A hét plébániája: ARAD-SÉGA

arad-sega2.jpg

Arad megyei jogú város, a Partium- és Bánság-régiók határán, a Maros folyó két partján fekszik. Arad település neve személynévből keletkezett, Urod vagy Orod-ból, az itteni várba Szent István király által, Ajtony vezér feletti győzelme után, kinevezett első ispán neve lehetett. A település ősidők óta fontos átkelő és vásárhely volt, várát 1132-ben említik először. II. Béla király prépostságot alapított 1135-ben. A tatárok a XIII. században kétszer is elpusztítják a várost, majd a XV. században a török hadak is, akik 1551-ben végleg elfoglalják, majd csak 1691-ben szabadul fel véglegesen. 1763-83 között épül meg az új aradi vár a Maros folyó kanyarulatában, csillag alakú francia Vauban rendszerben. 1849. október 6-án itt végezték ki a magyar forradalom és szabadságharc 13 ezredesét, majd október 25-én Kazinczy Lajost is, a legfiatalabb honvéd ezredest.

A vár melletti kivégzés helyszínén, a vértanúk emlékének 1881-ben egy kőobeliszket állítottak fel. Ugyancsak az aradi vértanúk emlékére a város főterén 1890-ben állítottak fel egy monumentális emlékművet, a „Szabadság” szobrot, Zala György (1858-1937) híres szobrászművész alkotását. Központi alakja a szabadságot jelképező nő, Hungária, melyet 4 szoborcsoport vesz körül, talapzatán a vértanúk bronzportréi. Ezt 2004-ben állították fel újra, ezúttal a „Megbékélés Parkjában”. Aradon érdemes látnivaló még az 1913-ban épült szecessziós Kultúrpalota, a neoreneszánsz stílusban épült Városháza, a XX. század eleji építészet impozáns alkotása a belvárosi minorita Páduai Szent Antal plébániatemplom, az 1847-ben épült református templom, 1702-ben épült barokk szerb-ortodox templom, 1906-ban épült neogótikus evangélikus templom.

Arad nagy kiterjedésű, több mint száz négyzet kilométer, külvárosai Gáj és Séga, valamint a környező beolvadt települések Mikelaka, Zsigmondháza, Új Arad és Kisszentmiklós, jelenleg már városnegyedek. Mostani lakossága mintegy 150 ezer fő,  kb. 15 ezer a magyarok száma.  Az arad-ségai Liseux-i Kis Szent Teréz római katolikus plébánia egyike a hat aradi római katolikus plébániáknak,  a  Belvárosi minorita -Szent Antal, Arad-Gáj – Boldog Gizella, Arad-Mosóczytelep – Szent József a munkás, Arad-Mikelaka – Nagyboldogasszony és az Új-Arad –Szűz Mária Neve plébániák mellett. A Temesvári Római Katolikus Egyházmegye, négy főesperesi kerülete közül, a Marosi Főesperességhez tartozik (amelynek három esperesi kerülete van, Aradi, Vingai, Pankotai), plébánosa (2008-ban ezüstmisés) Király Árpád kanonok, főesperes-plébános, aki 1989 óta lelki gondozója a plébániához tartozó több mint kétezer római katolikus hívőnek.  A szentmiséket  magyar, román és német nyelven is tartják.

A templom szükségkápolnaként 1936-ban épült, Dömötör László műépítész tervezte, Pacha Ágoston (1870-1954) a temesvári római katolikus egyházmegye első püspök szentelte fel Lisieux-i Szent Teréz tiszteletére. Búcsúnapja október 1-je. Az egyházközség plébánia alapítása 1967-ben volt, a templomtorony és a plébániaépület 1992-93-ban épült. A szép világos plébániatemplom új orgonája 2003-ban készült, a székelyudvarhelyi Pap Zoltán orgonakészítő mester műhelyében. 2010. november 11-én lett megáldva a 3 harang, melyeket a kivándorlás következtében elnéptelenedett ivándai templomból kaptak ajándékba. Gazdag a hitélet, 5 Rózsafűzér,  Schönstadt-i, Ifjusági imacsoportok és Fiatal Családi Közösség tevékenykednek.

A plébánia filíái: -Tornya, a  temploma 1851-ben épült,  Szent Kereszt felmagasztalása a titulusa, a hívek száma mintegy 200. – Szederhát, a templom 1930-ban épült, Szűz Mária Neve tiszteletére lett felszentelve.  

Szerkesztette:  Szebeni Lajos.

Fotó: mapio.net

About the author

maradmin

Leave a Comment