A hét plébániája: NAGYIRATOS

nagyiratos2.jpg

Nagyiratos község a Partium régióban, az Alföldi-síkság Maros- és Fehér-Körös folyók közti területén fekszik, Arad megyében, Arad megyeszékhelytől 20 km-re észak-nyugatra, az országhatárhoz közel. Nagyiratos községközpont, lakossága 1800 fő, amiből több mint a fele magyarok, hozzátartozó falui: – Kisvarjas, alig száz fő a magyarok száma, – Nagyvarjas, itt mintegy 250 fő a magyar lakosság. Első írásos említése 1446-ban jelenik meg, mint templomos település, a török uradalom idején azonban teljesen elnéptelenedik, pusztává válik, majd 1810-1820 között népesül be dohánytermesztéssel foglalkozó katolikus palóc telepesekkel. Az újonnan alakult falu a szomszédos, tőle 5 km-re északra fekvő, Kisiratoshoz tartozott, ahol szintén dohánytermesztéssel foglalkozó,  de Szeged-környékéről származó telepesek éltek. A katolikus hívek is a kisiratosi egyházközséghez tartoztak, melynek a Szent Kereszt felmagasztalása titulusú templomát 1835-ben szentelték fel. A Szent István király által alapított (1030) ősi csanádi egyházmegyéhez tartozó kisiratosi plébánia 1836-ban lett alapítva, jelenlegi plébánosa Zilahy András, mostani hozzátartozó filiái: Mácsa, Kürtös és Szentmárton. Fontos megemlíteni, hogy a hely jeles szülötte P. Godó Mihály SJ (1913-1993) jezsuita szerzetes tanár, az erdélyi katolikus egyház legtöbbet szenvedett papja,  tiszteletére a helyi általános iskola viseli nevét, valamint itt volt plébános (1912-1951) Hodács Ágoston (1879-1951) pap, termékeny műfordító. 

Nagyiratoson a katolikus híveknek, Bonnaz Sándor (1812 – Temesvár,1889) csanádi püspök támogatásával 1875-ben kis kápolna épült Szent Julianna vértanú tiszteletére. Az egyházközség 1919-ben vált önállóvá, első plébánosa Kiss Károly (+1949) volt, irányításával épül meg a régi kápolna helyett, a település nagyobb új temploma, 1936-1937 között, melyet Pacha Ágoston (1870-1954), a temesvári egyházmegye első püspöke szentelt fel 1937. május 6-án, a Szent Őrzőangyalok tiszteletére. Említésre érdemes, hogy Szent Őrzőangyalok titulusú templom a Partiumban még csak Nagyváradon, az Irgalmas férfi szerzetesrend egykori (Miseri) temploma és a gyulafehérvári főegyházmegyében Csíkverebesen és Deményházán van. A Szent Őrzőangyalok emléknapja október 2., Szent X. Piusz pápa (1903-1914) által erre a dátumra lett helyezve, azonban Nagyiratoson, a régi ünneplés szerint, a templom búcsúját szeptember első vasárnapján tartják. A templom búcsúján kívül még két fogadalmi ünnepet is tartanak, Szent Antal (június 13) és Szent Anna  (július 26) napján, melyeket jégverés és dögvész ellen fogadtak meg a hívek. Helyi érdekesség, amit még első plébánosa vezetett be, hogy Hamvazószerda előtti hétfőn és kedden megtartják a két napos, úgynevezett „ negyven órás” engesztelő szentségimádást. 2007-től évenként megrendezik a közkedvelt Nagyiratosi Falunapokat is.
A nagyiratosi plébánia a Temesvári Római Katolikus Egyházmegye, Marosi főesperesség, Aradi esperesi kerületéhez tartozik, jelenlegi plébános György Zoltán,  aki több mint 15 éve lelki gondozója az itteni lelkes vallásos híveknek. Említésre méltó, hogy az egyházközségből két papi hivatás is indult, Heczel Róbert (itt volt primiciája 2008.07.06.) és Bene Tamás (2011.07.30) jelenlegi temesvári egyházmegyei ifjúsági lelkész, mindkettőjüket a temesvári Szent György székesegyházban, a dómtemplomban Roos Márton temesvári megyéspüspök szentelt pappá. A plébánia filíái: – Kisvarjas, itt a híveknek 1971-től egy házban lévő kápolnában  P. Dunai Ferenc Anicét OFM (Monospetri,1929 – Dés,2011), akkori iratosi plébános tartotta a szentmiséket, újonnan épült kápolnáját  2003. május 17-én szentelte fel Szent Anna tiszteletére Roos Márton püspök. Búcsú ünnepe július 26; – Nagyvarjas, a Nagyboldogasszony tiszteletére felszentelt temploma 1834-ben épült, 1885-ben lett megnagyobbítva, 2006-2012 között teljesen fel lett újítva. Búcsú ünnepe augusztus 15.
Említésre érdemes a település jeles szülöttei : – Oláh Sándor (1907-1983) szobrászművész, akinek legismertebb alkotása a Kézdivásárhely főterén álló  (1971-től) Gábor Áron (1814-1849) ágyúöntő, tüzér őrnagy egészalakos szobra (1943-ben készült a nagyváradi Hadapród Iskolának); – Gulácsi Zoltán (1925-1986) zenetanár, zeneszerző, népdalgyűjtő; – Csík György (1953-1996) sportlövő-edző, tanítványa az aradi Sorin Babii, az 1988-as szöuli olimpia aranyérmese, 6 olimpiai játék résztvevője.

Szerkesztette: Szebeni Lajos.

Fotó: ro.worldmapz.com

 

 

About the author

maradmin

Leave a Comment