A hét plébániája: SZÉKELYVARSÁG

varsag.jpg

Székelyvarság Erdélyben, Hargita megye legnagyobb szórványtelepülése, Székelyudvarhelytől 36 km-re, kb. 77 km2-en a Nagy-Küküllő forrásvidékén fekszik. 1910-ben 1233 magyar lakosa volt 1992-ben 1536 lakosából 1532 fő magyar és 4 román volt. Több hegyi tanya alkotja. A falu részei: a Központ, Varságtisztása, Bolygóbükke, Forrásköze, Sólyomkőpataka, Nagykútpataka, Bagzos és Küküllőtelep. Az egész falu az erdőben fekszik a fák között. A falut az oroszhegyi lakosok hozták létre. A gazdák nyáron felmentek a havasba erdőt irtani, és az így keletkezett tisztásokon szénát szárítottak, valamint a szabadon maradt földterületet megművelték. Idővel egyre többen kezdtek télen is a havason maradni. Ahogy szaporodni kezdtek az ott lakók, szükségessé vált a lelkigondozásuk is. Az oroszhegyi plébános a nagy távolság miatt csak nagy nehézséggel tudta teljesíteni a szolgálatot. 1906-ban Varságtelep néven szerepel először. A falut a 20. század elején Oroszhegyről és Korondról kirajzott székely családok alapították. Oroszhegy mély patakvölgyekkel szabdalt vulkáni fennsíkján fekvő Varság nevű határrészéből, 1906-ban lett önálló község. Lakói famunkások, zsindelykészítők. 1908-tól neve Székelyvarság. 1910-ben 1233 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott. Látnivalók a falu határában a Tartód pataknak a Nagy-Küküllőbe torkollásánál emelkedő meredek 870 m magas hegytetőn találhatók Tartód várának maradványai. A vár a 11–12. századi magyar határvédelmi rendszer része volt. A Központtól 3-4 kilométerre fekvő Csorgókő-vízesés nagy látványt nyújt a tőle fél kilométerre lévő Jézus-kútja forrással. Székelyvarság önállósága 103 éves, a község temploma 106 éves, az iskola tehát legalább 30 évvel mindent megelőzött, ezzel is bizonyítva, hogy a varsági embereknek mennyire fontos volt az iskola, a betűvetés meg a számokkal való bíbelődés tudománya.

Az 1860-tól kezdve hegyre települt oroszhegyi családok templom híján visszajártak keresztelkedni, házasságot kötni, és temetkezni. 1902-ben az oroszhegyi közbirtokosság 1 hold területet adott templom és plébánia építés céljára. A templomot ifj. Galter János tervezte, Fekete Benjámin vállalkozó építette, a helyiek segédkeztek a költségek nagy részét Majláth Gusztáv Károly gyulafehérvári püspök fizette. A környező plébániák segítettek berendezni. Többszöri kérés után 1902-ben önálló plébániává szervezték Székelyvarságot. Még ugyanabban az évben nekifogtak a templom építésének, amit 1904-ben fejeztek be. A korondiak adták például lebontott templomuk régi oltárát. Az orgonát a pécsi Angszter cég készítette 1907-ben. 1949-ben visszabontották a templom megrongálódott toronysisakját és alacsonyabbat építettek. A torony ma újra régi fényében tündököl.
Székelyvarság lakosságának 99 százaléka római katolikus és ez az egyetlen temploma a falu központjában található, ahová a hívek már 1904 óta összegyűlnek vasárnaponként. Első plébánosa a Budapestről jött Németh Gellért volt. A mindenkori plébánosnak nagy nehézséget jelent a hívekhez eljutni, mert csak szekérrel vagy lóháton lehet közlekedni a hegyi tanyák között, ahol télen a hó több mint másfél méter magas. A falu lakói mind katolikus vallásúak, legtöbbjük 6-7 kilométerről vagy még nagyobb távolságról jár el a vasárnapi szentmisére. Élő vallási hagyományaik vannak. A harmincas években néhányszor kísérletet tettek arra, hogy eltérítsék a varságiakat a katolikus hitüktől és a magyar nyelvtől, de ez nem járt sikerrel sem akkor, sem később az ötvenes, hatvanas években. Több rózsafüzér-társulat van a faluban, jelenleg három lelkiségi csoport működik. A vasár- és ünnepnapi, valamint a roráté szentmiséken szép számmal vesznek részt a hívek. A hívek sok áldozatot hoznak az egyházközségért. A gyakori viharok miatt sokszor kellett javítani az egyházi épületeket, de mindig áldozatkész lelkülettel járultak hozzá. 2001 és 2003 között a központi temetőben ravatalozó kápolna épült a hívek adományából. Derekasan kivették részüket a templombelső javításából, valamint a 2008-ban felépült új plébánia elkészítéséből. Jelenleg egy kápolna építését tervezik Sólyomkő tanyán. A község életének azóta is fontos része a templom, összefogja a közösséget, és a szociális élet alapjait teremti meg. „Az emberek érezték, hogy szükségük van a templomra, nagyon sokat áldoztak rá. Nem voltak gazdagok akkor sem a varságiak, de amit tudtak, azt felajánlottak. Feljegyezték, hogy olyan család is volt, amely két tehenét adta el azért, hogy a templomépítésbe bepótoljon, és ezt jó szívvel tette” – meséli a plébános. Az idősebbek is úgy emlékeznek vissza, hogy a templom vasárnap mindig tele volt, a gyermekek és fiatalok az oltár lépcsőjén ültek. Mára ez némileg megváltozott, bár azt is figyelembe kell venni, hogy minden vasárnap két szentmise van, míg korábban csak egy volt. „Sok embert elrabol a tévé és az egyéb szórakozási lehetőségek. Már nem tartják olyan fontosnak, hogy a vasárnapot úgy szenteljék meg, hogy a szentmisén részt vesznek, de azért elég szép a templomba járók aránya” –összegzett a plébános. Székelyudvarhelyi főesperesi kerülethez tartozik. A templomot a Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelték fel. Jelenleg Jánosi Gellért plébános teljesíti az egyházi szolgálatot, valamint Márkó Benedek a kántori szolgálatot. A temlom búcsús ünnepét június 29-én tartják. Az örökös szentségimádási nap: március 24.

Szerkesztette: Gábor Anna.

Fotó: Józsa Ferenc

About the author

maradmin

Leave a Comment