. A lemhényi római katolikus templom és egyházközség búcsúját minden évben szeptember 29-én, Szent Mihály napján tartják. Örökös szentségimádási nap: november 7.

Összeállította: Gábor Anna

Fotó: mapio.net

About the author

maradmin

Leave a Comment