A hét plébániája: LEMHÉNY

lemheny.jpg

Kézdivásárhelytől 11 km-re északkeletre fekszik Kovászna megyében Lemhény. A Feketeügy kiszélesedő teraszán fekvő Alsólemhény vagy Alszeg és a Velence-patak völgyében hosszan elnyúló Felsőlemhény Velence falvak összeolvadásából keletkezett. Régebben Kézdialmás és Csomortán tartozott hozzá. A Szent Mihály tiszteletére szentelt római katolikus templomvár Felső-Háromszék legtávolabbi részén, Kézdialmás és Lemhény között, a Szent Mihály-domb tetején áll. A Szent Mihály templom építéséről legenda is van, ugyanis a két falu között egyezség született, hogy két kutyát elcserélnek és amikor egy vasat megkondítanak, akkor a kutyákat elindítják a falukból és ahol a két kutya találkozik oda fogják építeni a templomot. De a mondák szerint az Almásiak egy kicsit ravaszok voltak és megverték a lemhényiek kutyáját, így nem tudott szaladni. A két kutya Almás közelében találkozott és oda is építették fel a templomot, ezért van Almáshoz kozelebb. 1332-ben a plébániatemplomot Szent Mihály tiszteletére szentelték fel.

A települést először 1332-ben említették a korabeli okiratokban. Az 1567-es regestrumban Vencze néven jegyezték be, 1616-ban Lemhény néven jelent meg. 1910-ben közel 3000 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott. 1992-ben 2145 lakosából 2131 magyar és 14 román volt. 1510-ben Ádám volt a plébános, 1539-ben Balázs, 1580-ban Nagy Antal főesperes. 1607-ben Kistarjáni (Kis) Miklóst Rákóczi Zsigmond erősítette meg. A templom diadalívén feltüntetett dátum: „Olim erat seriptum 1510” újítást jelölhet. 1777-ben barokk stílusban átépítették, védőfalai 17. századiak két bástyával és egy kaputoronnyal, amely harangtorony is egyben. Háromszék Vármegye Emlékkönyve szerint 1607-ben, Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem idején a templomvárat megerősítették. A templom várfalának és a védőtornyainak építési ideje a 17. századra tehető, a kaputorony viszont a 16. században készülhetett. 1777-ben húzták fel az addig egyszerű, háromszögben záródó, nyugati oromfal helyére a hullámos csigavonal vezetésű szoborfülkés oromfalat. A templomvárba a keleti oldalon álló kaputornyon keresztül lehet bejutni, amely egyben harangtoronyként is szolgált. Az egyhajós, torony nélküli templom ovális, magas várfallal övezett udvar közepén áll. A barokk stílusú, gótikus elemeket őrző műemlék várfalának keleti oldalán lévő magas harangtornya barokk hagymakupolával fedett. Az övpárkány alatt a keleti és nyugati oldalon ellipszis alakú stukkódísszel közrefogott 1907-es évszám olvasható, amely valószínűleg a torony utolsó nagyobb javítását jelzi. A nyugati és déli oldalon barokk stílusú portikuszok láthatók. A nyugati portikuszt és az oromfalat szoborfülkés oromzattal látták el. A hajón Szent György, Szent Mihály és Szentháromság ábrázolásokkal fiókos dongaboltozatú, gazdag stukkódíszítés látható. A templom egyik legrégebbi emléke a homokkőből faragott, kehely alakú középkori keresztelőmedence. Berendezéséből figyelemreméltó a Szent Mihály arkangyalt ábrázoló késő barokk főoltára, valamint Jézus és Szűz Mária szíve tiszteletére felszentelt kopt stílusú mellékoltárai. Az orgonakarzat mellvédjén Szent Cecília kartusba foglalt stukkó figurája van elhelyezve. A nyolc regiszteres, mechanikus rendszerű orgona Angster József és Fia hangszergyárában készült Pécsett, de jelenleg nem működik, mivel fémsípjai a világháború idején megsemmisültek. A templom régi harangját 1848-ban ágyúöntés céljából eltávolították. A harangtoronyban lévő kisharangot, mely ma is szépen cseng, 1697-ben öntötték.

A gótikus elrendezésű, barokk stílusban átépített templomot egy magas, ovális várfal övezi, amelynek keleti oldalán barokk hagymakupolával fedett magas harangtorony látható. Az erődítmény magassága az udvar felől 3,50 méter, a külső részen pedig 4 méter, vastagsága 80 centiméter. A védőfalat támpillérek erősítik, amelyeket feltehetően később építettek a várhoz. Északi és déli oldalán egy-egy félkör alakú, többszintes torony áll. Az udvar felőli részről szabályos közönként, alacsonyan elhelyezett lőrések nyílnak, szemöldökköves fülkéjük 60x55 centiméter. Az alsó részen lévő kissé szélesebb nyílású, 5x50 centiméteres rések fordított kulcslyuk formájúak. A lőrések nagyobbrészt egyenes irányúak, de van közöttük néhány oldalirányú is.

Mivel a templom magas hegyen áll, messze a falutól, ezért a régi plébániát a faluban az 1970-es években templommá alakították, bővítették, amelyben napjainkban a szertartásokat végzik. A faluban található az 1764-ben épült Nepomuki Szent János kápolna is, amelyet Józsa György épített. A katolikus iskola épületét 1924-ben lefoglalták. 2000-ben a templom restaurálására került sor. Most épül a ravatalozó.

A falu ismert embere: 1942. január 1-én  született Mihálycsa Szilveszter kémiai szakíró, népművelő. 2013 augusztus elsejétől Sánta Pál szentszéki tanácsos személyében új római katolikus plébánosa van a lemhényi egyházközségnek. Sánta Pál 1959. október 2-án született Sepsiszentgyörgyön, ahol elemi iskoláit is végezte, majd 1974-ben a gyulafehérvári kántoriskolába került. Főiskolai tanulmányait a Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskolán végezte. 1985. június 23-án szentelte pappá a gyulafehérvári székesegyházban Jakab Antal akkori püspök, huszonegy társával együtt. Kolozsváron jelent meg Sánta Pál Boldogan hirdetem az Urat című, prédikációit tartalmazó könyv. Papi jelmondata Izajás prófétától származik, és így szól: „itt vagyok, Uram, engem küldj el!”
A kántori szolgálatot Simo Imre kántor végzi. A lemhényi római katolikus templom és egyházközség búcsúját minden évben szeptember 29-én, Szent Mihály napján tartják. Örökös szentségimádási nap: november 7.

Összeállította: Gábor Anna

Fotó: mapio.net

About the author

maradmin

Leave a Comment